Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Városháza

2018.09.15. 07:54 - csabaihazak

Címkék: műemlékek Ybl Miklós Sztraka Ernő Szent István tér Zamecsnik Sándor Bankó András Hegedős Károly

Szent István tér 7.

Az 1853-ban épült városháza hamar szűkössé vált a fejlődő Csaba számára, a szaporodó hivatalok már nem fértek el a kis épületben, tanácsterme sem volt, így a közgyűléseket a Fiume nagytermében tartották. Ezért 1871-ben Sztraka Ernő városi főmérnököt megbízták az új városháza terveinek kidolgozásával. 1900korul2.jpgA városháza 1900 körül

A tervezésnél fontosnak tartották, hogy az új épület tágas legyen és megfelelő számú helyiséggel rendelkezzen, hogy a város előrelátható fejlődésével felmerülő igényeket is kielégíthesse. Sztraka Ernő 1871 novemberében mutatta be az elkészült terveket. Felmerült a javaslat, hogy a szomszédos Sailer-féle ház megvételével széles frontban épüljön fel az épület, a földszinten boltokkal, és így az udvarra néző sötét szárnyak elhagyhatóak lennének. Az indítványt azonban a közgyűlés leszavazta, mivel akkor egyrészt új terveket kellene készíteni, másrészt az eredeti terveknek megfelelően építkezve a mellékszárnyak kevésbé díszes kialakításával az épület sokkal kevesebbe kerül.

A földszint alaprajza Sztraka Ernő tervén. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az emelet alaprajza Sztraka Ernő tervén. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Metszet Sztraka Ernő tervrajzán (1871. október). Jelentős eltérés a végleges tervekhez képest az erkély alátámasztása. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A tervek bírálatára Ybl Miklóst, a magyar építészet történetének egyik legnagyobb alakját kérték fel, aki azokat kisebb módosításokkal kivitelezésre alkalmasnak találta, bár ő is a szomszédos telek megvételét javasolta. Az eredeti homlokzati tervek ismerete nélkül nem állapítható meg egyértelműen, hogy a főhomlokzat mennyiben Ybl munkája, valószínű azonban, hogy Ybl nem maga készítette a homlokzat terveit.

Az erkély tervváltozata. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az erkély metszete. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A díszterem karzata. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az építkezés munkálataival csabai iparosokat bíztak meg, az alapkövet 1872. április 14-én tették le. Az építkezést Sztraka Ernő vezette. Az épület már csaknem teljesen elkészült, amikor 1873 nyarán megtámadta a várost a kolera. A járvány tizenegy hétig, augusztus végéig tartott, és 2094 áldozatot követelt. A városháza avatására a járvány megszűnése után, 1873. szeptember 15-én kerülhetett sor. Az avatóünnepségen Haan Lajos evangélikus lelkész, Urszinyi Andor volt bíró, Békés vármegye országgyűlési követe, Áchim János bíró és Szemián Sámuel főjegyző mondott beszédet.1900korul1.jpgKorai felvétel a városházáról1895.jpgA városháza a századforduló környékénsatrafa.jpgA városháza 1900 körül. Forrás: Satrafa albuma, Indafotónyitottkapu.jpgA városháza a századfordulón. A kép érdekessége, hogy a nyitott kapun át bepillanthatunk az udvarba, ahol még nem épült fel a keresztszárnytuzoltok_varoshaza_udvar.jpgTűzoltók a városháza udvarán az 1910-es években, a bővítés előtt

Mindössze 25 év elteltével már újra szűknek bizonyult a városháza. A századforduló környékén több lehetőség is felmerült: a városháza mögötti Csetneki-féle telek megvétele és az udvar bővítése, a szomszédos Seiler-féle telek megvételével a városháza főtéri homlokzatának meghosszabbítása (ez az elképzelés lehetetlenné vált a Weisz-féle ház felépültével), az emeletráépítés, valamint – legolcsóbb megoldásként – a hivatalok kitelepítése más, a város tulajdonában levő épületekbe. A költségek csökkentésére felvetődött, hogy a földszinten üzleteket alakítanak ki. Áchim Gusztáv városi mérnök 1898-ban az udvari bal szárny kiépítésére készített tervezetet, ahol a rendőrség, az árvaszék és a mérnöki hivatal nyert volna elhelyezést. 

