Andrássy út 58. A vasútállomás parkolója mellett hosszan húzódó, téglány alakú, oromzatos, tégladíszes, földszintes épület áll: az 1909-ben épült áruraktár, amelyet Koncz Pál vállalata épített. Az oromzatos végfalakkal épült raktár vasút és város felőli, hosszú homlokzatait a szegmensíves, tégla…

Szentmiklóspuszta, Felsőnyomás 314 A Kondoros és Csaba között félúton fekvő csárda már az első katonai felmérés 1785-ös térképén is szerepel. 1855-ből ismert Fikker György csárdabérlő neve. A hagyomány szerint Rózsa Sándor is gyakran megfordult itt, sőt, a legenda úgy tartja, hogy az épületet…

Széchenyi liget A mai Széchenyi liget az 1850-es években, egy korábbi temető helyén jött létre. A ligetet 1860-ban nevezték el Széchenyi Istvánról. A  „városi  mulató erdőcskét” 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították, a benne álló első fapavilont az 1888-as  nagy  árvíz…

Szabó Dezső utca 34. A Kovács-malmot Kovács Mátyás 1888-ban alapította, két évvel később fia, Mihály vette át a malom irányítását, majd 1904-ben a malom vezetése ifj. Kovács Mihály kezébe kerül, akinek köszönhető, hogy a vállalat az ország egyik jelentős malomvállalatává fejlődött. Kovács Mihály…

Andrássy út 58. A MÁV szegedi igazgatósága 1925 elején kérelemmel fordult a városi tanácshoz: a vízház mögötti, az AEGV használatára átengedett 368 négyszögöles területet kérték a várostól, azzal a céllal, hogy ott a vonatkísérő személyzet számára laktanyát építsenek, és így a vasutasok…

Szent István tér 7. Az 1853-ban épült városháza hamar szűkössé vált a fejlődő Csaba számára, a szaporodó hivatalok már nem fértek el a kis épületben, tanácsterme sem volt, így a közgyűléseket a Fiume nagytermében tartották. Ezért 1871-ben Sztraka Ernő városi főmérnököt megbízták az új városháza…

Gerla, Wenckheim Károly tér 1. Gerla 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A család Gerlát birtokló ága 1802-ben kapott grófi címet. A kastélyt építtető Wenckheim Károly édesapja halálát követően, 1838-ban lett a gerlai uradalom tulajdonosa, ekkor a gróf huszár kapitányként szolgált, és…

Gyulai út 12. A XIX. század közepén a város legszebb épületei a Gyulai út elején álltak: ebben az időben több jómódú család is itt építette fel kúriáját. Ekkoriban épült az Ursziny család kúriája (később Beliczey-kúria), a Steiner család kúriája (később Omaszta-kúria, ma Munkácsy Mihály Emlékház),…

Baross utca A Baross utca a várost észak-déli irányban átszelő Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1910-ben nevezték el Baross Gábor közlekedésügyi és kereskedelemügyi miniszterről, aki a vasútfejlesztések révén is hozzájárult Békéscsaba fejlődéséhez, az 1888-as árvíz idején pedig személyesen…

Andrássy út 1. Békéscsabán az első színielőadásokat vándorszínészek tartották az 1840-es években. A vándortársulatok váltakozó sikerrel, néhány napon, esetleg egy-két héten át tartották előadásaikat, amelyeknek a liget, a nagyvendéglő, később a Fiume szálloda adott otthont. 1866-ban műkedvelő…

Gyulai út 5. A Gyulai út két oldalán a XIX. század közepétől kezdve számos kisnemesi család épített szép kúriát. Egymástól nem messze állt itt az Ursziny–Beliczey-kúria, a mára már lebontott Kis–Rosenthal-kúria és a Reök–Haraszti-kúria, valamint a ma a Munkácsy Mihály Emlékháznak otthont adó…

Szeberényi tér 3. Sztraka Ernő városi mérnök 1883-ban készítette el az 1862. házszám (ma Szeberényi tér 3.) alatt építendő ház terveit. A fennmaradt tervek szerint az épület egyszerű, héttengelyes utcai homlokzattal, háromtengelyes középrizalittal épület volna, végül azonban nem ebben a formában…

