A csabai polgárházakat bemutató sorozatunk XV. részében három párhuzamos belvárosi utcát mutatunk be: a Kinizsi utcát, a Mednyánszky utcát és a Knézich Károly utcát. Az Andrássy útról nyíló utcákban az egykori polgárházaknak csak töredéke maradt meg, sőt, a Knézich Károly utca mára Andrássy úti kijáratát is elveszítette. A megmaradt épületek többsége átalakítások eredményeként ma már nem eredeti arcát mutatja. A három utca egykori házainak nagy részéről sajnos nincs képünk, így csak kis részüket tudjuk bemutatni.
A Kinizsi utca első ismert neve Kötélverő utca, ezt később a kissé hivatalosabb Köteles utcára változtatták. A hangulatos utcanév nagyszerű emléke volt a központban megtelepedő iparosoknak. 1910-ben Kinizsi Pálról nevezték el az utcát.
A Kinizsi utca 2. számú ház tulajdonosaként Békéscsaba 1913-as lakcímjegyzéke Palyusik Györgyöt nevezi meg. A jegyzék rajta és Palyusik Ádámon kívül Sztaniszláv Dániel köszörűst, Békéscsaba múltjának megörökítőjét is a ház lakójaként említi. Az 1920-as években is a Palyusik család tulajdonában állt a ház. A korabeli hírek név szerint említik özv. Palyusik Györgynét, ifj. Palyusik Györgyöt, Palyusik Ádámot. 1924. szeptemberében a házba megpróbáltak betörni, és ellopták a ház egyik ablakának zsalugáterét. Egy 1928-as hír szerint a házban működött Csjernyik Pál asztalosműhelye. Palyusik Ádám és János megrendelésére 1943-ban készítette el Lipták János egy új ház tervét a Kinizsi utca 2. szám alatti telekre. A tervek szerint a ház szimmetrikus, 2+1+2 tengelyes utcai homlokzattal épült volna, a középső tengelyben kapuval. A főhomlokzat rajza egyenes záródású ablakokat mutat egyszerű szemöldökpárkánnyal. A homlokzatot falsávok tagolják, a kapu tengelyében attikafal látható. A kocsibejáró két oldalán szimmetrikusan két megegyező épületrész épült volna három-három szobával, két-két konyhával és egy-egy kamrával.
A tervezett építkezés minden valószínűség szerint elmaradt, arról viszont sajnos nem találtunk adatot, hogy a ma is álló épület mikor épült. A legutóbbi időkig erősen átépített, leegyszerűsített, aránytalan ablakokkal rendelkező épületet láthattunk, amelynek csak főpárkánya emlékeztetett arra, hogy egykor jóval szebb képet mutathatott az épület. 2021-ben az egykori Palyusik-ház átépült, ma pizzériának ad otthont.
Kinizsi utca 7.
Az utca talán legszebb épülete volt a 7. szám alatti polgárház, amely előbb Pápay-házként, később Gottlieb-házként volt ismert. Pápay Ödön okleveles állatorvos nevével már 1880-as hirdetésekben is találkozhatunk. Az állatorvos "16 éven át a cs. kir. hadseregnél az állatgyógyászati szakban működvén, ajánlja a t. állattartó közönségnek adandó alkalomkor minden szakmájába vágó eseteknél kész szolgálatát, támaszkodva a fent érintett hosszú éveken át szakmájába szerzett tapasztalataira." A ház ekkor még a Köteles utca 1045. számot viselte, és a címre Glacz Ferenc házaként hivatkozik a hirdetés. 1901-ben Dús Béla postatiszt hirdetett ezen a címen két gimnáziumi tanuló számára lakást, teljes ellátást. Brassói Greising Albert államilag vizsgázott műfogász 1925-ös újsághirdetéseiben még Pápai-ház néven szerepel. Egy 1929-es hír szerint Özv. Schwarc Ignácné eladta II. Kinizsi utca 7. számú házát Lepény Andrásnénak 40000 pengőért.
Dr. Gottlieb Árpád orvos, a szegedi szülészeti nőgyógyászati klinika volt tanársegédje, szülész-nőgyógyász 1937-ben helyezte rendelőjét a Szondy-palotából a Kinizsi utca 7. szám alá, az épület ezután Gottlieb-házként vagy Gottlieb-kúriaként volt ismert. A Békés Megyei Népújság 1987-ben tudósított arról, hogy a nem sokkal korábban kisajátított és lebontott "kúria" helyén a Békéscsabai Ügyvédi Munkaközösség szervezésében nyugdíjasházat építenek, amely több mint harminc garzon jellegű lakóegységével számos idős embernek nyújt majd megfelelő hajlékot. Ez azonban nem valósult meg, 2001-ben az egykori polgárház helyén emeletes lakóépület épült.
