A város területén levő kutak – a Körös-partiakat leszámítva – többé-kevésbé fertőzöttek voltak, és elősegítették különböző járványok terjedését, különösen a hideglelését (amely bármilyen hidegrázással járó betegséget jelenthetett). Alighanem ennek is volt köszönhető, hogy 1885-ben – az elnöklő bíró döntő szavazatával – a képviselő-testület elhatározta, hogy a Kossuth téren artézi kutat fúrat. Az ellenzők attól féltek, hogy a kút közelsége miatt a Nagytemplom össze fog omlani. A kútfúrás munkájára többen is pályáztak, köztük a híres Zsigmondy Vilmos mérnök unokaöccse, Zsigmondy Béla is. Végül Gold János kútfúró mester ajánlatát fogadták el, noha Zsigmondy is ugyanakkora árral pályázott, de Zsigmondy azt is kérte, hogy a fúrás jó eredménye esetén a nyerendő vízmennyiséghez mért szerény jutalmat is kapjon.
A halászlányos kút
A fúrás rengeteg bajjal járt, és négy és fél év után, 218 méteres mélységnél teljesen el is akadt. Ekkor Zsigmondy Béla vette át a munkát, aki öt hónap alatt be is fejezte a fúrást. A fúrás 77500 pengőbe került, az összköltség kb. 85000 pengőt tett ki. A város megkapta a vármegye 1000 forintos díját, amelyet a vármegye pár évvel korábban annak a községnek ígért, amely elsőként készít artézi kutat.
A halászlányos kút 1900 körül
A kút mélysége 299,5 méter, hozama elkészültekor napi 183014 liter volt. A víz 25°C hőmérsékletű, sárgás színű, kissé kénes, igen lágy. A város rögtön elemzésre küldte a vizet, amelyet ivásra alkalmatlannak találtak. A kútépítés ellenzői részéről megindult támadások, vádaskodások hatására újabb elemzést kértek, Dr. Wertha Vince műegyetemi vegyész elemzése szerint a víz fertőző szerves anyagokat nem tartalmaz, kis kéntartalma miatt kezdődő gyomorbántalmakra jótékony hatásúnak találta, és e célra ott melegében a kút mellett ivásra javasolta. A módszer hatékonynak bizonyult, a hideglelés csaknem teljesen megszűnt a városban.
A kép érdekessége: a halászlány helyén kovácsoltvas díszítés
A kút medencéjét kalázi édesvízi mészkőből, Berndt Ferenc építési vállalkozó felügyelete mellett állították össze. A főoszlopot és a medencét Zenger Béla budapesti kőfaragó készítette. A kút építése a november végi fagyban is folytatódott, ami később problémákhoz vezetett: a kőelemek összeillesztésekor nem megfelelő betonozás miatt a víz szivárgott a medencéből, nagy tócsákat képezve a kút körül. 1891 nyarán végül Kotsis Lajos aradi építész és cementgyáros új tervekkel vállalta el a kútépítést.
A halászlányos kút
A kút díszítésére az építkezést felügyelő Sztraka Ernő városi mérnök szobrot vagy díszvázát javasolt, Kocziszky Mihály bíró döntő szavazatával szobor vásárlása mellett döntöttek. A Békésmegyei Közlöny 1892. március 27-i száma szerint a két méteres öntöttvas szobrot, amely 200 forintba került a Schlick-gyárból rendelték, és bronzszínűre festették. Bankó András városi főmérnök közlése szerint a szobor alkotója ifjú Duret francia szobrász [4]. A szobor egy najádot, vagyis vízi nimfát ábrázol, aki kagylóban áll, kezében halat tart – ennek okán a csabaiak halászlánynak nevezték. 
A kút az 50-es-60-as években
A halászlányos kút virágosmedenceként
A kút Szekerka János fényképén 1960 körül. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény, leltári szám: 90.1.597
A régi halászlányos kút eredeti szobra. Forrás: Békés Megyei Népújság 40. évfolyam, 86. szám, 7 oldal, 1985. április 13.
A kút több mint egy évtizedig működött rendesen, aztán a vízhozam csökkenni kezdett, 1909-re már az eredeti felére. Ádám Gusztáv szerint a halászlányt villámcsapás döntötte le. A Békésmegyei Közlöny 1927-ben arról tudósított, hogy miután az oláh megszállás során vagy a kút tisztításakor a nimfa eltűnt és a kút csupaszon, dísze nélkül árválkodott, a szobor 1927-ben mégis előkerült, és a fürdőben helyezték el. A kutat többször kompresszorral tisztították, az 1940-es évek végén azonban már nem foglalkoztak a tisztítással: a medence földdel feltöltve virágoskertként szolgált, majd elbontották. A halászlányszobor az 1950-es, 1960-as évekből származó képek tanúbizonysága szerint visszakerült a Kossuth térre, majd nyoma veszett. A városvédők az 1980-90-es években próbáltak a nyomára akadni, de sikertelenül.
A halászlányos kút napjainkban
A halászlányt ábrázoló szobor Mészáros Attila szobrászművész alkotása
A kút 2014-ben
A Békéscsaba Közterületeiért Közalapítvány a 2000-es évek elején karolta fel a régi artézi kutat újbóli felépítésének gondolatát, amelyet Gécs Béla 1999-ben vetett fel [2]. Először 2001-ben az angyalos kút készült el, majd egy évvel később a halászlányos út is újra felépült eredeti helyén, a Kossuth téren. A kutat díszítő halászlányszobor Mészáros Attila szobrászművész alkotása. A kút a körülötte kialakított kis térrel Békéscsaba egyik leghangulatosabb látnivalója lett.
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[2] Gécs Béla: Csabai artézi kutak, Békéscsaba anno..., Heti Mérleg, IX. évf. 4. sz., 1999. február 4.
[3] Gécs Béla: Visszatért a Halászlányos kút, Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg, XII. évf. 23. sz., 2002. október 24.
[4] Tábori György: A városrendező – Sztraka Ernő városi mérnök munkássága, Békéscsaba, 1993.
