Sorozatunk harmadik részében – a podsztyenás házak és a templomok után – ezúttal Békéscsaba legszebb középületét keressük. Bár Csabán számos szép középület látható, a számuk lehetne nagyobb is, ha máshogy alakul a város története. Ismert, hogy már 1870 körül felmerült a megyeszékhely Csabára költözése, ennek megvalósulása esetén olyan rangos középületekkel gazdagodhatott volna a város, mint a vármegyeháza vagy a megyei kórház. A székhely áthelyezésének elmaradása ellenére is nagy küzdelem folyt Csaba és Gyula között több jelentős intézmény megszerzése érdekében. Az 1910-es évek elején az Osztrák-Magyar Bank Békés megyei fiókjának építésekor Csaba került ki győztesen, az 1930-as években pedig, bár az OTI kerületi központja Gyulán maradt, Csabán is impozáns új OTI-székház épült. Az 1890-es években azonban még Gyula kerekedett felül a megyei törvényszéki palota felépítéséért folytatott nagy küzdelemben, így az akkori megyeszékhelyen épülhetett fel a gyönyörű igazságügyi palota, amelyhez fogható középület nem létesült a korban Csabán. Más esetekben a források hiánya miatt esett el attól városunk, hogy kiemelkedő középülettel gazdagodjon: például 1902-ben Alpár Ignác tervezett csodálatos kultúrpalotát a Kossuth térre, 1904-ben Nagy Virgil készítette el az iparpalota terveit (sajnos a homlokzati rajzot nem ismerjük), 1925-ben pedig Lipták János vázolta fel az iparosok házának rajzát. Ha a felsorolt intézmények megvalósulhattak volna városunkban, Békéscsaba kiemelkedő műemlékekben is jóval gazdagabb lehetne. 
Megjegyezzük, hogy az évszázadok során számos épület funkciója (akár több alkalommal is) változott, így sok épület több kategóriában is indulhatna, például a mai Andrássy Gyula Gimnázium eredetileg laktanyának épült, mégis (jelenlegi funkciójának megfelelően) az iskolák között fog majd szerepelni játékunk egy későbbi részében. A hasonló épületeket némileg önkényesen soroljuk majd be egyik vagy másik kategóriába.
A régi városháza 1930 körül
Csaba első elöljárósági épülete 1730-ban már állt a mai Szent István téren, helyén 1785-ben épült fel a vert falú, nádfedeles községháza, majd ennek lebontása után, 1828-ban a földszintes, téglafalú, zsindelyfedésű városháza. A földszintes épület hamar szűknek bizonyult, ezért a városháza 1853-ban a mai Fiume szálloda és a Sas gyógyszertár közötti telken álló új, emeletes épületbe költözött, amely eredetileg a császári és királyi főszolgabíróság részére épült. Az új városháza felépítésével egy időben vásárolta meg az épületet a város első bankja, az Aradi Ipar- és Népbank csabai fiókintézete, a Békés-Csabai Népbank, az emeletet és alul a három börtönhelyiséget a járásbíróság részére adták bérbe. 1893-ban az egykori városházát Ádám (Áchim) Gusztáv városi mérnök tervei alapján átépítették, ekkor nyerte el mai alakját.
A régi városháza napjainkban
Közbirtokossági bérház – Járásbíróság – Kereskedelmi iskola – Ibsen Ház
Az épület 1900 körül
A közbirtokossági testület 1874-ben építette fel emeletes bérházát a mai Andrássy út 3. szám alatt Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján. Az épületben helyezték el a járásbíróságot, a földszinti helyiségekben pedig üzletek kaptak helyet, köztük olyan nevezetes cégek, mint Tevan Andor boltja vagy a híres Stampa cukrászda, majd 1904-től a Lédig cukrászda. Az épületet 1907-ben Ádám Gusztáv tervei szerint bővítették. Az új járásbíróság 1926-os felépülése után az egykori bérházba az újonnan alapított felső kereskedelmi iskola került. Az épület hosszú ideig iskolaként működött, egy ideig Sebes György nevét viselte, majd 1990-ben Széchenyi Istvánról nevezték el. A közgazdasági szakközépiskola 2006-ban új épületet kapott. A 2008–10-es felújítás eredményeként Ibsen Ház néven összművészeti központként született újjá a műemléki védelem alatt álló épület.