Kinizsi u. 14.
Az 1910 előtt 1063. számot viselő házról az első információnk 1878-ból származik, amikor a Köteles utca 1063. szám alatt, özv. Cservenákné asszony házában lakó Halász József tánctanító táncórákat hirdetett. 1881-ben özv. Cservenák Mihályné eladásra hirdette a házat. Az 1913-as lakcímjegyzék Ellmann Adolf ház- és földtulajdonost, szabót nevezi meg a ház tulajdonosaként. Ellmann és Németh női és férfi divatszalonjában itt készültek a legújabb modellrajzok és divatlapok után a legmodernebb utcai, estélyi és báli ruhák, angol munkák a legszakszerűbben, gyászruhák 24 óra alatt. Nagy angolszövet-raktárukból télikabátokat, raglánokat, frakkokat, zsaketteket, zakókat és sportöltönyöket készítettek. Ellmann Adolf 1926-ban újsághirdetésekben tudatta vásárlóival, hogy 26 éve fennálló szabósága az Andrássy út 2. szám alá költözik. 1932-ben viszont arról tudósítanak a hírek, hogy Ellmann Adolf ekkor helyezte át szabóságát a Kinizsi utca 14. szám alól az Andrássy út 19. szám alá. 1938-ban Dr. Komássy Mihály nőgyógyász a fegyvergyakorlatról hazaérkezve, ismét megkezdte a rendelést, Kinizsi utca 14. szám alatti rendelőjében. Az 1980-as években a Füzesgyarmati Lucernatermelési Rendszer Rt. székháza volt az épületben.
Az öttengelyes, homlokzatú, téglaburkolatú épület ma különböző üzleteknek ad otthont, ennek megfelelően a főhomlokzat ablakait ajtóvá vagy kirakattá alakították. A homlokzatot függőleges, geometriai mintákkal díszített falsávok tagolják 1+2+2 ritmusban. Az egyenes záródású nyílások felett egyenes szemöldökpárkány látható.
Kinizsi u. 16.
Az eredetileg 1062-es számot viselő ház tulajdonosa a város 1913-as lakcímjegyzéke szerint özv. Parecz Lipótné volt.
Kinizsi u. 18.
Az egykori 1061-es szám alatt 1899-ben Starenka János épített kétszobás házat. A város 1913-as lakcímjegyzéke szerint Pollák Mór háztulajdonos, rőfös kereskedő és felesége, Weisz Janka voltak a – hirdetések szerint hatszobás – ház lakói. Egy 1926. júniusi hír szerint Pollák Mór és neje, Weisz Janka, eladták Kinizsi utca 18. számú házukat Vas Dezsőnek és nejének, Nagy Margitnak, valamint Hajós Andornak és nejének, Leipniker Saroltának 265 millió koronáért. A ház korábbi tulajdonosát, Pollák Mórt azonban 1926 szeptemberében még ettől a háztól temették. Az 1930-as években a Grosz család nevével találkozunk a ház lakóiként. A ház tömegében még őrzi a polgárházak jellegzetes formáját, ám homlokzata mára erősen átépült.
Az utca első ismert neve Benkő utca volt, amely családnévi eredetű: alighanem egykor élt egy ilyen nevű család az utcában (erre azonban 1839-ig visszamenően nincs adatunk). 1910-ben Beliczey utcának nevezték el. A névadó Beliczey István (1827–1902) békéscsabai nagybirtokos volt, aki részt vett a reformmozgalmakban, majd a szabadságharc után gerendási birtokára vonult vissza. 1865-ben Gyula országgyűlési képviselője lett, majd a kiegyezést követően a Tisza-párt egyik megyei vezetője, 1876 és 1889 között Békés vármegye főispánja volt. Az egykori főispánnak az utca Andrássy úti sarkán volt a háza.
Az utca 1949-ben kapta a Mednyánszky nevet, ám a jegyzőkönyvekből nem derül ki, hogy a két azonos nevű Mednyánszky László közül melyikről kapta nevét az utca: a szabadságharc 1849-ben kivégzett őrnagyáról vagy a festőművészről.
Mednyánszky utca 15.
