A XIX. század végén egyre több ház épült a Körös túlsó partján, így egyre nagyobb szükség lett az új városrészeket a belvárossal összekötő hidakra.
A József Attila utcai híd hangulatos látképe az 1950-es években
Az Apponyi (ma József Attila) és Deák utca között elsőként 1900/1901 telén Áchim Gusztáv városi mérnök tervei szerint épült fából készült jármas gyaloghíd 4-6 méteres 5 nyílással 1,74 méter szélességgel 1200 pengő költséggel Áchim László vállalatában. A kocsiforgalomra alkalmas hidak közelsége miatt a forgalmi igényeket a gyaloghíd is kielégítette.
A gyaloghíd helyszínrajza Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. híd tervek, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára V.72 a) 11. 1909 VIII.2
A fából készült híd az évek során egyre kevésbé megfelelően szolgálta a közlekedést. Már 1926-ban arról számoltak be a hírek, hogy az Apponyi utcai hídon meglazult egy palló, ami nagy veszélyt jelent a hídon közlekedőkre, különösen a nagy számú kis iskolásgyerekre, akik a hídon át járnak iskolába. Bár a fahíd javítási munkálatai aránytalanul sok pénzt emésztettek fel, új, szilárdabb anyagból készülő híd építésére azonban még tíz évet kellett várni, amikor Bankó András városi főmérnök a közgyűléstől a város belterületén lévő három gyalogos fahíd (a Zsíros utcai, a Deák utcai és a Vilim utcai) felújítására kapott megbízást és pénzügyi fedezetet. Csaba Gyula frissen végzett mérnök, aki akkor a Városi Főmérnöki Hivatalban dolgozott, azt javasolta, hogy a sűrű karbantartási igényű fahíd helyett a Deák utcánál egy vasbeton hidat építsenek. A javaslatot a városi főmérnök is támogatta és a közgyűlés azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy csak akkor épülhet ez a híd, ha a három fahíd felújítására megszavazott költségből meg tudják építeni az új vasbeton hidat. Az Apponyi utcai híd átépítése 1936 áprilisában került a képviselőtestület elé. Jánossy Gyula polgármester közölte, hogy ha azon iskolás gyerekek vagy katonák mennek át, mindig félni kell, nem omlik-e össze a faalkotmány. Döntés született, hogy a híd vasbetonból épül 6500 pengő költséggel, de továbbra is csak gyalogjárók számára. Ádám Gusztáv javaslatára köszönetet mondtak a polgármesternek a hatezer pengős munkaalkalom létesítéséért.
A fúrt visszanyert köpenycsövű cölöpalapozással épülő híd tervezője és építésének műszaki ellenőre Csaba Gyula volt. A polgármester május végén hirdetett versenytárgyalást az Apponyi utcai vasbeton gyaloghíd építési munkálataira, amelyre a későbbi nyertes Párkány Simon mérnök-építőmester mellett Lipták János, Tevan Rezső, Darida János és Sulyok Mihály adtak be pályázatot. Lipták János építőmester azonban megfellebbezte a döntést, mivel az ő vállalata olcsóbban vállalta volna a híd építését. A döntés Párkánynál figyelembe vette, hogy igazolta kisiparos voltát és így a közszállítási törvény értelmében hat százalékos kedvezményre jogosult. Ennek leszámolásával már olcsóbb volt Párkány ajánlata, mint Lipták Jánosé. Csakhogy Lipták építőmester szerint nem kaphat kisiparost megillető kedvezményeket az, aki az államtól mint volt MÁV-főmérnök nyugdíjat kap. A fellebbezést azonban elutasították, az indoklás szerint kisiparos alatt értendő az az építőmester is, aki ez illetékes ipartestület bizonyítványával igazolta, hogy az utolsó öt év alatt egyetlen olyan szakba vágó munkát sem végzett, amelynek értéke 30.000 pengőnél több volt. A szabályok szerint Párkány Simon kisiparosnak volt tekintendő és így őt előnyben kellett részesíteni akkor is, ha ajánlata a legelőnyösebbnél 6%-kal drágább (a híd esetében Párkány Simon ajánlata mintegy 4%-kal volt drágább Lipták János ajánlatánál).
1936 augusztusában már arról számoltak be a hírek, hogy elkezdődtek az Apponyi utcai híd építési munkálatai. A betonhíd építése alatt a régi hidat pótlásképpen használták, azonban az átszerelési munka ideje alatt csak a Gyulai és Bajza utcai hidakon lehetett közlekedni. Szeptember végére már elhelyezték a pipacsvörösre festett, üres vaskorlátot, amelyet a betonalap kiöntése követett, ami a hídépítés legérdekesebb része volt. Két és fél méter széles, tizenkét méter hosszú, 12.5 cm vastag pályatestet öntöttek ki, amelyre később vékonyabb aszfaltréteg kerül. A betonöntéshez szükséges vasváz súlya 2000 kiló.
