Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (20) Alpár Ignác (2) Andrássy út (24) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (36) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (31) emlékművek (1) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (19) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (6) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (7) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Szentmiklósi (Fiala) csárda

2020.02.24. 09:49 - csabaihazak

Címkék: műemlékek szállodák és vendéglők

Szentmiklóspuszta, Felsőnyomás 314

A Kondoros és Csaba között félúton fekvő csárda már az első katonai felmérés 1785-ös térképén is szerepel. 1855-ből ismert Fikker György csárdabérlő neve. A hagyomány szerint Rózsa Sándor is gyakran megfordult itt, sőt, a legenda úgy tartja, hogy az épületet titkos alagút kötötte össze a kondorosi csárdával. Annyi bizonyos, hogy 1925-ben, az épület bővítésekor egy másfél méter széles és mintegy három méter hosszú föld alatti, bolthajtásos, régi szobácskára bukkantak, amelyben régi, törött cseréptálakat, tányérokat, poharakat, csirkecsontokat és eldobált tojáshéjat találtak. A szoba a betyárok búvóhelyéül szolgálhatott, amire nagy szükség is lehetett, hiszen a csárda négy fontos útvonal kereszteződésében épült, így a pandúrok is jól vigyáztak a környékre.

a_csarda_orszagut_feloli_homlokzata.JPGA csárda országút felőli homlokzata 2019-ben

A csárda egy időben a Czirákyaké, majd Apponyi Albert grófé volt, később Reichardt vendéglős tulajdonába került, hosszú ideig Csendes András és felesége bérelték. Reichardt Józseftől 1906-ban vette meg a csárdát Fiala Ede, akitől 1920 körül fogadott fia, János örökölte azt. Az ő idejében leltek rá a búvóhelyre. A Körösvidék egykorú beszámolója szerint az erős kőépület falát dorongból összeakasztott korlát kerítette. A szarvasi országútra néző hat ablakot vasrács biztosította, a tetőt cserép fedte. A tágas udvar végén régimódi, magyaros kocsibeálló. A tágas ivó tisztára meszelt falain szújárta gerendák tartották a füstszínű mennyezetet, hosszan, lomhán terpeszkedtek el a festetlen, megkopott lócák és a kecskelábú asztalok. A csárdát leginkább szerdán és szombaton látogatták a csabai hetipiacra igyekvők, de egyre gyakrabban keresték fel vadásztársaságok is. Miután Simon Fiala János 1951-ben nem lépett be a szövetkezetbe, azonnal el kellett hagynia az épületet.szentmiklosi1986.jpgA csárda 1986-ban [1]. Fotó: Gál Edit

fiala_csarda_1981.jpgA csárda belseje 1981-benszentmiklosi1999.jpgA csárda 1999-ben [2]. Fotó: Such Tamás

A tulajdonos ÁFÉSZ 1970-ben Kistölgyfa néven nyitotta újra a csárdát, ezen a néven működött bezárásáig. A nagy múltra visszatekintő csárda ma üresen áll.

a_csarda_udvari_homlokzata.JPGA csárda udvari homlokzata 2019-ben

A csárda kéttraktusos, középfőfalas épület, az udvar felől négyszögoszlopos tornác nyílik. Az út mentén van famennyezetes ivója, mögötte a szobából, konyhából és kamrából álló csárdáslak, a szabadkéményes konyha búbos kemencével. A ház Csaba felé eső végében egy keresztfolyosóról három vendégszoba nyílt. A tornácról nyílik a dongaboltozatú borospince. A csárdaudvar téglakerítésének egy szakasza a két régi kapupillérrel ma is látható. A ház Kondoros felőli végén üzlethelyiség épült. A vendégszobák helyén alakították ki az új konyhát, csárdáslak helyén a fogyasztótereket. A kamra alatti rejtekpince nyílására mellékhelyiségeket telepítettek, így az ma már nem látható. A Szentmiklósi csárda egyediségét az adja, hogy teljesen megőrződött pusztai jellege, nem vette körül település. A műemléki védelem alatt álló épület helyreállítva különleges idegenforgalmi látványosság lehetne.

Felhasznált irodalom:
[1] Bugár-Mészáros Károly: Szentmiklósi csárda, Békés Megyei Népújság 41. évf. 181. sz., 1986. aug. 2.
[2] Fábián István: Az út mentén csárda áll, a Fiala…, Békés Megyei Hírlap 54. évf. 212. sz., 1999. szept. 11.
[3] Rózsa Sándor egykori búvóhelye a szentmiklósi csárdában, Körösvidék 6. évf. 198. sz., 1925. szept. 3.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr6915396526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rendszamgyujto.hu · http://rendszamgyujto.blog.hu 2020.02.26. 19:11:24

Sajnos félő, hogy az M44 átadása után ugyanúgy az enyészeté lesz, mint a régi 5-ös út melletti Csárdák az M5 átadása után. A fosztogatókat meg pont nem fogja érdekelni milyen védettség alatt áll az épület.