Zámecsnik Sándor tervrajza a keresztszárny Körös felőli homlokzatára. A különleges stílusú, látványos, szép terv végül nem valósult meg: a keresztszárny nem ilyen formában, de ugyanilyen ablakkiosztással épült. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az új lépcsőház Zámecsnik Sándor tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az új lépcsőház metszete Zámecsnik Sándor tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Arra azonban, hogy a bővítés valóban megtörténjen, még sokáig kellett várni. A város 1922-ben Zámecsnik Sándor csabai építésszel készíttette el a bővítés terveit. A korábban felmerült lehetőségek közül végül az udvari szárnyak meghosszabbítása és keresztszárny építése mellett döntöttek. Szerencse, hiszen így megmaradhatott a Sztraka és Ybl által tervezett homlokzat. Az elkészült terveket jóváhagyás végett felterjesztették a vármegyei törvényhatósághoz. Ekkor nagy meglepetés érte a várost, a vármegye ugyanis nem hagyta jóvá a terveket, hanem nyilvános pályázat útján új, monumentális városháza felépítését kívánta. Erre azonban sajnos a városnak akkor nem volt elegendő pénze (pedig alighanem szép középülettel gazdagodhatott volna Békéscsaba úgy, hogy közben a régi városháza is megmaradt volna), így a bővítés maradt az egyetlen lehetőség. Az építkezéshez a város nagy összegű külföldi kölcsönt vett fel. A városháza oldalszárnyainak kibővítési munkálataira kiírt pályázatot a szegedi Breuer Imre nyerte.

A főlépcsőház metszete Breuer Imre tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A díszterem Hegedős Károly tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A díszterem Szent István tér felőli oldala Hegedős Károly tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1926-ban került sor a következő átalakításra, az elavult, rossz állapotú tanácsterem felújítására, amelyhez a közgyűlés elfogadta Hegedős Károly (Békés megyei kötődésű) ceglédi építész terveit. A csabai gimnáziumban érettségizett építész tervei szerint a termet művészi stukkómennyezet díszíti, középen Csányi Béla fiatal csabai festőművész Hungáriát ábrázoló festményével – a festmény későbbi sorsa ismeretlen. A terv a falsíkokat fülkékre osztja, az egyes fülkékben a város jelesei arcképeinek elhelyezésével. A falat a tervek szerint a padlótól mintegy két méter magasan tölgyfa burkolat borítja. A díszterem átépítés előtti, eredeti formájáról egyelőre sajnos nem találtunk fényképet.

Az udvari szárnyak tervvázlata. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A keresztszárny tervrajza 1927-ből. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1927-ben jóváhagyták Bankó András városi főmérnök terveit a keresztszárny felépítésére, amelyek Zamecsnik Sándor korábbi tervein alapultak. A keresztszárny építési munkálatait Lipták János csabai építőmester végezte.keresztszarny_1.jpgA keresztszárny építése (1927)
untitled_-_2.jpgA városháza 1950 körül1959_korul.jpgA városháza 1959 körül1960korul.jpgA városháza 1960 körülvaroshaza_udvara.jpgAz udvar Szent István tér felőli oldala 1968-ban. Korniss Péter felvétele A kétszázötven éves Békéscsaba című könyvbőlvaroshaza_udvara_2.jpgAz udvar a keresztszárnyból fényképezve. Korniss Péter felvétele A kétszázötven éves Békéscsaba című könyvbőlfeher.jpgA városháza 1980 körül2008.jpgA városháza 2008-banhatsohoml.jpgA keresztszárny külső homlokzata 2011-ben2011.jpgA városháza 2011-ben2013.jpgA városháza 2013-ban, a legutóbbi felújítás után

A városháza Szent István téri főhomlokzata 16 tengelyes, a kis kiülésű középrizalit hat-, az oldalrizalitok kéttengelyesek. A földszinten az oldalszárnyakon vonalazott mezőben félkörív záródású ablakok láthatók, a középrizalit tengelyében tükrös pilaszterek között kosárív záródású kapu. A falsarkok armírozással készültek. A földszintet az emelettől övpárkány választja el, amely alatt meander fut végig.

Az emeleti ablakok félkörív záródásúak, kapcsolódó ívsoros díszítéssel. Az oldal- és középrizalitok ablakpilléreinek tengelyében egy-egy ökörszemablak látható. A középrizalit emeleti ablakainak mellvédjében oroszlánfejes, az oldalszárnyakon virágmotívumos díszítés. Az oldalrizalitok sarkait páros lizénák, a középrizalitot korinthoszi fejezetes pilaszterek zárják. Az oldalszárnyak fekvőgyámos párkánnyal készültek, a sarokrizalitok fölött kőbábos attikafal. A középrizalit emeleti része, mely mögött a díszterem van, főemeletként működik. Az emelet közepén lévő ajtón át lehet kijutni a vasrácsos erkélyre. A középrizalit főpárkánya állógyámos, fent attikafallal záródik, ennek középrésze kissé kiemelkedik, rajta íves díszítés és két kőváza áll. Eredetileg itt volt látható a város címere két oldalán allegorikus szobrokkal. Egyfelől Themis, az igazság, másfelől Ceres, a gazdagság jelképe támaszkodott a pajzsnak. A szoborcsoport helyére később a vörös csillag került.