Az egykori 1083-as szám alatt Maros György 1898-ban építtette fel négy szobából, két konyhából, két kamrából egy előszobából álló, alápincézett házát. Maros György 1892-ben Szemián elsőjegyző alatt, iktatóként kezdte köztisztviselői pályafutását, majd négy évvel később hagyatéki jegyzővé választották. Az arad-békési ág. ev. egyházmegye számvevőjeként megalkotta a számviteli ügyszabályzatot, ezzel rendet és egyöntetűséget teremtve az egyes egyházak törzsvagyonkezelése, költségvetése és pénzkezelése körül. A Múzeum Egyesület főtitkáraként a főfelügyelőséghez intézett felterjesztése, az évkönyvek szerkesztése, a legapróbb ügyeknek odaadó kezelése révén neki köszönhette a múzeum, hogy a XX. század első éveire már komoly gyűjteménnyel rendelkezett. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőjeként folyton sürgette a község haladását a közvilágítás terén s igy létesült a villamos világítás. Mint a színügyi bizottság jegyzője, az ő előterjesztésére határozták el a színház átalakítását. 1909-ben hunyt el. Ritka munkabírással, ügyszeretettel fáradt minden jóért és nemesért, érdeklődött a társadalmi kérdések iránt.
1898-ban épült háza vegyes falazattal, zsindelyfedéssel készült. A házzal 1910-ben is találkozhatunk az újságokban, amelyek arról számoltak be, hogy Maros Györgyné Benkő utcában levő, 1083. szám alatti háza eladó, esetleg bérbe kiadó. Békéscsaba 1910-es névjegyzéke Wagner Ferenc ház- és földtulajdonost, takarékpénztári pénztárost jelöli meg a ház lakójaként. 1941-ben készült fényképünk tanúsága szerint a 15. számú ház egykor az utca egyik legszebb épülete lehetett. A tekintélyes méretű, 2+3+2 tengelyes homlokzatú ház két szélső, kéttengelyes szakasza rizalitként ugrott előre, az itt lévő ablakokat egyenes szemöldökpárkány, a középső, háromtengelyes szakasz ablakait háromszögű timpanonos oromzat zárta. A rendelkezésünkre álló egyetlen kép alapján sajnos nem megállapítható, hogy a szemöldökpárkány alatti képmezők milyen díszítést hordoztak. Az addigra átalakult, értékeitől megfosztott homlokzatú épületet nemrég bontották le, helyén társasház épült.
Mednyánszky utca 20.
Az utca legszebb épülete napjainkban a 20. számú ház. A szimmetrikus épület kis kiülésű középrizalitján két ablak, a szélső szakaszokon egy-egy ikerablak található, mind egyenes záródású, konzolokon nyugvó, íves timpanonnal. Különösen szép az épület bal oldalán található vaskapu. A szép polgárház nemrég teljes felújításon esett át.
A ház, melyet 1909-ben építtetett Maján András, négy szobával, konyhával, kamrával épült, fala tégla, fedele cserép. A város 1913-as lakcímjegyzéke szerint a ház lakói: ifj. Maján András ház- és földtulajdonos, községi házmester, Deutsch Béla könyvelő, özv. Holler Ábrahámné, Deutsch L. Dávid üzletvezető voltak.
Egy 1922. júliusi hír szerint Kliment Z. György és társai eladták a Beliczey utca 20. sz. alatti házat Ádám Fülöpnek és nejének, Kulpin Irmának 850000 koronáért. 1922 augusztusában pedig Ádám Fülöp özv. Kitka Mihálynénak és Péterfy Lajosnak adta el a házat 1.500.000 koronáért. 1925-ben arról tudósítottak a hírek, hogy elhunyt a házban lakó Spitzer Phöbusz békéscsabai kereskedő, a Nemzeti Áruház beltagja.
Az utca első ismert neve Tátra utca volt; rejtély, hogy hogyan jelent meg ez az utcanév Csabán. Czeglédi Imre felveti annak a lehetőségét, hogy (az Árva utcához hasonlóan) a várost újratelepítő szlovákság egykori lakóhelyének emlékét őrzi, azonban 1851-ben ez a tudatos névválasztás még kevéssé valószínű. 1938-ban Knézich Károlyról, az aradi vértanúk egyikéről nevezték el. Az Andrássy út mellékutcájaként egykor központi fekvésű utcát az Andrássy út 29–33. szám alatti hatalmas lakóház felépültével elzárták a főutcától és lerövidítették. Azt, hogy ez milyen rossz hatással volt az utca sorsára, jól mutatja az is, hogy központi fekvése ellenére nem is olyan rég még nem volt szilárd burkolata az utcának.