1936 szeptemberében a Békésmegyei Közlöny a híd műszaki részleteiről is beszámolt. Leírták, hogy a hidat hat oszlop fogja tartani, a vízből azonban csak négy emelkedik ki. Bár a háromszázhatvan mázsa súlyú vasváz és betonsúly tartására kevésnek tűnhet a hat oszlop, az újság biztosította az olvasókat, hogy a modern építészeti tervek szerint megkonstruált alkotmány szilárdsága és tartóssága biztosra vehető. A munka legérdekesebb része, a betonöntés szeptember végén történt. Reggel öt órakor negyven munkás kezdett hozzá kidolgozott haditerv szerint a munkához. Két és fél méter széles, tizenkét méter hosszú, 12.5 cm vastag pályatestet öntöttek igy ki, amire később vékonyabb aszfaltréteg került. A betonöntéshez szükséges, kéttonnás vasváz a cikk születésekor, szeptember 20-án már ott állt helyén az ácsolt faburkolat felelt. A cikk arról is beszámolt, hogy a híd két oldalán a korlát negyedkörökben fog végződni, és az így kialakult térségen a tavasszal csinos virággrupp felállítását tervezik, hogy a külső hatás a lehető legkedvezőbbnek mutatkozzék.
A munkálatok azonban lassan haladtak. Még november elején is arról tudósítottak a híre, hogy a híd átépítésének befejezése már hetek óta húzódik. Az aszfaltot addig nem lehetett kiönteni, míg a beton teljesen meg nem száradt. Ehhez két egymás utáni esőmentes napra lett volna szükség, ami azonban egész októberben nem volt. Az építők már azon gondolkodtak, hogy mesterséges úton segítsék elő, illetőleg siettessék a szárítást s akkor felkerülhet az aszfalt. November 11-én arról számolt be a Békésmegyei Közlöny, hogy a hatodik kerületben lakók végre az új hídon közlekedhetnek. Hosszú hetekig tartó várakozás után a munkálatok befejeződtek és 8-án használatba vehették a hidat a gyalogosok.
A híd használata során több probléma is felmerült. A kerékpárosok a hídon áthaladva nem szálltak le, sőt, egyesek lóháton haladtak át a hídon. A Békésmegyei Közlöny tudósított egy esetről, amikor a lovas közvetlenül iskolaidő előtt haladt át a hídon, és az iskolába tartó kisdiákok nem tudták, visszaszaladjanak-e a hídról vagy sem s félénken lapultak a hídkorláthoz.
1937 márciusában Lepény János békéscsabai lakos és több társa beadvánnyal fordultak a városhoz, hogy az Apponyi utcai híd mindkét végét világítsák ki és a híd korlátját a rövidlátók érdekében fessék át fehérre, mert előfordult, hogy még a jó szemű emberek is nekimentek a híd végén levő virágágyaknak. A beadvány aláíróinak egy része rossz szeműként, a többiek pártoló tagként írták alá a kérvényt. Baukó András főmérnök kijelentette, hogy a híd kivilágítása megtörténik, de átfestését fehérre nevetséges gondolatnak tartja, ahhoz nem járulhat hozzá.
A gyaloghíd esti kivilágításban, behavazva Szekerka János fényképén, Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény, leltári szám: Hd.90.1.806
A híd 1960 körül
A híd 2013-ban
A híd 2013-ban
A híd 2015 januárjában
A híd 2015 augusztusában
A híd 2016-ban
A híd 2022 októberében
A híd már felépülte után kedves színfoltja lett a csabai Körös egyik legszebb szakaszának, és képeslapok gyakori témája lett. Az egyszerűségében is bájos híd korlátja mindkét parton, mindkét oldalon egy-egy negyedkörben végződött, szinte ölelő karokkként várva az átkelőket. Gondot jelentett azonban, hogy a viszonylag nagy forgalmához képest keskenyre épült a híd, amit fokozott, hogy a biciklisek (és amint fent olvashattuk, esetenként a lovasok) nem szálltak le a hídon áthaladva. A csaknem évszázados múltra visszatekintő hidat 2023 október 15-én lezárták a forgalom elől. Lebontását követően új híd épül a helyén, amely szélesebb, kényelmesebb, biztonságosabb lesz. A látványtervek szép, a Körös-part hangulatába illő hidat mutatnak, amely a két parton kiszélesedő korláttal némileg a régi kishidat is megidézi.
A híd 2023-ban, nem sokkal lebontása előtt
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv, Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[2] Ugrai Gábor/Csaba Márton közlése.
[3] Békésmegyei Közlöny, 1926–1938.
[4] Ugrai Gábor: A Deák utcai híd rövid története, Csabai Mérleg XXXI. évf. 5. sz., 2021. márc. 11.