Szeberényi tér 1. A felvégi evangélikus paplak 1856-ban épült klasszicizáló romantikus stílusban [1]. A földszintes, kilenctengelyes homlokzatú, téglány alaprajzú épületben két lakás kapott helyet. A főhomlokzat enyhe kiülésű, öttengelyes rizalittal épül. Az ablakok egyszerű szalagkeretet kaptak,…

Garay utca 21. A Garay utca első nevét – Görbe utca – alakjáról kapta, 1910-ben nevezték el Garay János költőről. A város 1971-ben vásárolta meg az utca 21. számú házát, hogy ott szlovák tájházat rendezzenek be. A tájház utcai homlokzata 2016-ban

Andrássy út 58. A XIX. század második felében a postai szolgáltatások minőségében hatalmas változást hozott a vasúti közlekedés megjelenése: gyorsabb és biztonságosabb lett a küldemények kézbesítése. Az utasszállító vonatokhoz különleges mozgóposta-kocsikat is  kapcsoltak, amelyekben a postások…

Andrássy út 58. Békéscsabát 1858-ban érte el a vasút, ekkor épült a Tiszavidéki Vasút ma is álló, nemrég helyreállított felvételi épülete. A város fejlődésével, vasúti csomóponttá válásával az épület hamar szűkké vált, és – bár a régi állomásépületet több alkalommal bővítették – az 1920-as évekre…

Andrássy út 58. Magyarország területén az első vasútvonalat - amely Pestet Váccal kötötte össze - 1846. július 15-én nyitották meg. A tervezett vonalak között szerepelt a Pestet Araddal összekötő vasútvonal, amelynek Pest és Szolnok közti szakasza már 1847-ben elkészült. Az eredeti tervek szerint a…

Bartók Béla út 51–53. A békéscsabai egyházak közül - az evangélikus és a katolikus után - időben harmadikként a görögkeleti alakult meg 1820-ban, 624 lélekkel. Ennél már jóval korábban laktak Csabán görögkeleti vallásúak (1744-ben már éltek itt görög családok), a többnyire kereskedelemmel…

Gyulai út 2. A mai Gyulai út első, a Körös-parthoz közeli szakasza a XIX. század második negyedében kezdett kiépülni, ebben az időben több nemesi család emeltetett itt kúriát: ekkoriban épült a Steiner–Omaszta-kúria és a Kis-Rosenthal-kúria is. A mai 2. szám alatt álló klasszicista kúriát az…

Gyulai út Az 1777-ben ásott csabai Körösön eleinte csak jármos fahidak épültek: a Gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti körgáti zsilip helyén. A városban elsőként a legforgalmasabb Gyulai úti híd helyén épült szilárdabb anyagú, téglaboltozatos híd 1875-ben Sztraka Ernő…

Szeberényi tér 2. Az 1800-as évek végén az algimnázium már nem elégítette ki a dinamikusan fejlődő, növekvő Békéscsaba igényeit – ráadásul, mivel a régi épület nem felelt meg a minisztériumi előírásoknak, az algimnázium létét is veszély fenyegette. A főgimnáziummá való átszervezés 1895-re került…

Baross utca 1. A mai Baross utca egykor a városon átívelő nagy út részeként a Nagy utca vagy Fő utca nevet viselte. Központi helyét, a templomokhoz való közelségét tekintve nem meglepő, hogy már korán sok jelentős lakóépület, polgárház épült ebben az utcában, amelyek közül számos szerencsére ma is…

Kórház utca 4. A város 1846-ban döntött arról, hogy az ó-temető helyén "közmulató kert" - a mai Széchenyi liget - létesüljön, és azt is elhatározták, hogy a temető sarkára sörház épüljön. Az építkezésre sokáig nem akadt jelentkező, végül 1850. február 8-án Berger Izsák regálébérlő a következő…

Szent István tér 20. A Szent István tér és a Luther utca sarkán álló alsóvégi evangélikus lelkészlak 1862–63-ban épült, klasszicizáló romantikus stílusban, a korábbi, 1785–86-ban épült paplak helyén. Haan Lajos szerint [1] mikor a paplak alapjait ásták, kb. négy lábnyira a földben az 1716-os…

Gyulai út 16. A Reök család első, Békéscsabára telepedett tagja Reök Karolina volt, aki Steiner Jakab felesége volt. Steiner Jakab – a ma Omaszta-kúriaként ismert kúria építője – a gróf Apponyi család tiszttartója, a város egyik legvagyonosabb lakója volt. Reök Karolina öccse, Reök István ügyvéd,…