Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Békéscsaba átalakított műemlékei

2018.04.01. 09:05 - csabaihazak

Korábbi bejegyzésünkben sorba vettük azokat a tornyokat és egyéb különleges tetődíszeket, amelyek egykor Békéscsabát ékesítették, mára azonban eltűntek a csabai városképből. A város műemlékein azonban ezeken kívül is számos átalakítás történt, melyek során szép épületeink elvesztették kisebb vagy esetenként jelentős értékeiket. A következőkben ezek közül az épületek közül soroljuk fel a legjelentősebbeket – felsorolásunkat azonban hosszan folytathatnánk az átalakított polgárházakkal és parasztházakkal. A felsorolásunkban néhány biztató példa is akad – már folyamatban lévő, vagy a közeljövőben tervezett helyreállítások, amelyeket reményeink szerint továbbiak is követhetnek majd. Szintén bizalomra ad okot az elmúlt néhány évben helyreállított vasútállomás, az Ibsen ház, a Vidovszky–Kulpin-ház példája

1. Polgári leányiskola – zeneiskola

A homlokzati átalakításokat szenvedett épületeink közül talán az 1874–75-ben leányiskola számára emelt épület járt a legrosszabbul: a főpárkány gyámköveinek kivételével minden homlokzati tagozatot eltávolítottak. Ha valamikor sor kerülhetne az eredeti állapot helyreállítására, kiemelkedően szép műemlékkel gazdagodhatna a belváros, ráadásul úgy véljük, a helyreállítással tartozunk a városunk mai képét alapvetően meghatározó, az 1888-as árvíz idején a várost megmentő Sztraka Ernő városi mérnök emlékének, aki – számos más, fontos épület mellett – az egykori leányiskola egyszerű, de elegáns, finom, arányos homlokzatú épületét is tervezte. Az épület jelenlet nem áll védelem alatt.torony_polgari.jpgAz egykori polgári leányiskola eredeti, illetve lecsupaszított homlokzattal

2. Városháza

A város egyik jelképének is tekinthető városháza 1871–73-ban épült Sztraka Ernő városi mérnök és Ybl Miklós tervei szerint. Békéscsaba egyik legszebb, kimagaslóan értékes épületének főhomlokzatán egy jelentős eltérés látható az eredeti állapothoz képest: az 1950-es években a középrizalit attikájáról eltávolították a város címerét, amelyet két oldalról egy-egy istennő, Ceres és Themis vett közre. A csabai házak homlokzatain nem túl gyakori a szobordíszítés, már csak ezért is jó lenne helyreállíteni a városházát eredetileg díszítő szoborcsoportot. A helyreállítás az utóbbi években több alkalommal is szóba került – legutóbb Gécs Béla vetette fel a Csabai Mérleg hasábjain, hogy Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára jó lenne helyreállítani a szoborcsoportot.vh.jpgA városháza homlokzata a szoborcsoporttal és napjainkban

Az egykor a városháza homlokzatát díszítő szoborcsoport Stromfeld mérnök tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

3. Jókai Színház

A városházához hasonlóan az 1877–79-ben épült színház homlokzatáról is szobrok hiányoznak: a középrizalit attikáján eredetileg négy múzsaszobor állt, amelyek azonban hamar tönkrementek, és már az 1912-es nagy átépítés során sem pótolták őket. Az 1990 körüli nagy felújítások során a szobrok helyreállítását is tervezték, a posztamenseket is kialakították, azonban a múzsák pótlására végül nem került sor. A városháza esetén is jelzett okokból jó lenne pótolni ezeket a szobrokat, amelyek fokozhatnák a színház szépségét. A régi fényképek között talán lehet olyanokat találni, amelyeket nagy felbontásban beszkennelve pontosabb képet nyerhetünk arról, hogy hogyan is néztek ki a szobrok, így segítséget kapva egy esetleges helyreállításhoz.torony_szinhaz.jpgA színház épülete múzsaszobrokkal – és szobrok nélkül napkainkban