Az épület 2019-ben
Részlet az épület udvarából
A városháza az 1930-as években
Miután az 1853-ban épült régi városháza szűkössé vált a gyorsan fejlődő Csaba számára, 1871-ben Sztraka Ernő
városi főmérnököt megbízták az új városháza terveinek kidolgozásával, a tervek bírálatára Ybl Miklóst kérték fel, aki azokat kisebb módosításokkal kivitelezésre alkalmasnak találta. Az alapkövet 1872. április 14-én tették le, a városháza avatására 1873. szeptember 15-én került sor. 1927-ben keresztszárnnyal bővítették az épületet. Az 1950-es években a vörös csillag került a főhomlokzat attikafalának közepét záró allegorikus szoborcsoport helyére, ennek pótlására máig sem került sor. A városháza, amely városunk legkiválóbb építészének és az ország legnagyobb építészének közös munkája, Békéscsaba kiemelkedő értékű műemléke, a város egyik jelképe. 
A városháza a legutóbbi felújítást követően
A városháza udvara
A városháza lépcsőházának részlete
A színház nem sokkal felépülte után
Békéscsabán az első színielőadásokat vándorszínészek tartották az 1840-es években. A vándorszínészek előadásainak a liget, a nagyvendéglő, később a Fiume szálloda adott otthont, ezek a helyszínek azonban nem sokáig feleltek meg a növekvő igényeknek, így 1877–79-ben Halmay Andor aradi építész tervei szerint felépült a Vigadó, benne egy olyan színházteremmel, amelyhez fogható Csabánál jóval nagyobb városokban is alig akadt. 1913-ban Spiegel Frigyes és Englerth Károly tervei alapján a homlokzat kivételével teljesen átépült a színház. A II. világháború után a nézőteret jelentősen leegyszerűsítették. 1994-bena színház homlokzata portikusszal bővült, Az eredetileg az attikán elhelyezkedő, a századfordulón már tönkrement és eltávolított négy múzsaszobrot sajnos nem pótolták. A Jókai Színház műemléki védelem alatt álló épülete mind építészeti értékei, mind kulturális jelentősége folytán a város egyik büszkesége.
A színház napjainkban
A Vigadó részlete
A méntelep főépülete eredeti formájában
A békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep 1893-ban épült fel Tottál Károly tervei szerint. Az egyemeletes legénységi épület mellett lovaglótér, parancsnoki, másodtiszti, altiszti, állatorvosi lakások, istállók, kocsiszín is épültek. Az 1944. szeptember 21-i bombázás során a méntelep is súlyosan megsérült Az épületet az 1960-as években az Állami Építőipari Vállalat kapta meg. Később az épületet átépítették: eltűnt a lapostető, az ablakokat átalakították, új szárny is épült, az épület elveszítette szépségét, és csak tömege, valamint az ablakok kiosztása emlékeztet az eredeti állapotra. A magastető eltávolítása rendkívül hátrányosan változtatta meg az épület tömegét, arányait.
Az átalakított épület 2015-ben
A ligeti pavilon a századfordulón
A mai Széchenyi liget az 1850-es években egy korábbi temető helyén jött létre, majd 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították. 1896-ban Ádám Gusztáv városi főmérnök tervei szerint favázas nyári pavilon épült 16×10 méteres teremmel és mellékhelyiségekkel. A földszintes épülethez fedett terasz csatlakozott, melynek két oldalán ruhatár, illetve cukrászda kapott helyet. A nyári pavilon mellett szabályos nyolcszög alaprajzú, oldalán nyitott zenepavilon épült. A második világháború utána pavilon jó ideig a színház kelléktáraként és asztalosműhelyeként szolgált, később a vendéglátóipar kimustrált székeit, asztalait őrizték itt. A hosszú ideig üresen, elhagyatottan álló épület sorsa 2007-ben fordult jobbra, amikor a nyári pavilont és a zenepavilont is felújították, utóbbit visszaalakították eredeti formájára. A nyári pavilonban és a mellette felépült új, emeletes épületben a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület látogatóközpontját alakították ki. A természeti és épített elemeket egységben kezelő, századfordulós építészet hangulatát híven őrző ligeti épületegyüttes 2009 óta műemléki védelem alatt áll.
A pavilon napjainkban
A munkásotthon az 1910-es években
A Hunyadi téren 1905-ben épült fel a munkásotthon Ádám Gusztáv tervei szerint, a szomszédos városi bérházhoz illeszkedő stílusban. Az épületben a munkásközvetítő hivatal mellett népkönyvtár, családisegély-pénztár, munkások nappali tartózkodására szolgáló terem és szolgalakás is helyet kapott. 1914-ben az épület hatósági hússzékkel, családelhelyező irodával és háziipari munkateremmel bővült. A háború után a Hunyadi téri épületben kapott helyet a hatósági húsbolt, a mérleghitelesítő állomás és a Munkácsy Mihály Múzeum régészeti osztálya. Az 1959–60-as tanévben az épületbe a leánykollégium költözött. Az egykori munkásotthon, mely hosszú ideig elhanyagoltan, rossz állapotban, üresen állt, a főtér felújításához kapcsolódóan újult meg.
