Andrássy út 1.

Békéscsabán az első színielőadásokat vándorszínészek tartották az 1840-es években. A vándortársulatok váltakozó sikerrel, néhány napon, esetleg egy-két héten át tartották előadásaikat, amelyeknek a liget, a nagyvendéglő, később a Fiume szálloda adott otthont. 1866-ban műkedvelő csoport alakult a városban, 1870-től pedig az algimnázium színjátszói tartottak időnként jótékony célú előadásokat. Az alkalmanként Csabára érkező kiemelkedő művészek nagy sikere is azt mutatta, hogy kialakulóban van a városban egy olyan réteg, amely igényli a magas színvonalú előadásokat, és nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi helyszínek nem felelnek meg a növekvő igényeknek, így 1877–79-ben felépült a Vigadó, benne a színházteremmel, és Csaba olyan színházteremhez jutott, amelyhez fogható jóval nagyobb városokban is alig akadt. A Vigadó épületére Sztraka Ernő városi főmérnök is készített tervet, végül azonban Halmay Andor aradi építész (többek között a szegedi Balogh-ház, az újszegedi Vigadó vagy a pécskai római katolikus templom tervezője) tervei alapján épült fel Sztraka Ernő vezetése alatt 196 ezer forint költséggel. A szakmunkákat Michnay Sándor, Jeney Mihály és Valkó Sámuel bádogosok, V. Koritár Pál asztalos, Zámecsnik Ádám ács, valamint Such Soma és Adamik Mihály lakatosok végezték.A Vigadó 1880 körül (mellette a Fiume még az eredeti homlokzattal)

A Vigadó Halmay Andor eredeti tervrajzán. Az épület valamivel egyszerűbb formában épült fel. Forrás: Színházi tervrajzok, MNL BéML V. 72 b. 5., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Emeleti alaprajz. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Vigadó metszete Halmay Andor tervrajzán. Az épület nem ebben a formában valósult meg. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Földszinti alaprajz Halmay Andor tervrajzán. Az épület nem ebben a formában épült fel. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Emeleti alaprajz Halmay Andor tervrajzán. Az épület nem ebben a formában épült fel. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei LevéltáraA Vigadó 1896-ban. Forrás: Karácsonyi János: Békés megye története

A Vigadót az örökváltsági díjak fizetésekor alakult, az abból eredő bevételek egy részével rendelkező közbirtokossági testület építtette. Homlokzatán fekete alapon ezüst betűs felirat állt: "A közbirtokosság a közművelődésnek".  A Vigadó színháztermének befogadóképessége körülbelül 600 fő volt, 12 páholy, 50 körszék, 70 zártszék, 2 sor erkélyszék, földszinti és emeleti állóhelyek, valamint két oldalkarzat volt a szép teremben. A színház az 1900-as években

A Vigadó dísztermét 1879. február 12-én este fényes bállal nyitották meg, melynek háziasszonya Beliczey Istvánné volt [9]. A megnyitó előtt nagy izgalmat jelentett, hogy időben megérkeznek-e Prágából a csillárok. A kitűnően sikerült bálon a város, a megye és a környék legelőkelőbbjei vettek részt, sőt, ez alkalomból a fővárosból is érkeztek vendégek. A zenét a híres Purcsi Jancsi és 18 tagú zenekara szolgáltatta, a tánc egészen virradatig tartott. 

Az első színielőadást 1879. március 8-án tartották. Az ünnepség Tóth Kálmánnak ez alkalomra írt verses prológusával indult, amelyet Melczer Kálmán szavalt el, ezt a Himnusz követte, majd egy csabai műkedvelőkből álló csoport adta elő Szigeti József Falusiak című vígjátékát. Az ünnepség a Szózattal zárult. A megnyitó után az első színiévad is megkezdődött az új színházban, amely szép sikerrel zárult, a következő években, évtizedekben azonban csökkent a lelkesedés, például 1886-ban egyetlen társulat sem járt Csabán, az egykorú hírek pedig arról számolnak be, hogy sokszor csaknem teljesen üres volt a nézőtér. Összességében mégis sikeresnek mondható az első időszak, számos kiemelkedő színész fordult meg a csabai színházban, ahol a közönség igényeinek megfelelően elsősorban operettek és népszínművek kerültek műsorra.

