Podsztyenás ház (Zrínyi utca 38.)
Az 1718-ban Csabára érkező szlovák és magyar telepesek eleinte vesszőből font, sárral kitapasztott házakat építettek (első templomuk is ilyen volt). A XVIII. század közepétől új háztípus, az úgynevezett simléderes vagy sipkás ház jelent meg. E házak már vert vagy vályogfallal épültek, és legfőbb jellemzőjük (amelyről nevüket is kapták) az volt, hogy nádfedelük az utca felé félkörösen erősen előreugrott. A simléderes házak meglehetősen tűzveszélyesek voltak, így az 1830-as évek elején megtiltották építésüket, és a XX. század elejére csaknem teljesen eltűntek.
Simléderes ház, Békéscsaba (Lipták tanya, 1930-as évek)
Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Tengertánc virtuális tárlat
A XIX. század közepétől kezdve a régi formát az úgynevezett podsztyenás ház váltotta fel, melynek oromtornáca a simléderes ház előreugró részéből fejlődhetett ki. A podsztyena a ház elejét és bejáratát védő előtér, amelyet ajtó választ el a tornáctól, dőt, csak ezen keresztül lehet belépni nemcsak a tornácra, hanem a portára is. 
Simléderes és podsztyenás ház Haan Lajos rajzán (1858)
A podsztyenás házak jellemzője a tetőnek az oromfal felett kissé lecsapott vége, az úgynevezett "kiskanfaros" végződés, vagy helyi elnevezés szerint sipka, amelynek csúcsán cifrázott faoszlopka emelkedett, alatta deszkaoromzattal, amely sok esetben díszes kivágásokkal, a szegőlécek széleinek profilálásával egyik díszítőeleme a háznak. Ezt az előreugró tetőszerkezetet három darulábas faoszlop tartja, közüket deszka- vagy léckerítésű könyöklő tölti ki. A podsztyenás ház elejének ereszalját is faoszlopok tartják, közüket deszkából fűrészelt díszítés tölti ki.
Deszkaoromzatos podsztyenás ház, Szarvasi út 51.
A tornácon a fal alján rendesen fekete vagy kék színű sáv volt festve. Ott ahol eladó lány volt a háznál, ezen sávban a leány lúdtollal, ujja hegyével, ecsettel rózsákat s különösen tulipánokat festett. Erzsébet királyné kívánságára egy csabai asszony Gödöllőn egy szobát festett ki ujja hegyével. [3]
Podsztyenás ház festett tornáccal. Forrás: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szegényebb viszonyok között élő parasztcsalád háza ebben az időben nem épült podsztyenásan, bár kiskanfaros oromzatú, de az oromfal egy vonalba épül a homlokfallal, és a ház elejének ereszét sem tartják faoszlopok, nincsen tornáca.
Harruckern utca 6.
A tehetősebb gazdák vagyonuk hangsúlyozására barokkos homlokzatú, vakolatdíszes oromzatú lakóházakat építettek a XIX. század 60-70-es évei között. Az ilyen lakóház oromzatán az építés ideje vakolatból, domborúan formált évszámmal van kiképezve. Előreugró oromzatát és ereszalját téglaoszlopok vagy pillérek támasztják alá. A téglaoszlopos házak évszámaiból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezen időszakban Békéscsabán egy képzett és ügyes kőművesmesternek kellett dolgoznia, aki ezeket a házakat tervezte és építette, mert korábbi vagy későbbi évszámmal ellátott ilyen lakóházakat nem találni Békéscsabán. 
Szlovák tájház, Garay utca 21.
A lakóházak mindig hosszanti tengelyükkel merőlegesen épültek az utca vonalára. A XIX. század első felében alakult ki a hagyományosan gazdálkodó paraszti életformának megfelelő lakásbeosztás a gazdasági melléképületekkel. Ekkor kezdtek a korábban jellemző konyha és egy szoba mellé még egy szobát, az utca felé eső tiszta szobát építeni, a konyha után helyezkedett el a lakószoba. Ezután egy-két kamra, külön padlásfeljáró és esetleg pincelejáró következett, majd a ház végében a kocsiszín és az istálló, az udvar végében pedig a disznóól és az istálló. A konyhák az 1900-as évekig szabadkéményesek voltak, a szobákat kemence melegítette.
Békéscsabán ma is több száz podsztyenás ház áll, ezek jelentős része azonban már kisebb-nagyobb átalakításokon esett át. Még így is száz körül van azoknak a podsztyenás házaknak a száma, amelyek csaknem változatlan állapotban állnak száz-százötven éve. Közülük azonban alig néhány áll műemléki vagy helyi védettség alatt, és ezek jelentős része nem is a legjellegzetesebb, deszkaoromzatú házak közé tartozik. A védettség hiányával magyarázható, hogy csak az elmúlt néhány évben is több podsztyenás ház vesztette el értékeinek egy részét. Sajnos a házak közül jó néhány igen rossz állapotban van, így az a veszély fenyeget, hogy e különleges és bájos házak száma tovább fog csökkenni. A régi fényképek arról tanúskodnak, hogy az elmúlt évtizedekben még a legszebbek közül is számtalan podsztyenás ház esett áldozatául jellegtelen lakóházak építésének, így az alábbi képen is látható egységes utcakép már csak nagyon kevés helyen maradt meg.
Jellegzetes utcakép podsztyenás házakkal. Forrás: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A podsztyenás házak igazi különlegességei a városnak, amelyek hatalmas értéket jelentenek, így sokkal nagyobb védelmet érdemelnének. Az ezzel a bejegyzéssel induló sorozatban Békéscsaba számos podsztyenás házát bemutatjuk.
Felhasznált irodalom:
[1] Tábori György: Békéscsaba népi építkezése (Békési Élet, 1967)
[2] Békéscsaba néprajza (1993), Dám László: Építkezés, lakáskultúra
[3] Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai (kézirat, 1930)
