Az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút első vonalát Kovácsháza és Kupapuszta között 1894-ben adták át. A vasút jó eredményeinek hatására néhány évvel később újabb, már közforgalmú vonal épült Kovácsháza és Csaba között. Az új vonal építését Békéscsaba jelentős összeggel támogatta. A MÁV-állomás mellett szerény, földszintes állomásépület, mozdonyszín és kisjavító műhely épült. 1903 szeptemberére elkészült a békéscsaba–békési, majd 1904 áprilisára a békés–vésztői és az abból kiágazó vizesfás–ludadi vonal is. A városi forgalom lebonyolítására a vasút helyi motoros járatokat indított eleinte a Békési úti selyemfonodáig, később a Zöldfa vendéglőig, majd a gyenge forgalom miatt csak a vasútállomástól a Kossuth térig. A helyi személyforgalmat eleinte két, majd csak egy motor bonyolította le, s csupán heti és országos vásári napokon volt két motor üzemben.A motorállomás a XX. század elején, még faszerkezettel
A motor üzembe állítása és a zónadíjszabás eredményeként az utasok száma 1903-ról 1904-re ugrásszerűen megnégyszereződött. Erre tekintettel 1904 elején az AEGV egy faépületet állított fel a csabai Kossuth tér sarkán váróhelyiségül, amely a Békésmegyei Közlöny tudósítása szerint „csak arra volt jó, hogy az istenhidege jobban megkínozza a motorosra váró jámbor pasasokat.”
A Kossuth téri kisállomás tervrajza. Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary, HU-MNL-OL-Z 1612-B-1.-1904-39.
Az ideiglenes helyiség helyett hamarosan állandó váróterem épült a Kossuth téren Kövér Lajos aradi építész tervei szerint. A kisállomás bájos, hangulatos, középen és két végén tornyokkal díszített épülete eredetileg fából épült, két végén fedett szabad helyiség volt, amelyekhez, akárcsak a középső, zárt helyiséghez, betonlépcsők vezettek fel. A középső helyiségben volt a téli váróhelyiség, valamint a személy- és teherpénztár. A kisállomást 1905. július 1-jén adták át, az épületet a forma, a tető és a nyílások megtartásával 1955-ben már a MÁV építette át téglafalazattal.A motorállomás 1905 utánA motorállomás egy 1912-ben feladott képeslapon. Itt már beépült a két, korábban nyitott szélső szakasz. Forrás: antikfoto.huA kisvasúti állomás előtte elhaladó szerelvénnyelA kisvasúti megálló a két világháború között A Kossuth tér a kisállomással 1929-ben
Az 1960-as években azonban a kisvasúti hálózatot fokozatosan felszámolták, az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. 1960 október 1-jén a Békéscsaba belvárosán is átvezető szakaszon szűnt meg a forgalom, majd 1962-től már a vésztői vonalon is felhagytak a személyszállítással.
Kossuth téri részlet a kisvasúti állomással. Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XXIX_1753_b_1967_15991
A kisvasút megszűnésével az állomásépületek is új funkciót kaptak, az 1960-as években a Kossuth téri kisállomás épületébe költözött a Magyar Autóklub Békés Megyei Szervezete, 1976-ban a Békés Megyei Horgászegyesületek Területi Bizottságának vezetősége kapott itt hivatali helyiséget, illetve üzletek is nyíltak az épületben. Kossuth téri látkép az egykori kisvasúti állomással 1980 körül. Forrás: antikfoto.hu
Az épület a későbbi évtizedekben is különböző üzleteknek adott helyet. Felmerült, hogy az egykori állomás mellett emlékhelyet alakítanak ki az AEGV vonalain közlekedő szerelvényekkel, végül azonban a Turisztikai Főpályaudvar a Körös-parton kapott helyet.Az épület 2013-banA kisállomás 2013-banA kisállomás a Kistemplom tornyából 2014-benAz épület 2015-benA kisállomás 2015-benAz egykori kisvasúti állomás 2016-ban
Az egykori kisvasúti állomást 2018-ban felújították, azóta is különböző üzleteknek ad otthont. A mesébe illő, hangulatos épület homlokzatának képét a nagy méretű cégtáblák, hirdetések kedvezőtlenül befolyásolják. Az épület egyelőre nem áll helyi vagy műemléki védelem alatt.Az egykori kisvasúti állomás 2018-ban, felújítás utánA kisvasúti állomás 2019-ben
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, 1939.
[2] Békésmegyei Közlöny. 1899–1920.
[3] Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – A MÁV Alföldi Kisvasút története (1894–1971), Budapest, 1999.
[4] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, kézirat, Szeged, 2020.