1890. április 1-jén a közbirtokosság vagyona a város tulajdonába került, így a színházból is városi színház lett. Bár a korábbi időszakhoz hasonlóan ezután is több sikertelen évad is volt, továbbra is számos kiváló művész érkezett a csabai színházba, és Békéscsaba valamennyi alföldi színikerületi tervezetben szerepelt, sőt, 1904-ben a nyolc városból álló kerület székhelye lett. 1896-ban avatták fel a Széchenyi ligetben a nyári színkör épületét, így az előadásokat nem kellett többé nyáron is a fülledt, zárt színházban tartani. 

A századforduló körül egyre gyakrabban merült fel a színház korszerűsítésének, átépítésének kérdése. Az Alpár Ignác által 1903-ban a Kossuth térre tervezett nagyszerű kultúrpalota a színháznak is helyet adott volna. Alpár tervei szerint a patkó alakú nézőtér (melybe a főbejáratból nyíló, oszlopos és márványfalas előcsarnokból juthattak volna a nézők) a földszinten mintegy kétszáz személy befogadására alkalmas ülőhelyeket, nyolc páholyt, tágas zenekari helyiséget s a színpad alatt süllyesztőket foglalt volna magában. A terveken az emeletre vezető lépcsőcsarnok remek foyer-ba torkollott. Az első emeletre mintegy nyolcvan személy számára körszékek és tizenkét páholy, a második emeletre olcsó karzati helyek kerültek volna. A színpad technikáját a tervek szerint kellően berendezett zsinórpadlás egészítette ki. Az előadó személyzet a földszinten két társalgó szobával, az első emeleten nyolc öltözővel rendelkezett volna. A nagyszabású tervek, amelyek valószínűleg igencsak pozitív hatást gyakoroltak volna a város kulturális életére, fejlődésére, sajnos nem valósultak meg.

Az első lépés a modernizálás felé a világítás korszerűsítése volt, a korábbi acetilénlámpás világítást villanyvilágítás váltotta fel, azonban ennél jóval nagyobb átalakításra volt szükség: a színpad túl kicsi volt, hiányzott a zsinórpadlás és a fűtés sem volt megfelelő. 1906-ben Márkus Gézát, a kiváló budapesti építészt kérték fel a színházátalakítás terveinek elkészítésére. 1907-ben még arról tudósít a Békésmegyei Közlöny, hogy a város elöljárói sürgetik az építészt, hogy minél hamarabb készítse el a terveket, azonban az átalakítás végül elmaradt. A tervezett építkezés híre messzire eljutott, még egy német cég is jelentkezett, hogy egy minden tekintetben célszerű és modern színházat épít Csabának.

Az 1913-as átépítés tervrajzai. Forrás: Színházi tervrajzok, MNL BéML V. 72 b. 5., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az 1913-as átépítés tervrajzai. Forrás: Színházi tervrajzok, MNL BéML V. 72 b. 5., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az 1913-as átépítés tervrajzai. Forrás: Színházi tervrajzok, MNL BéML V. 72 b. 5., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az 1913-as átépítés tervrajzai. Forrás: Színházi tervrajzok, MNL BéML V. 72 b. 5., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Végül egészen 1913-ig kellett várni az átalakításra, amikor Spiegel Frigyes és Englerth Károly tervei alapján, Wagner József vezetésével építették át és modernizálták a színházat. Az átépítés során gyakorlatilag teljesen új színház épült. A régi színházból szinte csak a régi bejárat külső fala maradt. A belső falakat lebontották, így a belső nézőtér mintegy négy méterrel szélesedett. Vasbeton mennyezet készült – a vastraverzek és a vasbeton késleltette legjobban a munka haladását –, majd a mennyezet díszítését készítették el a gipszmunkások. A mennyezet diszes kivitelű, az oldaloszlopok és páholyok is hasonló kivitelezésűek voltak, s teljesen fehérre festve, vékony kék csíkkal pompás látványt nyújtottak a szemlélőnek. A tágas és kettős színpad, süllyesztőkkel és zsinórpadlással, a nézőtér minden részéből jól látható volt. Elkészültek a feljáró lépcsők s az utcán a bejárat fölött a mozi vetítőfülkéje. A kolozsvári Ormai és Törzs cég szerelte a fűtő- és vízvezeték-berendezést; a színházat és a nagytermet is központi gőzfűtéssel és vízvezetékkel látták el. A szobrászmunkákat Engelhart Norbert, az asztalosmunkákat Martincsek Károly végezte. A földszinti rögzített és felcsapódó ülőszékeket, a páholyokba két-két széket, egy-egy puffot és egy-egy padot, a páholyülésekbe, az erkélyre, a karzatra is, paliszander színű hajlított székeket a Kohn Jakab és József fővárosi cég szállította. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét, dohányzót alakítottak ki.