Az egykori munkásotthon a legutóbbi felújítást követően
A kórház eredeti képe
A város hamar kinőtte első, 1881-ben épült kórházát, így 1904–05-ben új, emeletes kórházépületet emeltek Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint. 1980 után, miután az új kórház felépült, a régi épület a szülész-nőgyógyászati osztályé lett, amely 2009-ben költözött át az új épületek egyikébe. Sajnos a város legszebb kórházépületének utcai homlokzatát a 80-as években a két oldalszárny közé beékelt, téglatest alakú szárnnyal tették tönkre, amely teljesen eltakarja a homlokzat eredeti középső szárnyát. Az udvari homlokzaton szintén az előreugró szárnyak közti részt építették be olyan módon, hogy az egykori barátságos, harmonikus homlokzat teljes összevisszasággá vált. Az átalakított kórházépület ma helyi védelem alatt áll, remélhetőleg egyszer visszanyerheti eredeti hangulatos, harmonikus képét. 
A Békésmegyei Gazdasági Egyesület székháza – Helyőrségi Klub
A székház 1930 körül
A Békésmegyei Gazdasági Egyesület 1910-ben építtette fel emeletes székházát a mai Szabadság téren Wagner József tervei szerint. A ház talán Békéscsaba "legtisztább" szecessziós épülete. 1962-ben a Helyőrségi Klub költözött az épületbe, ezt követően számos belső átalakításon esett át. Az épület jelenleg helyi védelem alatt áll.
Az épület napjainkban
2. sz. postahivatal a pályaudvaron
A postaépület a 20. század első felében. Forrás: Postamúzeum
A békéscsabai pályaudvaron 1872-ben nyílt meg a postahivatal. A XX. század elejére már szinte tűrhetetlenné vált a zsúfoltság az állomáson; ez érvényes volt a vasúti postahivatalra is. A pályaudvar bővítése során a felvételi épület déli végén (a város felől nézve a bal oldalon) 1909-ben felépült az új vasúti postahivatal, a felvételi épülettel azonos kialakításban. A pályaudvari posta először a belvárosi 1. sz. posta kirendeltségeként működött, majd a postahivatalt a kereskedelemügyi miniszter rendeletére 1920-ban önállósították. 1925-ben a postaépületet bővítették. Az 1944. szeptember 21-i bombázások során a posta is megsérült. Az épület az igazán súlyos veszteségeket azonban csak ezt követően szenvedte el: a régi felvételi épülethez hasonlóan először a homlokzat tagozatait távolították el, majd a magastetőt. Az egykor romantikus stílusú, bájos homlokzatú posta ma elhanyagolt állapotban várja, hogy a szomszédos felvételi épülethez hasonlóan visszanyerje eredeti formáját.
Az eredeti képére alig emlékeztető posta napjainkban
Az Osztrák–Magyar Bank fiókja – Magyar Államkincstár
Az Osztrák-Magyar Bank fiókja az 1910-es években
1910-ben az Osztrák–Magyar Bank tíz új bankfiók létesítését határozta el Magyarországon. Békéscsaba és a megyeszékhely Gyula között nagy versengés indult a Békés megyei bankfi ók elnyeréséért. A bank és a pénzügyminisztérium végül a várható forgalom nagysága alapján Békéscsaba mellett döntött, így épülhetett fel városunkban 1912–13-ban a bankfiók épülete Hubert József budapesti műépítész tervei alapján. A pénzintézet a húszas évek elejétől a Magyar Nemzeti Bank Békéscsabai Fiókja néven működött. 1996 óta az időközben új, az eredetiétől igencsak elütő stílusú szárnnyal bővült, helyi védelem alatt álló épület a Magyar Államkincstár békéscsabai fiókjaként működik.
Az épület néhány évvel ezelőtt
Részlet az épület belső teréből
Közművelődés Háza – Munkácsy Mihály Múzeum
A múzeum az 1910-es években
A Békéscsabai Múzeum-Egyesület 1899-ben alakult meg, majd Wagner József tervei alapján a Körös-parton épült fel 1910 és 1913 között a múzeumnak helyet adó Közművelődés Háza. A múzeum 1949-ben került állami irányítás alá, majd 1951-ben felvette Munkácsy Mihály nevét. A múzeum gyűjteményét a természettudományi, régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti gyűjteményi anyagok alkotják, de jelentős a szakkönyvtára, adattára és a fotótára is. A múzeum épülete műemléki védelem alatt áll. 