Az egykor a városháza homlokzatát díszítő szoborcsoport Stromfeld mérnök tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

kapualj.jpgKapualjkapualj2017.jpgA kapualj részletelepcso.jpgKapualjlepcsohaz6.jpgA lépcsőház részletelepcsohaz21.jpgLépcsőházi részletlepcsohaz1.jpgLépcsőkorlátlepcsohaz4.jpgA főlépcsőház részletelepcsohaz3.jpgA főlépcsőház részlete

Az épületbe a hármas bejárati kapun át juthatunk az öt boltszakaszos, kötött rendszerű boltozással, borda nélküli keresztboltozatokkal kialakított kapualjba. A főlépcső a díszterem bejáratához vezet. Figyelemre méltó a díszterem művészi kazettás stukkómennyezete; valószínűleg a középső, jelenleg üres részben helyezkedhetett el Csányi Béla fiatal Hungáriát ábrázoló festménye. A falsíkok fülkékre vannak osztja, amelyekben Tóth Ernő békéscsabai festőművész 1984-ben készült, a város múltját, híres történelmi személyiségeit ábrázoló pannói láthatók. A falat a padlótól mintegy két méter magasságig tölgyfa burkolat borítja.diszterem1.jpgA díszterem részletediszterem2.jpgA díszterem részletediszterem3.jpgA díszterem mennyezetediszterem4.jpgA díszterem karzata

A főkapun belépve és egyenesen továbbhaladva a városháza udvarába jutunk. A belső udvar egységes kialakítású, a földszinten kosárív, az emeleten egyenes záródású pillérek közötti árkádsor fut körbe, innen közelíthetőek meg az egyes helyiségek. lepcsohaz.jpgA városháza udvaraoldalszarny.jpgAz udvari szárnyudvar2017.jpgUdvari részletkeresztszarny.jpgA keresztszárny 

A keresztszárny az oldalszárnyakkal megegyező kialakítású, kivéve a középső részt, ahol a második udvarba vezető átjáró is nyílik; itt az első emeleten kőbábos erkély látható, valamint háromszög alakú timpanonnal lezárt, kétoldalt íves attika, közepén órával.keresztsarny.jpgA keresztszárny Körös felőli homlokzatakrsztszry.jpgA keresztszárny Körös felőli homlokzatának részlete

A keresztszárny külső homlokzatán megfigyelhető, hogy az ablakok kiosztása csaknem teljesen megegyezik a Zámecsnik Sándor fent bemutatott, 1922-es tervén láthatóval, azonban annál egyszerűbb kialakítású. A földszinten vonalazott falsíkban kereteletlen ablakok, az emeleti ablakok egyszerű keretet kaptak, zárókővel. Az udvarból kosáríves átjáró vezet a második udvarba. hatsohomlokzat.jpgA hátsó homlokzat napjainkbankorosfelol.jpgA városháza telkének Körös felőli vége egyelőre a város legszebb épületéhez méltatlan képet mutat

A városháza, amely városunk legkiválóbb építészének és az ország legnagyobb építészének közös műve, Békéscsaba egyik legszebb és legértékesebb épülete, a város egyik jelképe. A műemléki védelem alatt álló épület homlokzata a legutóbbi felújítás után ragyogó szépségben csodálható meg, noha sajnos több helyen már romlik a homlokzat állapota. A homlokzat legfőbb hiányossága, hogy az attikafalat egykor díszítő szoborcsoportot még nem pótolták, bízunk benne, hogy a közeljövőben erre is lesz lehetőség. Érdemes lenne megpróbálkozni az egykor a díszterem mennyezetét díszítő festmény felkutatásával is. A több alkalommal bővített városházát mára újból kinőtte a város, több hivatal a Szabadság téri egykori pártházban kapott helyet. A jövőben talán újra sor kerül a városháza bővítésére: a Körös felé elnyúló, a csatornapart felé meglehetősen lehangoló képet nyújtó telek még nagy lehetőségeket rejt magában.2016.jpgA városháza 2016-ban

Felhasznált irodalom:
[1] Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája, Békéscsaba, 2013.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[3] Halász Csilla, Őrfi József, Viczán Zsófia: Ybl összes, Látóhatár Kiadó, Budapest, 2014.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr435396832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.