A színház az átépítés utánA színház az átépített bejárattal az 1930-as években. Forrás: FORTEPAN / Szávoszt-Vass Dániel adományozóA Vigadó a két világháború között

A káprázatosan kialakított Vigadót aranyozott velencei metszett tükrökkel és intarziás parkettával látták el. A termet nagy karzattal, díszes vasbeton bordás mennyezettel építették. Az ajtók mellett a régi táncterem szép kariatidáit használták fel díszítésül. A felül salakkal borított lapos mennyezet hidegnek bizonyult, s a gipszdíszítéseket is megviselte a hideg. Emiatt 1927-ben a nagyobb renováláskor a táncterem felé a lebontotthoz hasonló új födél készült, miáltal a terem észrevehetőleg melegebb lett. Az átalakított színház ünnepélyes megnyitója 1913. november 8-án volt, a felújítás teljes költsége 148000 forintot tett ki.

A színház 1951-ben. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A színház az 1950-es években

A II. világháborút a Vigadó átvészelte, 1953-ban azonban megpecsételődött a sorsa [4]. Először az Apolló mozit helyezték át ide ideiglenesen, majd festőműhelynek, később próbateremnek használták.

1954-ben a város és a megye állandó társulatot kapott, amikor a Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel létesített színházat.A színház 1958-ban. Forrás: Békés Megyei Népújság, 3. évf. 209. sz., 1958. szept. 5.

A nézőtér 1960 körül. Forrás: Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története

A színház 1961-ben. A földszint jobb oldalán az üzleteket meglehetősen barbár módon alakították át A színház átalakított, leegyszerűsített nézőtere 1966-ban. Forrás: Békési ÉletA színház 1965-ben. Ekkor állították helyre a földszinti homlokzatot. Forrás: Békés megye húsz éve

A színház az újabb átépítés után

Az 1960-as években újabb jelentős átalakítások következtek. Helyreállították a földszint barbár módon átalakított jobb oldali részét, és az üzleteket kiköltöztették onnan, a bejárati ajtókat azonban modern, az épület eredeti külsejéhez kevéssé illeszkedő stílusban építették át, a bejárat fával burkolt, a homlokzat eredeti formáitól szintén idegen előtetőt kapott. Eltávolították az 1913-ban kialakított, feleslegessé vált vetítőfülkét. Az eltávolított vetítőfülke tartógerendéi sokáig éktelenkedtek a színház homlokzatán. Forrás: Békés Megyei Népújság, 1967. május 17. Demény Gy. felvétele

A földszinti üzletek és a színházi műhelyek elköltöztetése lehetővé tette a kis méretű előtér bővítését. Az előtér két oldalszárnyat kapott, ahol a dohányzó, a büfé és az eszpresszó kapott helyet. Az öltözők fölé új emeletet húztak, bővítették a színpadot és teljesen gépesítették a színpadi berendezést. Felmerült a Vigadó helyreállítása, "modern köntösbe öltöztetése" is, a város a színház részére külön épületet vásárolt, ahol modem festőtárat, asztalosműhelyt, és díszletraktárt lehet kialakítani. A színház belső felújítása 1966-ra készült el, a homlokzat felújítása pedig egy évvel később. A színház a felújítás után. Forrás: Békés Megyei Népújság, 1967. nov. 17. Demény Gyula felvételeA színház az újabb átépítés utánA színház az újabb átépítés utánA színház az újabb átépítés után

