Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (21) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (30) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (4) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (19) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (41) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (1) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (16) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

A gyalogsági laktanya I. – Szabados József tervrajzai

2018.12.03. 09:54 - csabaihazak

Címkék: laktanya Andrássy út fel nem épült épületek

Andrássy út 56.

Csaba területén a XVIII. század közepétől folyamatosan állomásozott – elsősorban cseh, német, olasz – katonaság, közlekedési csomópontként pedig a hadgyakorlatok során is sok katona került ide. Csaba elöljáróságának állandó feladata volt az ide beszállásolt, illetve a városon átvonuló katonaság ellátása. A tiszteket katonai kvártélyházakba, a legénységet pedig a parasztoknál szállásolták el. A katonák elosztását a bírák az arányos teherviselés elve szerint végezték. A szállásadó parasztnak gondoskodnia kellett a katona számára fekhelyről, ágyneműről és a napi fejadagról, a szoba fűtéséről, lovas katona esetén a ló takarmányáról – ez utóbbiról általában a község segítségével. A katonaság ezen kívül igénybe vette az elöljárósági lovakat, szekereket, valamint a parasztok szállítóeszközeit, igás állatait is. Csaba számos alkalommal kérte a beszállásolt katonaság létszámának csökkenését. A terheken kaszárnyák építésével lehetett volna csökkenteni. 1747-től és azt követően azonban csak tiszti kvártélyok épültek. Az 1830-as években Csabán már három tiszti lakás, 12 fő részére katonai ispotály, lovaglóiskola, istállók, katonai raktárak álltak. 1847-ben a város elhatározta, hogy saját költségén laktanyát épít, azonban ezt a forradalom megakadályozta, így 1894-ig, a gyalogsági laktanya felépítéséig a Rudolf főgimnázium környékén magánházaknál (Tafler-ház), továbbá a polgári fiúiskola melletti ún. gyengélkedő házban, később pedig az Andrássy úton levő Molnár Mihály-, Krátki- és Pauló-féle házakban kapott szállást a katonaság. A kaszárnyaépítés gondolata több alkalommal is felmerült. 1878-ban a temesvári cs. és k. katonaparancsnokság kérelmezte egy század lovas katonaság elhelyezését kaszárnyában – erre akkor még kaszárnya hiányában persze nem volt lehetőség.

A laktanya homlokzata Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A csabaiak kérelme egy állandó kaszárnya felépítésére már 1879-ben általános pártolásra talált és egy bizottságnak adatott kitanulmányozásra és előkészítésre, a gyulaiak azonban nem támogatták, hogy Csabán épüljön a laktanya. 1883-ban újabb tárgyalások kezdődtek az ügyben. A laktanya felépítéséig a miniszter a katonaság által elfoglalt épületek közül négyet fióklaktanyául osztályozott, így az elszállásolás terhét magasabb térítési díjakkal enyhítették. Egyúttal egy katonai lőszerraktár építésének gondolata is felmerült. 1885-ben már odáig jutott az ügy, hogy Sztraka Ernő elkészítette a 731. számú portán (kb. a mai Petőfi utcai iskola helyén) építendő, 45 ágyas kaszárnya terveit. A honvédelmi miniszter a Csabán építendő katonai laktanyára nézve az engedélyt a tervezeten eszközölt némi módosításokkal leküldte a megye közönségének. 1888-ban arról határoztak, hogy pályázatot hirdetnek a laktanya tervezésére. A pályázati  határidő 1889. május 1-jén járt le. A pályázatra két terv érkezett, amelyek közül a vegyes bizottság a Békéscsaba jeligéjűt találta építésre alkalmasnak. A díjnyertes terveket  egy  tehetséges és  törekvő gyulai  fiatal  iparos, Szabados  József ácsmester  készítette, aki pályadíjként 400 forintot kapott [2]. A pályázaton győztes terveket megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az épületegyüttest alkotó elemek, illetve azok elrendezése már az első terveken is megközelítően azonos volt a később megvalósult, Jiraszek Lajos aradi építész által 1893–94-ben készített tervekkel. A helyszínrajzon a Vasút utca felől szerepel a két legénységi épület, a vasút felőli oldalon a tiszti lakóépület, a város felőli oldalon a kantin, torna- és vívócsarnok épülete, a legénységi épületekkel átellenben pedig a kocsiszín, az istálló, a börtön, a mosóépület.