4. Nádor Szálloda

Az 1886-ban Regdon Sándor aradi építész tervei szerint épült Nádor a kortársak szerint minden nagyvárosi igényt kielégítő szálloda volt, néhány régi képeslap segítségével a belső terek – a kávéház, az étterem – szépségéről is fogalmat nyerhetünk. A város legelegánsabb szállodája azonban 1936-ban csődbe ment, az épület a Békésmegyei Kereskedelmi Bank tulajdonába került, amely az Andrássy úti fronton végig modern portálú üzlethelyiségeket alakíttatott ki, meglehetősen barbár módon átalakítva ezzel a földszinti homlokzatot. A szálloda bejáratát áthelyezték a Munkácsy utcára, itt megmaradt a kávéház is. A földszinten mindössze 4 tengely maradt épen: a Munkácsy utcai legszélső, illetve az Andrássy úti három szélső tengely, az emelet azonban szerencsére érintetlen maradt. A háború után az épület a KMP székháza, később pártiskola lett. Ekkoriban újabb átalakítás következett: a földszinti kirakatokat elbontották, minden tengelyben egy-egy egyszerű ablakot alakítottak ki. Valószínűleg ekkor verték le az ablakok feletti kör alakú mezők domborműveit. Később az épület az Ifjúsági Áruháznak adott helyet, a földszinten újra kirakatokat alakítottak ki. Már az első nagyobb átalakítás tönkretette az épületet, de az újabb átépítés talán még annál is nagyobb pusztítást jelentett. A teljesen simára vakolt földszinti homlokzaton egyszerű fémportálokat helyeztek el. A Munkácsy utcai legszélső tengelyben részben megmaradt az eredeti kialakítás, itt a kváderezett homlokzatba, az eredeti félköríves ajtó helyére vágták be a széles kirakatot. Az épületet néhány évvel ezelőtt új befektető vásárolta meg, és az egykori szálloda homlokzatát csaknem teljesen az eredetinek megfelelő állapotban állítják helyre. A helyi védelem alatt álló Nádor így újra az Andrássy út egyik legszebb épületévé válik, és remélhetőleg most már végleg meg is őrzi újra visszanyert eredeti formáját. nador.jpgAz egykori Nádor szálloda hat különböző arca: 1900 körül eredeti formájában, 1940 körül az első átalakítás után, az 1950-es években a második átalakítás után, (jóval) a harmadik átalakítás után 2008-ban, illetve 2013-ban, valamint 2018 tavaszán a helyreállítás alatt

5. Postapalota

Békéscsaba történetének legszebb postaépülete, amely Kármán Aladár tervei szerint épült 1927-ben, sajnos ma kihasználatlanul áll, a homlokzat felújítása is időszerű lenne. Az épület eredeti állapotához képest egy jelentős eltérést vehetünk észre: a sarki, íves attikafal két szélén eredetileg a magyar címer volt látható kétoldalt a címert tartó angyalokkal (Magyarország címerében 1919-től 1938-ig szerepeltek a címert tartó angyalok, vagyis a posta építése idején is ez volt a hivatalos címer). A II. világháború után a címereket eltávolították – esetleges jövőbeli visszahelyezésük még szebbé tehetné a főtér értékes, helyi védelem alatt álló épületét.

torony_posta.jpgA posta egykor címerekkel – és napjainkban a címerek nélkül

6. Méntelep

A méntelep hosszas vitákat követően, 1893-ban épült fel Tattál Károly tervei alapján. A telep leglátványosabb épülete a Kazinczy utca felől hosszan húzódó emeletes 4+6+4 tengelyes homlokzatú legénységi épület volt. Bár a korábbi, Kiss István által készített tervek helyett jóval egyszerűbb formában valósult meg, a monumentális épület így is a városrész egyik legjelentősebb épülete volt. Az 1960-as években az Állami Építőipari Vállalat kapta meg az épületet, amelyet teljesen átalakítottak: eltűnt a magastető, az eredeti ablakok, csak az épület hosszú tömege, valamint az ablakok kiosztása emlékeztet az eredeti állapotra.

torony_mentelep.jpgA méntelep egykor és napjainkban

7. Láng-ház

A Szabadság téri kis szecsessziós épületegyüttes középső eleme Dr. Láng Frigyes ügyvéd megbízásából épült 1911-ben (a tervezőről eddig sajnos nem találtunk adatot). Két szomszédjától eltrően sajnos a 8. számú ház jelentős átalakításokat szenvedett. Homlokzatát csaknem teljesen lecsupaszították és csak néhány régi és sajnos nem túl jó minőségű fénykép tanúskodik arról, hogy milyen szép szecessziós elemek díszetették az épületet: a földszinti ablakok keretezése és az azok osztásmagasságában futó övpárkány ugyan megmaradt, az ablakok feletti tükör függőleges sávokkal való tagolását azonban eltüntették; továbbá a homlokzat talán legfontosabb architektonikus tagolását, az emeleti ablakok záradéka és a tető közti, illetve az attikát díszítő vakolatarchitektúrát egyszerűen leverték, valamint az eredeti, gazdagon díszített ajtót is egyszerű formájúra cserélték. Reméljük, hogy ez a szép, helyi védelem alatt álló ház egyszer eredeti homlokzatát visszanyerve válhat a Szabadság tér egyik kiemelkedő épületévé.