A színház felépültének századik évfordulóját újabb felújítással ünnepelték, majd 1982–83-ban újabb helyreállítás indult meg, először a világítást korszerűsítették, majd a hangosítóberendezéseket. A fűtésszerelés azonban annyira megviselte az épületet, hogy a tervezettnél korábban kellett rendbe hozni az előcsarnokot és a nézőtéri folyosókat. Ekkor került végleges helyére a festőtár, ami felszabadította a Vigadót. Kialakították a férfi és női varrodát, új helyet kapott a kelléktár, a díszletraktár. Felújítás alatt az előcsarnok. Forrás: Békés Megyei Népújság 39. évf. 240. sz., 1984. okt. 12. Gál Edit felvétele

A homlokzat átépítésének vázlatrajza. Forrás: Békés Megyei Népújság 44. évf. 215. sz., 1989. szept. 12.A homlokzat felújítás alatt. Forrás: Békés Megyei Népújság 43. évf. 185. sz., 1989. aug. 4. Kovács Erzsébet felvétele

Az épület utolsó nagy renoválása 1994-ben fejeződött be, a színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes. Az újabb átalakítás során, 1989-ben épült a főbejárat előtti, a homlokzat meglévő és rekonstruált elemeiből komponált portikusz Kiss István építész tervei alapján, a bécsi Volkstheater példáját követve. A főbejárat eredeti architektúráját már csak reliefszerűen lehetett visszaállítani. A portálokat a századeleji képeslapok, illetve Halmay eredeti rajza alapján próbálták az eredetihez hasonló állapotba hozni, a portikusz azonban teljesen új elemként jelent meg a műemléképület homlokzatán. A homlokzatot barokk sárgára festették, a portikuszt pedig – az utólagos hozzáépítést jelzendő – fehérre. Az attikán – a századfordulón már tönkrement és eltávolított – négy múzsaszobrot sajnos nem pótolták (bár az itt bemutatott vázlatrajz szerint ez volt az eredeti szándék), de a posztamenseket kiképezték. A homlokzattal együtt tervezett egyedi bronz homlokzati lámpák, zászlótartók, kilincsek, feliratok is készültek. A felújítástól azt is remélték, hogy sikerül megszabadulni az épület homlokzatát tönkretevő galamboktól. Mint azt a mai helyzet mutatja, a tervek nem hoztak sikert, pedig korábban egészen különleges módszerekkel is próbálkoztak.

Az átépült, felújított homlokzat 1989-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság 44. évf. 286. sz., 1989. dec. 2. Kovács Erzsébet felvétele

A színház felújításának egyik leglátványosabb része a hosszú ideje elhanyagolt Vigadó rekonstrukciója, amelynek terveit Nemes Roland készítette. A felújítás után Kovács Erzsébet képriportját a Békés Megyei Hírlap közölte. A felújításnak köszönhetően a Vigadó újból a város legszebb termévé vált. A színház az 1994-ben épült portikusszal 2011-ben

2012-ben a színház csaknem hatvan év után újra a város fenttartásába került át, így azóta Békéscsabai Jókai Színház néven működik. A Jókai Színház napjainkbanA színház 2016-banA színház 2016 novemberében

A színház épülete egyemeletes, zárt sorú beépítésű utcaszakaszon áll. A fent látható eredeti tervhez képest az épület egyszerűbb formában épült. Főhomlokzata 4+1+3+1+4 tengelyes (az eredeti tervhez képest kettővel kevesebb), a középrizalit 1+3+1 tengelyes (az eredeti terven 1+1+3+1+1). A középső részen három félköríves záródású bejárati ajtó, előtte a bejárat formáit követő portikusz. A földszinten félkörív záródású ablakok, vakolt, kvádert utánzó mezőben, a földszinti rész jobb oldalán két ajtó nyílik, a bal oldali részen egy félkörív záródású kocsibehajtó. A földszinti rész fölött triglifes párkány.A földszinti homlokzat részleteKapu a földszinti homlokzat szélső tengelyébenOroszlánfejes zárókő a földszinten. Ahogy képünk is mutatja, a galambok távol tartása nehéz feladat

