Gyulai út 18. Tekintélyes méretű, kúriának is beillő polgárház állt egykor a Reök-kúria mellett, a Gyulai út és a ma már megszűnt Breznyik utca (korábban Serház utca, Szegényápolda utca, Kórház utca, később Hámán Kató utca) sarkán. A földszintes, nyolctengelyes homlokzatú házat Bogár Dániel…

Bartók Béla út 55. A feljegyzések szerint Békéscsabán az első baptista istentiszteletet 1894. november 25-én tartotta a nagyszalontai Vass Sándor a Víg utca (ma Vörösmarty utca) 2351-es számú házban, id. Gyurkovics András házában. A baptisták a csabai gyülekezet megalakításának az első két csabai…

Szabadság tér 1. 1910 körül a Szent István tér páros oldala már szinte már teljesen a mai képét mutatta, és a páratlan oldalon is állt már a városháza, a katolikus templom és a később átépített egykori Laszky-féle ház. A mai Szabadság tér városiasodása azonban csak ekkoriban kezdődött. 1906-ban…

Gyulai út 12. A XIX. század közepén a város legszebb épületei a Gyulai út elején álltak: ebben az időben több jómódú család is itt építette fel kúriáját. Ekkoriban épült az Ursziny család kúriája (később Beliczey-kúria), a Steiner család kúriája (később Omaszta-kúria, ma Munkácsy Mihály Emlékház),…

Kossuth tér 6. A katolikus egyház második központi (belső) iskolája 1884-ben épült fel a Kossuth tér 6. szám alatt. Az iskolát 1936-ban építették emeletesre Domanek Pál esperes-plébános javaslatát követően. A munkálatok már a nyár elején megkezdődtek, augusztus elején pedig már a bokrétaünnepélyt…

Bessenyei utca A mai Bessenyei utca évszázadokon át a Jaminai szőlők keleti határa volt, 1882-ben ez volt a szőlő 'E' jelű dűlője. Nevét 1910-ben kapta Bessenyei Györgyről, a magyar felvilágosodás irodalmának kiemelkedő alakjáról. A hosszú utcában mára csak néhány podsztyenás ház maradt fenn,…

A podsztyenás házakat bemutató sorozatunk 15. bejegyzésében egy nagyobb városrészt, a Jókai utcától a Nagy Antal utcáig terjedő területet mutatjuk be. Napjainkra ennek a városrésznek az utcáiban alig egy-két parasztház maradt meg eredeti formájában. Sokat közülük jelentősen átalakítottak, így csak a…

Új vásártér (Kazinczy utca és Tábor utca sarka) 1845-ben az örökváltság alkalmával a földesúrtól vásárolt, a Gyulai út és a Békési út között elterülő, mintegy 50 holdnyi terület lett a külső vagy állatvásártér. A vásárteret már 1890 körül át akarták helyezni a vasútállomás előtti térre, a…

Hunyadi tér A mai Hunyadi tér helyén a XIX. század második felében még csak egy kis tér létezett az egyházi magtár mögött. A teret 1865-ben a szomszédos központi iskoláról Nagy iskola térnek neveztek el. A mai térnek az Irányi utca felőli oldalán keskeny utca húzódott, a Kalapos utca. A tér többi…

Kastély utca – Corvin utca A középkori Csaba legjelentősebb épülete az Ábránfy család által emelt kastély volt. Az építés pontos idejét nem ismerjük, azonban valószínű, hogy 1521-ben már állt a várkastély, mivel Ábránfy Péter – a kastély feltételezett építője – egyik levelét Csabáról keltezi. Ez a…

Munkácsy utca 4. A mozgókép feltalálása után néhány évvel Békéscsabán is megkezdődtek a filmvetítések. A források sajnos ebben a tekintetben hiányosak, de feltehető, hogy elsőként Csabára is vándormutatványosok hozták el a filmeket. Az első híreket a Békésmegyei Közlöny 1899. január 16-i számában…

Ógerlai-erdő Gerla 1984 óta Békéscsaba része, a település azonban valójában Csabánál is régebbi múltra tekint vissza. Pontosabban, az első ismert okleveles említése korábbi, mint Csabáé: 1257-ben a gerlai monostor apátja a Szilágysomlyó melletti Keresteleken birtokos. Hol volt "Julamonustora" és…

