Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Kápolna a Feltámadt Üdvözítő tiszteletére a Szarvasi úti temetőben

2018.10.29. 08:20 - csabaihazak

Címkék: templomok Michnay Sándor

Szarvasi úti temető

A Szarvasi út melletti Katolikus temetőbe 1865-ben temettek először. A kápolna és az alatta levő sírbolt 1894-ben  épült  Laurinyecz  György bőkezűségéből. A kápolna terveit Michnay Sándor készítette, az alapkövet az esperes megbízása folytán Krisztik helyettes plébános szentelte meg. Az építtető alapítványul 500 forintot tett le, azonkívül felszerelte a kápolnát egy kis, 70 kg súlyú haranggal és kehellyel. A kápolnát Radnai Farkas váradi prépostkanonok áldotta meg 1894. november 1-jén.kapolna6.jpgA kápolna napjainkban

kapolna3.jpgA kápolna főhomlokzata

1897. november 1-jén szentelte meg az új temetőben a Szabó Györgyné és nővére, Laurinyecz Mária által felállított keresztutat P. Csokán Fidél ferences rendi szerzetes Máriaradnáról.

kapolna2.jpgA keresztút egyik stációjakapolna5.jpgA gyönyörű fákkal szegélyezett keresztútkapolna4.jpgA kápolna a feszülettel

A kápolna harangját az I. világháborúban katonai célokra elvitték. A harang pótlására 1921-ben került sor, amikor a kápolna építtetőjének unokája, Laurinyecz Mihály és neje új harangot csináltattak a kápolna részére, melynek ünnepélyes felszentelése 1921. szeptember 21-én délelőtt 10 órakor volt. A beszentelést Bartoss Ferenc koadjutor végezte. A mintegy 80 kg súlyú, bronzból készült lélekharangot 1997. decemberében ellopták.
kapolna7.jpgA kápolna 2015-ben

A temetőkápolna téglaburkolatú, a félköríves záródású ablakokat falsávok választják el egymástól. A téglaburkolatos részt ívsor és párkány zárja. A kápolna félköríves apszissal épült, az apszishoz kívülről csatlakozik az építtető család sírboltja. A főhomlokzaton a félköríves záródású fakapu fölött háromszög alakú timpanon helyezkedik el, melyet két oszlop tart. A kápolna egy karcsú toronnyal épült, a kápolnán körbefutó párkány fölött négyzetes mezőben kör alakú ablak, fölötte – övpárkánnyal elválasztva – téglaburkolatos mezőben a földszintiekhez hasonló, félköríves záródású, szalagkeretes ablak. A tornyot sátortető fedi.kapolna8.jpgA kápolna oldalhomlokzatakapolna1.jpgA kápolna az építtető család sírboltjával

A kápolna, amely egyelőre nem áll helyi vagy műemléki védelem alatt, már igencsak rászolgált a felújításra.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny, 1894–1930.
[2] Bartoss Ferenc: A róm. kath. egyház története, in: Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr17504938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.