Az egykori 1107. szám alatti házat, amely később a 19., mai számozás szerint pedig a 21. számot viselte, 1902-ben építtette Offenvagner Pál hentes, miután 1901 decemberében leégett korábbi háza. A tűz az istállóban keletkezett, a ló ugyanis leütötte az égő lámpát, mely meggyújtotta a szénarakást s az istállóból átcsapott a lakóházra A vegyes falú, cserépfedelű ház öt szobából, konyhából, kamrából és istállóból állt. Fenti képünk alapján a négytengelyes homlokzatú ház az utca egyik legszebb épülete lehetett. Az egyenes záródású, könyöklőpárkányos ablakok felett gyámköveken nyugvó, háromszögű timpanonnal készült szemöldökpárkány, a párkány alatti mezőben (talán) füzérdíszítéssel. A homlokzatot gyámkövekkel sűrűn díszített főpárkány zárta. Az épület ma már nem áll.
Az 1106. szám alatt a Karácsonyi család lakott. A Békésmegyei Közlöny 1882. április 9-i száma arról tudósít, hogy az előző nap délelőttjén a vészharangok verték szét Csabán a heti vásáron összegyűlt népet, mikor Karácsonyi József derék iparos egész háza a pusztító lángok martalékává lett. Az azonnal megkondult harangoknak, a korán érkezett elegendő fecskendezőknek és vizes hordóknak, különösen pedig azon körülménynek köszönhető, hogy a tűz a nagy viharban tovább nem terjedt, hogy a tűzoltóknak az összegyűlt tömeg nagy segítséget nyújtott az oltásál. 1901 decemberében a Karácsonyi-ház a szomszédos Offenvagner-ház leégésekor szintén lángra kapott, és a ház fedele leégett. A később 17., ma pedig a 19. számot viselő, ma is álló házat 1910-ben építtette Karácsonyi József. A ház négy szobával, konyhával, kamrával, pincével épült, fala tégla, fedele cserép. Az építései engedély megadása előtt a szomszéd, Lepény András azt a kifogást tette, hogy az építkezéssel határos, nyeregtetős házát Karácsonyi József saját költségén építtesse át félfedelesre.
Az 1105. – később 15. majd 17. – számú házat 1893-ban Lukoviczki János építtette. A ház két szobával és konyhával, vályogfallal és cseréptetővel épült. Az 1913-as lakcímjegyzék szerint a ház tulajdonosa Lepény András szabó volt.
Az 1104. számú ház (később 13., majd 15.) a Pribics család tulajdonában állt. Békéscsaba építészeti bizottságának jegyzőkönyveiből kiderül, hogy 1892-ben Pribics Imre házának elégett nádtetejét zsindelyfedésre cserélte, és az átalakítás során a régi homlokzati tornác téglaoszlopait faoszlopokra cserélte. A leírásból arra következtethetünk, hogy ekkor még podsztyenás ház állt ezen a helyen. Fenti, a Herder Intézet gyűjteményéből származó, az 1940-es években készült képünkön ezen a helyen már háromtengelyes homlokzatú polgárház áll, ennek építési idejéről egyelőre nem találtunk adatot.
Az 1103. (később 11., majd 13.) számú, két szobából és konyhából álló, vályogfalú, cserépfedésű házat 1892-ben építtette Bencsik János. Az épület volt a két zsinagóga funkcióvesztése után a közösség imaháza és kóser kisállatvágója. A házat 2003-ban bontották le.
Bejegyzésünkből jól látszik, hogy az egykor magas építészeti színvonalú polgárházakban bővelkedő városközponti utcák szép épületei mára csaknem teljesen eltűntek, sőt, emléküket is csak elvétve őrzi egy-két homályos fénykép. Talán olvasóink között van, aki ezen utcák, ezen házak valamelyikében élt, esetleg szülei, nagyszülei laktak itt, és a családi fényképek között az egykor itt álló házak valamelyikét is megörökítette. Amennyiben olvasóink közül valaki rendelkezik ilyen képpel, kérjük, ossza meg velünk, hogy írásainkban bemutathassuk, hogy a mai csabaiak is megismerhessék az egykor volt hangulatos utcák szépségét, és a gyönyörű házak emléke sokáig megőrződjön.
Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Domokos József: Békéscsaba cím- és lakjegyzéke, Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1910.
[3] Békésmegyei Közlöny, 1877–1939.
[4] Békéscsaba Építészeti Szakbizottságának jegyzőkönyvei, Munkácsy Mihály Múzeum, Hd.62.704.1.
