Andrássy út 71.
A Magyar Műbútorgyár Rt. 1905-ben építette fel üzemét a Vasút utcában (a mai Andrássy úton), a 101-es laktanyával szemben. A részvénytársaságot Reisz Miksa és Porjesz Mihály, az első csabai bútorgyár-tulajdonosok alapították.
A Magyar Műbútorgyár Rt. épülete
A kétemeletes, különleges szecessziós homlokzatú bútorüzemet 27 ezer korona költséggel építették Hugyecz, Kiszely és Áchim László építési vállalkozók. Az Andrássy út felőli keskeny főhomlokzat egytengelyes volt. A földszinten szép faportálos kirakat, az első emeleten kosáríves, a másodikon háromkaréjos, szalagkeretes ablak volt, fölötte Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság felirattal, mindezt szecessziós motívumokkal díszített pillérek keretezték. A homlokzatot szegmensíves attikafal zárta. Az 1+9 tengelyes Kazinczy utcai homlokzaton az ablakok téglával keretezettek, és szintén tégla falsávokkal voltak elválasztva egymástól.
Magyar műbútorgyár
Az indulás után alig egy évvel azonban nehézségek adódtak az értékesítésben, ez kihatott a munkások bérére is, akik sztrájkkal fejezték ki elégedetlenségüket. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület többször is a csődtől mentette meg a gyárat. A gondokat üzemvezetési problémák okozták: Porjesz Mihály ügyvezető igazgató nem értett a szakmához és a vezetéshez, így őt leváltották, és Reisz Miksa kezébe került az irányítás, aki egy ideig újból életképessé tette a céget. A gyárat azonban öt év után felszámolták, 1910 nyarán Wagner József építész és Kun Ede kereskedő vásárolták meg 121 ezer koronáért. A gépeket eladták, a gyártelepet pedig Michnay Gusztávnak adták bérbe, aki kisebb műbútorüzemet és bútorraktárat működtetett benne tíz évig.
A budapesti központú Rokka Kötszövő Rt. 1920-ban nyitotta meg békéscsabai üzemét a korábbi Műbútorgyár épületében. A részvénytársaság az épületet Quittner Ervin építész tervei szerint átalakíttatta és nagyban kibővítette. A gyár gépeit, amelyeket az első világháborúban a németek Romániában zsákmányoltak, egy szegedi ócskavas-kereskedésből vásárolták.
A Rokka átalakított épülete
A gazdasági válság nehézségei után az üzem egyre fejlődött, új üzemrészek épültek, felépült az emeletes irodaépület, a napközi és a kultúrterem. A II. világháború alatt a gyártelep bombatalálatot kapott, amelyben a géppark súlyosan megsérült.
A Kazinczy utca felőli átépített homlokzat az Angyalos kúttal
A Kötöttárugyár 1958-ban. A kép jól mutatja, hogyan változott a leegyszerűsített Andrássy úti homlokzat az 1920-as átalakítás után: a szecessziós elemek eltávolításával az épület sokat veszített szépségéből. Forrás: Békés Megyei Népújság 3. évf. 228. sz., 1958. szeptember 27.
A gyártelep az átépítés előtt. Forrás: Békés Megyei Népújság 18. évf. 229. sz., 1963. szept. 29.
1963 – épül az új, háromszintes konfekcióüzem. Forrás: Békés Megyei Népújság 18. évf. 229. sz., 1963. szept. 29.
Az átalakítás látványterve. Forrás: Békés Megyei Népújság 18. évf. 229. sz., 1963. szept. 29.
Az államosítás után, 1949-ben a Rokka nevét Békéscsabai Kötöttárugyárra változtatták, majd 1963–64-ben az épületet átalakították, bővítették. A két, emeletes épület közé egy új, háromszintes konfekcióüzem épült. Sajnos a régi épületrészeket is beépítették az új gyárba, így azok elveszítették egykori szép homlokzatukat.
A Kötöttárugyár átalakított épülete
A Kötöttárugyár épülete 2011-ben
A Kazinczy utcai homlokzaton még az átalakítás és bővítés után is felismerhetőek voltak az egykori Műbútorgyár szép épületének formái.
A Kazinczy utcai homlokzaton jól felismerhető volt az eredeti épület alakja
Sajnos hiába hívtuk fel a figyelmet az épület értékeire többen is, a kötöttárugyárral együtt 2012-ben lebontották az egykori műbútorgyár épületét is, így a város örökre elveszítette ezt a különlegesen szép szecessziós épületet.
Felhasznált irodalom:
[1] Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717–1918, Békéscsaba, 2008.
[2] Gécs Béla: Rokka – Kötöttárugyár, Csabai ipartörténet, Csabai Mérleg.
[3] Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193?.