torony_lang.jpgA Láng-ház az eredeti homlokzati díszítésekkkel és napjainkban

8. Kisgazdák Háza – Balassi Bálint Művelődési Központ

Az épület eredetileg a kisgazdák székházának épült 1929-ben, Bányai András tervei alapján. Az 1970-es években a gazdagon díszített neobarokk homlokzat tagozatait eltávolították. Nemrég azonban jó híreket olvashattunk az épülettel kapcsolatban: a helyi védelem alatt álló épület hamarosan visszanyerheti eredeti szépségét. Az épület eredeti formáját a régi képek mellett a Békés Megyei Levéltárban őrzött eredeti tervrajzokról is megismerhetjük, ezeket korábbi bejegyzésünkben is bemutattuk.

torony_kisgazda.jpgAz egykori Kisgazda Székház eredeti és átalakított formájában – remélhetőleg hamarosan újra eredeti formájában láthatjuk a szép épületet

9. Iczkovits-ház – Hadkiegészítő parancsnokság

Az Iczkovits család az 1930-as években Tevan Rezső tervei szerint építtette a neves Iczkovits Gépáruház kétemeletes épületét. Bár a modern stílusú épület homlokzata eredetileg is egyszerű, csaknem minden dísztől mentes volt, az 1970-es években történt átalakítások során teljesen elvesztette egykori eleganciáját.

torony_iczkovits.jpg

10. 2. számú postahivatal a pályaudvaron

A 2. számú postahivatal 1909-ben épült, az épület tíztengelyes homlokzata a felvételi épületével megegyező kialakítású volt, a postát rövid földszintes szakasz kötötte össze az állomásépülettel. Az 1944. szeptember 21-i bombázások során a posta is megsérült, az igazán súlyos veszteségeket azonban csak ezt követően szenvedte el: a régi felvételi épülethez hasonlóan először a homlokzat tagozatait távolították el, majd a magastetőt. A két épületet összekötő földszintes szakasz emeletesre épült. A felvétlei épületek helyreállítása sajnos nem terjedhetett ki a posta épületére, amely így elkeserítő kontrasztot mutat a szép állomásépületekkel.posta2.jpgA 2. számú postahivatal eredeti homlokzattaé és napjainkban

11. Excelsior harisnyagyár

Az 1923-ban alakult Excelsior Textilművek Rt. 1928-ban építette emeletesre az Urszinyi Dezsőné és a Bajza utcák sarkán álló, saroktornyos épületet, amely így a környék legtekintélyesebb, látványos épületévé vált. A jelenleg üresen álló, rossz állapotú gyárépület nagyrészt megfosztották építészeti értékeitől: az ablakok keretezése csak a lapos tetős szárnyon, a főpárkány és a két szintet átfogó lizénák díszítései pedig egyáltalán nem maradtak meg. Eredeti állapotának megfelelően helyreállítva a városrész értékes műemlék épületévé válhatna.excelsiorru.jpgAz egykori Excelsior homlokzata régen és napjainkban

12. Vashíd

A Széchenyi ligetnél álló fahíd helyén 1879-ben épült fel Sztraka Ernő tervei alapján a 7,5 méter nyílású, 4 méter széles, íves, vaslemeztartós híd, amely finom díszítésű vaskorlátjával, téglapilléreivel Csaba városi mérnökének különösen jól sikerült alkotása volt, és rendkívül hangulatos, festői látványt nyújtott. A Vashíd 1962-ig szolgálta a forgalmat. Ekkorra már rég nem felelt meg az igényeknek, és elkerülhetetlen volt az átépítés, ez azonban sajnos olyan módon valósult meg, hogy a régi híd szépségéből semmi sem maradt. A figyelmes szemlélő még felismerheti az eredeti részleteket, azonban a híd hangulatos képét adó részletek mind nyomtalanul eltűntek, a város legszebb hídja teljesen jellegtelenné vált. Az utóbbi időkben olvashattunk a híd eredeti (vagy azt megidéző) formában történő helyreállításával kapcsolatos hírekrő. Reméljük, a híd visszanyeri egykori romantikus, festői képét – a Békés Megyei Levéltárban ma is őrzik az eredeti terveket, amelyek segítségével visszaállíthatók az eredeti formák.hid.jpgA Vashíd eredeti és mai formájában