A legénységi lakóépület lábazatának és földszintjének alaprajza Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Helyszínrajz Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A laktanya terveit 1890-ben a honvédelmi miniszter leküldte módosítások céljából. A változtatásokért Szabados József 150 forint pótdíjban részesült. A vármegye alispánját felhívták, hogy készíttesse el a költségvetést és az új artézi két létesítésére tegye meg a szükséges lépéseket. A tervezett laktanya telkén 1200 forint költséggel ásott kút vizét azonban a bécsi cs. és kir. vegyészeti intézet hasznavehetetlennek ítélte, bár a csabaiak – ha nem is vegyelemzésen, hanem ízlelésen alapuló – véleménye szerint ennél jobb vizet nem lehet Csabán találni. A város nem ellenezte, hogy újabb kutat fúrjanak. 1891 szeptemberében arról tudósít a Békés híradása, hogy a csabai laktanya építési tervezetét némi módosítással elfogadják, és felhívták a vármegye alispánját, hogy az ez ügyben már kiküldött bizottságot hívja össze, s azzal a költségvetést készíttesse el és a legközelebbi közgyűlésre mutassa be, valamint hogy az építendő laktanya közelében egy új artézi kút létesítése iránt a szükséges előintézkedéseket is tegye meg. 

A börtönépület lábazatának és földszintjének alaprajza Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Istállóépület oldalnézete és keresztmetszete Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Istállóépület elölnézete Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Hamutartó, szeméttartó, faraktár tervrajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A laktanya kerítése Szabados József tervrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1892 júliusában a Békés arról tudósított, hogy  a Csabán tervbe vett katonai laktanya építése ügyében hozott vármegyei képviselő-testületi határozat kötelezte Csaba városát, hogy az építendő katonai laktanyát berendezze, valamint a laktanya részére egy artézi kutat saját költségén fúrasson, fenntartván a vármegye azon korábbi határozatát, hogy a laktanyaépítés költségéhez 25 éven keresztül évenként 8-8 ezer forinttal és a tisztek elszállásolásából eredő veszteségek kártalanításával hozzájárul. A vármegye alispánját felhatalmazták, hogy a tervbe vett 260 ezer forint kölcsönügyben kötendő és Csaba városa által beterjesztendő kölcsönkötvényt törvényhatósági jóváhagyási záradékkal elláthassa.

Októberben már az építkezések megkezdéséről számol be a Békés. A cikk szerint a Csaba város által 197.000 forint költséggel létesítendő gyalogsági laktanya építésére Kotsis Lajos aradi építész, a Kovács testvérek Hódmezővásárhelyről, Wagner Ferenc és társai csabai vállalkozók, Zombory Mátyás szegedi építőmester, valamint Molnár János és társai csabai vállalkozók jelentkeztek. A beadott ajánlatok alapján a bizottság szeptember 30-án ifj. Molnár János és társai: Hrabovszky János és Michnay Sándor csabai vállalkozók ajánlatát fogadta el, akikkel a szerződést 179.222 frt 5,3 kr. erejéig meg is kötötték, ezen szerződést a képviselő-testület is jóváhagyta (a fenti terveken is szerepel Molnár János építési vállalkozó aláírása). A laktanya számára azonban hamarosan új tervek születtek, erről sorozatunk későbbi bejegyzéseinkben számolunk be.

Felhasznált irodalom:
[1] Erdmann Gyula: Csaba társadalma, gazdasága és önkormányzata, Békéscsaba története, Békéscsaba, 1991.
[2] Békés, 1889–1892.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr8612374207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.