A múzeum néhány évvel ezelőtt
Részlet a múzeum előcsarnokából
Az Iparosok Háza 1930 körül
A Futura Rt. 1922-ben építtette emeletesre Bányai András tervei szerint Kossuth téri székházát. 1927-ben az Iparos Egylet vásárolta meg az épületet, amelyben székházukat alakították ki. 1928-ban Lipták János tervei szerint udvari szárnnyal, nagy teremmel bővült a székház. Az épület eredeti homlokzatának mára sajnos sok részlete elveszett: az emeleti ablakok könyöklőpárkányától lefelé a homlokzatot megcsonkították, az övpárkányon kívül az ablakmellvédek tagozataival együtt eltávolították. A földszinti ablakok harmonikus sorát új ablakok és ajtók kialakításával, a régiek egy részének befalazásával tették tönkre. A helyi védelem alatt álló épület építészeti értékeire, központi fekvésére és a csabai iparosság múltjára való tekintettel megérdemelne egy minden részletre kiterjedő helyreállítást.
Az Iparosok Háza 2019-ben
A postapalota felépültét követően
A Szent István tér és a mai József Attila sarkán hossza várakozást követően, 1927-ben épült fel a Kármán Aladár budapesti műépítész tervei szerint. A szép postaépület az 1960-as évekre már szűkössé vált a megnövekedett postaforgalom hatására. A meglévő épületet nem lehetett megfelelő módon bővíteni, így a postapalotával átellenben, a Szabadság tér sarkán új, üzleteket, lakásokat is magában foglaló posta épült, amelyet 1979-ben adtak át. Az egykori postapalota később a Hungarotel, majd 2012-ig az Invitel irodájának adott otthont. A helyi védelem alatt álló épület 2023-ban újult meg.
Az egykori postapalota 2023 nyarán
A járásbíróság 1930 körül
1870-ben, a királyi bíróságok szervezésekor Csabát is kijelölték egy királyi járásbíróság székhelyéül. Hosszas keresés után a régi városháza épületében találtak megfelelő helyet a járásbíróság céljára. 1881-ben a közbirtokosság bérházának emeletén kapott helyet, azonban az épület hamar szűkké vált a bíróság számára. A források hiánya, a telek tulajdonjoga körüli bonyodalmak, majd a világháború azonban lehetetlenné tették az építkezést, így a 1926–27-ig kellett várni, hogy Orbán Ferenc műépítész tervei szerint felépülhessen az új járásbírósági palota és a fogház. A 2000-es évek elején a járásbíróság palotája új, stílusában a régi épülethez jól illeszkedő udvari szárnnyal bővült. A járásbíróság ma helyi védelem alatt áll.
A járásbíróság néhány évvel ezelőtt
Kisgazdák Háza – Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza
A Kisgazdák Háza 1930 körül
A Békéscsabai Kisgazdák Egylete 1929-ben építtette fel székházát Bányai András békéscsabai tervei szerint. Az épület két évtizeden át volt a kisgazdák székháza, a földszinten az Irányi utca felől jó hírű étterem működött. 1950 és 1968 között a Balassi Kultúrotthon székhelyeként funkcionált, majd a Megyei Művelődési Központ nevet viselte. Az 1970-es években az épület homlokzati díszeit barbár felújítás során eltávolították. 2019-ben az épület homlokzatát az eredetire emlékeztető állapotban újították fel, jelenleg Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza néven működik. Az épület helyi védelem alatt áll. 
Az épület a homlokzat helyreállítása után
Kereskedők Háza – Békéscsabai Városi Ügyészség
A Kereskedők Háza 1930 körül
A kereskedők egyesülete 1929-ben a mai József Attila utcában építette fel székházát Münnich Aladár és Györgyi Dénes budapesti műépítészek tervei alapján. A földszinten kapott helyet az étterem, a konyha, a tálaló és a vendéglős lakása. Az első emeleten tágas tanácskozótermet alakítottak ki, szintén itt volt a titkári hivatal is. A második emeleten 13 modern felszereléssel, központi fűtéssel ellátott szállodai szoba kapott helyet. Az épületben ma a Békéscsabai Városi Ügyészség található.