13. Ursziny–Beliczey-kúria

A Gyulai úti klasszicista kúriát az 1840-es évek végén építtette a szepsi Ursziny család, később a Beliczey család vásárolta meg. A főhomlokzaton eredetileg a két szélső ablaktengely között pilléres, nyitott tornác futott végig, amelyből középen négy toszkán fejezetes pilléren nyugvó portikusz ugrott elő. 1960 körül mind a portikuszt, mind a tornácot beépítették, a tornácnak közvetlenül a portikusz melletti részén egy-egy ajtót nyitottak. Az utóbbi hónapokban olvashattunarról, hogy a kúriát felújítják és új funkciót kap. Reméljük, hogy a tervek valósággá válnak, és a műemléki védelem alatt álló kúria eredeti fomájában újulhat meg.kuria.jpgA kúria eredeti és mai képe

14. Hubertus Kötöttáru- és Szövőgyár (Unicon)

Az 1911-ben alapított Hubertus épületen jól megfigyelhetőek a kor magyar ipari építészetének jellemzői: a funkció volt az elsődleges, a díszítések másodlagosa. A történelmi építészetből az ereszek, párkányok leegyszerűsített változatait őrizték meg, az art decóból az áramvonalas kialakítást, a vízszintes téglasávokat, téglatextúrákat alkalmazták. Az államosítás után az épületet az Illésházi utca felől jelentősen kibővítették, azonban az átalakítás sajnos a régi épületrész homlokzatának leegyszerűsítésével is járt, amely így sokat vesztett eredeti szépségéből.

unicon.jpg

15. Fűtőházi laktanya és irodaépület

A Magyar Államvasutak szegedi üzletvezetősége 1928-ban Magyari Nándor MÁV-építészmérnök tervei szerint építette fel az új békéscsabai vontatási telepen az emeletes fűtőházi irodát és vontatási laktanyát. Az állomás 1944-es bombázásakor a fűtőházi laktanya is sérüléseket szenvedett, azonban viszonylag szerencsésen vészelte át a támadást. Az épület homlokzata mára számos átalakításon, jelentős leegyszerűsítésen esett át: kicserélték az emeleti ikerablakokat, eltűntek a földszinti ablakok feletti díszítések, valamint az ablakok alatti, illetve az emeleti ablakok között eredetileg elhelyezkedő, a homlokzatot jól tagoló mezők. Az átalakításokkal az épület sokat vesztett eredeti szépségéből, azonban a homlokzatot az eredeti tervek szerint könnyen helyre lehetne állítani.futohazi_laktanya.jpgA fűtőházi laktanya az eredeti terveken és napjainkban. A tervrajz forrása: Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteménye

16. Régi kórház

Az 1881-ben Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint épült kórház utcai homlokzata eredetileg 4+3+4 tengelyes volt, középen rizalittal, amelyet az ablakok tört vonalú szemöldökpárkánya, az ablakokat elválasztó pilaszterek és a "Kórház" felirattal ellátott attikafal is kiemelt. A felismerhetetlenségig átépített épületben jelenleg a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat működik. A várostörténeti jelentőségű épület megérdemelné, hogy eredeti formájában állítsák helyre.

Az 1881-ben épült kórház Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Bcs. Békéscsaba kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A régi kórházépület a Kórház utca felől napjainkban

17. Városi közkórház

Az egykori városi közkórház épülete 1904–05-ben épült Áchim Gusztáv városi mérnök tervei szerint. A Kórház utcai homlokzatának két oldalán három-három tengelyes, előreugró oldalszárnyak fogták közre a 3+1+3 tengelyes középső szárnyat. A város legszebb kórházépülete az 1980-as években épült át: az utcai homlokzatra a két oldalszárny közé beékelt, téglatest alakú szárny került, amely teljesen eltakarja a homlokzat (szerencsére még meglévő) középső szárnyát. Az udvari homlokzaton szintén az előreugró szárnyak közti részt építették be olyan módon, hogy az egykori barátságos, harmonikus homlokzat teljes összevisszasággá vált.krhz1.jpgAz utcai homlokzat eredeti és mai képekrhz2.jpgAz udvari homlokzat eredeti és mai képe

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr1612776996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.