A bejárati ajtók fölött lévő három gazdag keretelésű erkélyajtót ión fejezetes féloszlopok választják el. A félköríves záródású ablakok fölött kétoldalt egy-egy múzsa domborműve látható. A három erkélyajtó mellett egy-egy oromzatos, állógyámos, keretelt, balluszteres, egyenes záródású ablak.Múzsákat ábrázoló domborművek az erkélyajtók fölöttA középrizalit szélső ablaka

Az oldalszárnyak aedikulás ablakai félkörív záródásúak, mellvédrészükben kőbábos vakkorláttal. Az ablakok közötti falmezőket ión fejezetes pilaszterek osztják meg.Emeleti ablak az oldalszárnyon

Az emeleti rész fölött hangsúlyos, sűrű fekvőgyámos fogsoros főpárkány, a középrizalitnál, a pillérek és a faloszlopok fölött golyvázódik. A középrizalitot attikafal hangsúlyozza, az itt látható posztamenseken eredetileg négy múzsaszobor állt. Az attikafal, valamint az oldalszárnyak fölött vakbábos ballusztrád, amelyet posztamensek osztanak meg.A középrizalit attikafallal lezárt emeleti részeA főpárkány részleteA középrizalit részlete

A bejáraton keresztül jutunk a dongaboltozatos, hevederekkel osztott, tükrös, stukkós boltozattal fedett előtérbe, ahonnan háromkarú vörös mészkő lépcső, kőrácsos korláttal vezet a vigadóba és a színházterembe.Részlet az előtérbőlRészlet az előtérbőlLépcsőházLépcsőház

A kocsibehajtó belül, hevederekkel tagolt, dongaboltozatos folyosó, az oldalfalak ívsoros architektúrával vannak díszítve.Az egykori kocsibehajtóAz átépített, modern részletekkel kiegészített udvari homlokzat

A színházterem kétemeletes, galériás helyiség, a szintek oszlopokkal és pillérekkel vannak megosztva. A színpadNézőtéri részletNézőtéri részlet

A Vigadó terme sík kazettás, stukkós mennyezetes; megvilágítását a három félkörív záródású erkélyajtón, valamint a mellettük levő egyenes záródású ablakokon át kapja. Az erkélyajtók előtt kis kiülésű erkély. Az utcára merőleges falakon három-három, egymással szembenéző ajtó. Az ajtók hangsúlyos párkányain kőváza, amelyet kariatidák tartanak. Az utcával szemben levő határoló fal felső részén erkélysor nyert kialakítást.

A Vigadó Andrássy út felőli oldala napjainkbanA Vigadó napjainkbanKariatidák a VigadóbanRészlet a VigadóbólA Vigadó ajtói kariatidákkalKariatidaA Vigadó részlete

A Jókai Színház műemléki védelem alatt álló épülete, az egykori Vigadó a városkép egyik legmeghatározóbb eleme, amely mind építészeti értékei, mind kulturális jelentősége folytán a város egyik büszkesége.A Jókai Színház épülete napjainkban

Felhasznált irodalom:
[1] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, 1981.
[2] Kiss István: Békéscsaba, Andrássy út, Jókai Színház felújítása és új portikusza, sarokház, „Merkur” üzletház. Építész: Kiss István, Magyar Építőművészet, 83, 1992, 1. 50–52.
[3] Kis Béla: Megemlékezés Csabai-Wagner József építészről
[4] A Békéscsabai Jókai Színház rövid története a Jókai Színház honlapján
[5] Papp János: A színház, A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998.
[6] Papp János (szerk.): Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, Bibliotheca Bekesiensis 18, Békéscsaba, 1980.
[7] Niedzielsky Katalin: Kiegyenlítünk és megnyerjük a meccset, Békés Megyei Hírlap 49. évf. 30. sz., 1994. febr. 5. 
[8] Niedzielsky Katalin: A Vigadó (Kovács Erzsébet képriportjával), Békés Megyei Hírlap 48. évf. 206. sz., 1993. szept. 4.
[9] Vidéki farsang, Fővárosi Lapok 16. évf. 39. sz., 1879. február 16.