Amint azt korábbi bejegyzésünkben ismertettük, 1901-ben nagyszerű tervek készültek egy csabai épület számára: Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb és legnépszerűbb építésze – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár vagy a csabai Rudolf Főgimnázium tervezője – nagyszerű tervet dolgozott ki a Kossuth téren emelendő kultúrpalota számára. A Békéscsabai Múzeumegyesület 1899-es megalakulását követően ugyanis Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a város országgyűlési képviselője és a csabai múzeumi egyesület fővédnöke azt javasolta, hogy a múzeum egy, a Kossuth tér teljes szélességében felépítendő kultúrpalotában kapjon helyet, amely ezen kívül a színháznak, könyvtárnak, polgári körnek is otthont adott volna. Ezt követően dolgozta ki – ahogy Ádám Gusztáv városi mérnök fogalmazott, "csupa lelkesedésből" – Alpár Ignác a Kossuth téri palota tervrajzait, amelyeket Rozsnyai József Alpár-monográfiájában [3] Alpár Ignác egyik legszebb tervének, legkifinomultabb neobarokk alkotásának nevez. A monográfia leírása szerint az egyemeletes, összetett E alaprajzú épület terve bécsies barokk stílusban készült, 3+7+3+1+3+1+3+7+3 tengelyes főhomlokzattal, középen egy fő, a szélső szakaszokon két-két ennek alárendelt rizalittal. A középrizalitot záró timpanon óriás korinthoszi háromnegyedoszlopokon nyugszik. A rizalitokat manzárdtető is kiemeli, a középrizaliton ennek kétszer tört változata jelenik meg.
A Kultúrpalota modellje napjaink Kossuth terének képébe illesztve
A Kultúrpalota főhomlokzatának 3D-s modellje
A fennmaradt tervrajzok jól mutatják, hogy a magyar építészet történetének egyik kiemelkedő alakja által tervezett épülettel milyen reprezentatív térré vált volna az erre a célra szinte predesztinált Kossuth tér. Ha felépült volna, a Kultúrpalota valódi kulturális központtá emelte volna a hivatalosan még községi címet viselő, de azt már rég meghaladott, a nagyvárossá válásra törekvő Békéscsabát, és a városkép egyik meghatározó eleme, Csaba egyik legértékesebb műemléke lenne napjainkban is. Bár az elképzelésnek számos támogatója volt, a tervezett építkezés az előrelátható jelentős költségek (vagy még inkább, ahogy a Békésmegyei Közlöny 1903. február 1-jei száma fogalmazott, "a közöny, amelyet a felmerült javaslatokkal szemben a társadalom különböző rétegei tanúsítottak") az építkezés elmaradását eredményezték.
A Kultúrpalota Alpár Ignác tervrajzán
A Csabai házak blog most elkészítette a Kultúrpalota háromdimenziós modelljét, hogy még jobban láthassuk, milyen is lett volna ez az épület. Bár különböző okoknál fogva az elkészült modell nem száz százalékig pontos, a segítségével készített képek talán még a tervrajzoknál is szemléletesebben mutatják, milyen nagyszerű épület valósulhatott volna meg Békéscsabán, amellyel a két gyönyörű templommal szegélyezett Kossuth tér az ország egyik legszebb terévé vált volna. Miután a palotának csak a főhomlokzati terve, illetve földszinti alaprajza ismert, az oldalhomlokzatokat ezekből következtetve próbáltuk megrajzolni. Az alábbiakban a háromdimenziós modellt mai, illetve a XX. század különböző évtizedeiből származó városképekbe illesztve mutatjuk be, milyen lehetett volna, milyen lehetne a Kossuth tér, ha felépült volna az Alpár tervezte Kultúrpalota.
A Kultúrpalota a Széchenyi utca felől egy 2011-es városképbe illesztve
Ez a látvány fogadná a Kiss Ernő utca felől érkezőket. A Kultúrpalota finom barokk homlokzata jól harmonizál az empire Nagytemplommal
Ilyen lehetett volna a Kossuth tér 1905-ben az új Kultúrpalotával – a képen a frissen felavatott Kossuth-szobor (amely meglepő módon a képeslapon a katolikus templom felé fordul) és a nem sokkal korábban felépült kisállomás is látható
A Kossuth tér elképzelt képe 1930 körül a Kistemplom tornyából
Az épület elképzelt látványa 1951-ben a katolikus templom tornyából. Az eredeti fénykép forrása: Lechner Fotótár LTK/VÁTI/MV/9/15
A Kossuth tér elképzelt képe 1980 körül
Ilyen látvány fogadná ma a Kistemplom tornyából kitekintőket. Az eredeti kép készítője: Csicsely Csaba
Az alábbi képek közelebbről mutatják az épület egyes részleteit.
Az épület leglátványosabb része a hat korinthoszi oszlopon nyugvó háromszögű timpanonos oromzattal, aláhajtóval tervezett középrizalit, amelyet a kétszer tört manzárdtetős fedés, valamint az ezt a részt épület tömegéből kiemelő íves szakaszok is hangsúlyozzák
Az épület látványa a Nagytemplom felől. A Kiss Ernő utcai homlokzat tervezett kiképzését nem ismerjük, csak az alaprajz és a főhomlokzat rajza alapján lehet következtetni 
A Kultúrpalota a Kossuth tér és a Széchenyi utcák találkozásánál. A Széchenyi utcai homlokzat tervei nem ismertek, a főhomlokzat rajzából és az alaprajzból következtethetünk bizonyos elemekre
Az épület a Szent István tér felől
Szfinxekkel szegélyezett, elegáns lépcsősor vezetett volna az épület középső részére tervezett színház főbejáratához, ahol kovácsoltvas oszlopokon nyugvó előtető védi a színház látogatóit.
A középrizalit és a szélső rizalitok közti szakaszok különlegessége az erkély ívét követő bejárati rész és az előreugró rizalitok közti területet kitöltő bájos előkert
A fenti képek jól mutatják, milyen nagy veszteség Békéscsaba számára, hogy az Alpár Ignác által tervezett Kultúrpalota nem valósult meg a múlt század első éveiben. A Körös szálloda lebontását követően a Kossuth tér ma újból megújulás előtt áll – reméljük, olyan megoldást sikerül találni, amellyel legalább olyan szép lesz a város egyik legfontosabb tere, mint amilyen a Kultúrpalota felépültével lett volna.
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, Békéscsaba, kézirat.
[2] Maros György: A csabai kulturpalota, Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 25. szám, 1902. március 27.
[3] Rozsnyai József: Alpár Ignác, Az építészet mesterei, Holnap Kiadó, Budapest, 2020.
