Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

VI. kerületi elemi iskola tervrajza (Áchim Mihály, 1929)

2018.08.13. 13:11 - csabaihazak

Címkék: iskolák fel nem épült épületek Áchim Mihály

Bajza utca – Urszinyi Dezsőné utca – Thurzó utca találkozása

1914-ben Békéscsabán két elemi iskola is épült Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján, egyik a Szent László, másik a Révai utcában. Az utóbbi helyszín kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész gyermekei számára is könnyen hozzáférhető legyen. Az iskola azonban így is távol esett a Körösön túli területektől, ezért Ádám Gusztáv városi főmérnök 1914 októberében újabb iskolaépület terveit készítette el, amely a meglévő elemi iskoláktól távol eső VI. kerületben, a Bajza, a Szőlő és a Thurzó utcák találkozásánál lévő háromszögletű telekre épült volna (a Szőlő utcának ez a szakasza ma Urszinyi Dezsőné nevét viseli). A tervek – talán a háborús idők miatt – nem valósultak meg, a tervezett iskolaépítés azonban még a következő években is napirendben maradt. 1926-ban Ádám Gusztáv újabb terveket készített ugyanerre a telekre, ekkor azonban a korábbival ellentétben földszintes, négy tantermes iskolaépületet tervezett. A vázlatok a telek különleges alakjához igazodó, V alakú épületet mutatnak; a V betű két szára a Bajza utca és a Szőlő utca felől épült volna. 1927-ben a közgyűlés döntést hozott az iskola felépítéséről, és azonnal a minisztériumhoz fordult államsegélyért. 1929-ben Áchim Mihály készített terveket a VI. kerületi iskola építésére.

Az iskola főhomlokzata. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az új terveken a korábbiaknál nagyobb, látványosabb kialakítású, emeletes épület látható, amelynek két homlokzata, Ádám Gusztáv 1926-os vázlataihoz hasonlóan a Bajza és a Szőlő utca felé néz. A Bajza utca felőli főhomlokzat tíztengelyes és a rövidebb, Szőlő utcai homlokzat öttengelyes egyenes szakasza fogja közre a öttengelyes, íves sarki részt, ahol a háromszög alakú timpanonnal lezárt főbejárat is elhelyezkedik. A sarki részt barokkos attikafal, valamint homorú és domború részekből komponált, vázával díszített kupola koronázza. A kupola formájának ihletője talán a néhány évvel korábban hasonló alaprajzzal épült Árpád fürdő kupolája ihlette. A homlokzat egyenes szakaszán egyenes záródású ablakok sorakoznak, a földszinten kereteletlenek, könyöklőpárkánnyal, az emeleten egyszerű kerettel. A bal oldali legszélső tengely földszintje vonalazott, ezt a tengelyt lizénák választják el a homlokzat többi részétől. Balról az ötödik tengelyben ajtó látható.

Földszinti alaprajz. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A főbejárat a kerek előcsarnokba vezet. A földszinten két tanterem mellett tanítói szoba, a szolga szobája, valamint háromszobás, konyhával, fürdőszobával, wc-vel és kamrával ellátott lakás található. Az emeleten két tanterem, hittanterem, szertár, tanítói szoba, igazgatói szoba kapott volna helyet, valamint egy egyszobás, konyhával és kamrával felszerelt lakás.

Emeleti alaprajz. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Metszet. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A tervek – alighanem a megfelelő források hiányában – sajnos nem valósultak meg. Ha felépült volna a látványos kupolával tervezett, elegáns épület, a városrész legszebb épülete lehetne ma is. A telken végül csak 1957-ben épült fel a 9. számú általános iskola, amely ma Jankay Tibor nevét viseli.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr2012129663

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.