A régi városháza épülete 2014-ben
Csaba első elöljárósági épülete, amely a többi parasztháztól semmiben sem különbözött, 1730-ban már állt a mai Szent István téren. Ennek a helyén 1785-ben épült vert falú, nádfedeles községháza, majd ennek lebontása után 1828-ban a földszintes, téglafalú, zsindelyfedésű városháza kilenc szobával, konyhával, kamrával, alatta nagy pincével, amelyet részben a népszerű Buksz kocsma foglalt el.
Haan Antal 1858-ban készült rajzán a katolikus templom mellett jobbról a második ház a földszintes községháza
A főtérről készült egyik legrégebbi fényképen a 4-es számmal jelölt ház a régi községháza
A régi községháza alaprajza Sztraka Ernő tervrajzán (1867). A bal alsó sarokban látható a Buksz kocsma pincéje, bal oldalt fent, az udvarban pedig a deres helye. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A földszintes épület hamar szűknek bizonyult, ezért a városháza az 1853-ban a mai városházával szemben, a mai Fiume és a Sas gyógyszertár közötti telken álló új, emeletes épületbe költözött, amely az első emeleten kilenc szobából, alul három boltozatos nagy szobából, egy cselédszobából és két boltozatos börtönből állt.
A főtér a régi városháza épületével 1866-ban Zelenyánszki A. festményén
Az épület eredetileg a császári és királyi főszolgabíróság részére épült, de miután az nem költözött be, a községi hivatalok egy részét – a városi tanácsot, az országos, városi és örökváltsági pénztárakat, a városi mérnöki és nyilvántartói hivatalt – oda helyezték át, és a régi városházában maradt a városgazda, az árvagyámság, a megyei esküdti, a megyei biztosi, a mértékhitelesítő hivatal és a Békés megyei gazdasági egyesület tudakozó irodája.
Ádám Gusztáv tervrajza a régi városháza átalakításáról 1893-ból. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Az új városháza felépítésével egy időben vásárolta meg az épületet a város első bankja, az Aradi Ipar- és Népbank csabai fiókintézete, a Békés-Csabai Népbank, az emeletet és alul a három börtönhelyiséget a járásbíróság részére adták bérbe. A bank két évtizeden át sikeresen működött az épületben, 1891-ben azonban megbukott, miután kiderült, hogy a tisztviselők hűtlen kezelése, bűnös gazdálkodása miatt 6-700 ezer forint odaveszett. A város vagyona is elveszett.
A régi városháza 1900 körül
1893-ban az egykori városházát Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján átépítették, ekkor nyerte el mai alakját. A héttengelyes, homlokzat eklektikus stílusú, fogsoros főpárkánnyal, végigfutó könyöklőpárkánnyal és övpárkánnyal. Az emeleti ablakok rusztika-keretelésűek, zárókővel, neobarokk íves, tört timpanonos szemöldökpárkánnyal. A földszinten üzleteket alakítottak ki nagy, egyenes záródású, rusztika-keretelésű kirakatokkal. Talán ezeknek is köszönheti az épület, hogy a későbbi évtizedekben megmenekült az átalakításoktól.
A Szent István tér a régi városházával
Az egykori városháza 1930 körül
A régi városháza 1961-ben. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
A régi városháza a főtér felújítása előtt
A régi városháza 2013 nyarán, fák takarásában
Az egyik legrégebbi, ma is álló középületet nem találtuk meg sem a műemlékek, sem a helyi védelem alatt álló épületek között.
Felhasznált irodalom:
[1] Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája, Békéscsaba, 2013.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat.
[3] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, 1921.
[4] Gécs Béla: Csabai bankok I., Békéscsaba anno..., Heti Mérleg VII. évf. 39. sz., 1997. november 13.
[5] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