Gyulai út Az 1777-ben ásott csabai Körösön eleinte csak jármos fahidak épültek: a Gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti körgáti zsilip helyén. A városban elsőként a legforgalmasabb Gyulai úti híd helyén épült szilárdabb anyagú, téglaboltozatos híd 1875-ben Sztraka Ernő…

Békéscsaba nevének első okleveles említése a XIV. század első feléből származik: az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben Pál pap 6 garas, 1337-ben Miklós pap 4 garas pápai adót fizetett. Ebből azonban nem következik, hogy Csabát a XIV. században alapították volna: mivel az 1332-37-es…

Szabadság tér 21. Békéscsaba kettős főterén az első emeletes épületet – a régi városházát – 1853-ban emelték. Ezt a házat a XIX. század felében számos másik követte, és az 1920-as évek második felére a tér északi felét, a Szent István teret majdnem végig  emeletes épületek szegélyezték, a tér…

Andrássy út 23. 1885-ben építtette Michnay Miklós emeletes házat épített a Vasút utcán, a Köteles és a Benkő utca (a mai Kinizsi, ill. Mednyánszky utca) között. Az épületben működött Michnay fűszer-, gyarmat- és rövidáru-kereskedése, és ide költözött Petrányi Gyula üzlete is, akinek árui között…

Baross utca 1. A mai Baross utca egykor a városon átívelő nagy út részeként a Nagy utca vagy Fő utca nevet viselte. Központi helyét, a templomokhoz való közelségét tekintve nem meglepő, hogy már korán sok jelentős lakóépület, polgárház épült ebben az utcában, amelyek közül számos szerencsére ma is…

Szent Imre utca A Szent Imre utca első ismert neve Selyem utca volt, amelyet valószínűleg a XVIII. század végén fellendülő selyemhernyó-tenyésztéssel (és az ezt szolgáló epreskertekkel) lehet összefüggésbe hozni. Az utca a város katolikus szlovákok lakta részén fekszik, és 1930-ban, Imre herceg…

A Békési utat az Áchim L. András utcával összekötő Földváry utca eredetileg a Saláta utca nevet viselte, valószínűleg arról kapta a nevét, hogy itt állt Salát Ádám háza és malma. 1910-ben kapta a Földváry utca nevet, a szabadságharcban résztvevő Földváry testvérek egyikéről: Földváry Károly és…

Gyulai út 16. A Reök család első, Békéscsabára telepedett tagja Reök Karolina volt, aki Steiner Jakab felesége volt. Steiner Jakab – a ma Omaszta-kúriaként ismert kúria építője – a gróf Apponyi család tiszttartója, a város egyik legvagyonosabb lakója volt. Reök Karolina öccse, Reök István ügyvéd,…

Kossuth tér 4. A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: a város 1860-ban döntött arról, hogy a katolikus templom és a Nagytemplom közti épületeket megvásárolja és lebontja, hogy a helyükön központi piacteret alakítsanak ki. A tér katolikus templom felőli végében álló szolgabírói lakot…

Szigetvári utca 39, 41, 43. A Szigetvári utca 39., 41. és 43. szám alatt három régi parasztház állt egymás mellett. Az első két ház városképi jelentőségű épületkén volt nyilvántartva az 1950-es években kiadott műemléki nyilvántartásban, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy mindkettő 1850 körül épült.…

Gyöngyösi utca – Rózsa utca sarka A huszadik század első évtizedeiben Jaminában megnőtt a katolikusok lélekszáma, 1930-ban a tízezres lakosságból 1700-an voltak katolikusok. Az itt élők számára nehézséget okozott eljutni a belvárosi plébániára, ezért a Szociális Missziótársulat békéscsabai…

Szabadság tér 18. Különleges szecessziós polgárház épült 1922-ben a Szabadság tér (akkor Ferenc József tér) 18. szám alatt. Az egyemeletes épületet a Stern és Steinberger gabonakereskedő cég építtette. 1924-ben további két lakás építésére kaptak engedélyt. A ház a cég központjaként és üzletként is…

Andrássy út - Temető sor A MÁV a húszas évek közepén nagyszabású építkezésekbe kezdett a vasútállomás környékén. A nagy számú vasúti alkalmazott elhelyezésére lakóházak épültek a vasúti szálloda mögött, és ekkor épült az Andrássy út és a Temető sor sarkán a MÁV osztálymérnökségi palota és…