Az épület a legutóbbi felújítást követően
Az Árpád Fürdő 1930 körül
Békéscsaba első gőzfürdője a ligetben létesült 1861-ben. 1893-ban Francsek István nyitott fürdőt a mai Kiss Ernő és Teleki utcák sarkán, amelynek 1917-es bezárása után hosszú időre fürdő nélkül maradt a város. Számos tervben maradt elképzelést követően előbb 1922-ben strandfürdő, majd 1926–27-ben Hegedűs Ármin és Böhm Henrik neves budapesti építészek tervei szerint gőzfürdő épült, melyet megnyitása után budapesti lapok az ország harmadiklegkiválóbb fürdőjének neveztek. Az épület helyi védelem alatt áll.
A fürdő néhány évvel ezelőtt
A fürdő meleg vizes medencéje
Csaba mozgó – Szabadság mozi – Phaedra mozi – Phaedra Rendezvényközpont
A mozi az 1930-as években
Békéscsaba első mozija, a mára leontott Apolló (később Brigád) mozi 1923-ban létesült a Munkácsy utcában. Bár az 1920-as évek második felében csökkent a városban a moziba járók száma, egy tőkés csoport 1928-ban új mozit építtetett az Irányi utcában. A Bauer Emil budapesti építész tervei szerint épült mozi a Csaba mozgó nevet kapta. A mozi különlegessége a nézőtér nyitható, díszes födéme volt. Az államosítás után a mozi a Szabadság nevet vette fel, majd 1988-ban a Phaedra nevet kapta. A nagy múltú, helyi védelem alatt álló épület 2003-ig működött moziként, 2008-ban rendezvényközpontként nyitotta meg újra kapuit, a Phaedra nevet megőrizve.
Az egykori mozi napjainkban
A mozi színpada
A sebészeti pavilon 1940 körül
Az 1920-as évekre a kórház korábban épült épületei már meglehetősen szűkösek voltak. Végül 1935-ben nyílt meg az új sebészeti pavilon, amely Gerlóczy Gedeon budapesti építész tervei szerint épült. Az egykori sebészeti pavilonban 1996 februárjában nyílt meg a betegek számára a kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztálya 91 ágy működtetésével.
Az épület napjainkban
OTI-székház – Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, Békés Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
Az OTI székháza nem sokkal építését követően
A magyarországi betegbiztosítók egységes szabályozását 1927–28-ban alkották meg, így jött létre a biztosítókat felügyelő Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI). 1929 elején nyitották meg az OTI gyulai kerületi pénztárának csabai kirendeltségét, amely később a Kiss Ernő utcába, a Luther utcába, majd a Tátra utcába költözött. 1934 nyarán a kerületi pénztárat Békéscsabára helyezték, és hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szűkös OTI-kirendeltség már nem felel meg az igényeknek, ezért új székház építésére volt szükség. A város a Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán levő telkét ajánlotta a székház építésére. Váratlan akadály volt, hogy a gyulaiak elérték a kerületi pénztár visszahelyezését Gyulára. Csabán ennek ellenére új székház létesülhetett, amely Hegedős Károly mezőberényi származású építész tervei szerint épült. 1953-ban a Luther utca felőli szárnyat bővítették az eredetivel egyező stílusban. 1997-ben újabb átépítésen esett át az egykori OTI-székház, melynek során új emeletet építettek rá, és a homlokzat is elveszítette eredeti stílusát. Az épület ma a Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye.
Az épület 2019-ben
Tűzoltóság
A tűzoltóság néhány évvel ezelőtt
A tűzoltásra alakult, önkéntesekből álló társulatról Csabán elsőként 1865-ben tesznek említést az iratok. Önkéntes tűzoltóegyletet először 1875-ben próbáltak alapítani, majd 1879-ben született meg az önkéntes tűzőrségről szóló rendelet. 1889-ben a városháza udvarán lévő egykori magtár helyiségeit alakították át tűzoltólaktanyává, ez azonban már a kor igényeit sem elégítette ki. A tűrhetetlen körülményekre való tekintettel 1926-ban a városháza udvarán egy korábban raktárnak használt épületet alakítottak át laktanyává. Bár a 40-es években is születtek tervek, a korszerű laktanya csak 1954-ben épült fel Körner József tervei szerint. A tűzoltóság típustervek alapján épült, hasonló laktanya létesült ugyanekkor Veszprémben, Salgótarjánban és Szombathelyen is. A szocialista realista stílusban épült kétemeletes, helyi védelem alatt álló laktanya magán hordozza az irányzat legfőbb jellemzőit, ám annak negatívumai nélkül.
A tűzoltóság a Kazinczy utca felől
