Békéscsaba népi építészeti emlékeiről a legtöbb embernek a podsztyenás házak és a hozzájuk hasonló jellegű parasztházak jutnak eszébe, pedig van egy másik, hasonlóan gazdag és értékes és talán még a parasztházaknál is változatosabb szegmense városunk népi építészetének: a polgárházak. Most induló sorozatunkban ezeket az épületeket mutatjuk be.
Gazdagon díszített homlokzatú polgárház a Becsey Oszkár utcában
Ez az épülettípus a város polgárosodásával, a XIX. század második felében jelent meg. "Csaba város építészeti rendszabályai"-ban 1865-ben a város építészeti szakbizottmánya a következőképpen javasolja polgárházak építését a korábbi háztípusok helyett:
"a csonka szarufára épült 3 faoszlopos házelők szintén kevés ízlést mutatnak; szebbek és célszerűbbek ezeknél a 3 kőoszlopos tűzfalas előnézetek; mindenekfelett pedig az L betűs, vagyis hajlított, utcára több ablakkal ellátott polgári házak építése ajánltatik".
Kis Tabán utca 5.
A zárt sorú, ill. hézagos zárt sorú beépítésű épülettípusnak két csoportját különböztethetjük meg: a parasztpolgár házakat és a polgárházakat; az utóbbiakat - amellett, hogy gyakran üzlethelyiséggel is rendelkeztek - elsősorban az különbözteti meg az előbbiektől, hogy több az egyedi, kevésbé tipikus építészeti jellemzőjük.
Polgárház gyönyörű faportállal a Kiss Ernő utcában
A háztípus legtipikusabb képviselője a négyablakos polgárház, amely a polgárosodó paraszti életformához kötődött. Gyakori az oldaltornácra nyíló egyszárnyú ajtó, amely a parasztházakból eredeztethető, de gyakran a személy- és kocsibejáró (amely sok esetben maga is külön műalkotás) az épületközben van kialakítva, zárt sorú beépítésnél pedig a homlokzaton szélső vagy középső helyzetben.
Szecessziós kapu (Eötvös u. 3.). Jól látható, hogy eredetileg az ablakokat is a kapu faragásaival egyező motívumok keretezték.
A polgárház – a parasztházakkal ellentétben – mindig stílusban épült, a csabai polgárházak eklektikus és szecessziós stílusúak. Homlokzatuk vakolt vagy téglaburkolatos – vakolt tagozatos. A hosszabb homlokzatokat gyakran tagolják rizalitok, ill. pilaszterek.
Irányi u. 11.
Az oldalszárnyak előtt általában faoszlopos, később falazott pilléres tornác állt. Saroképületeknél a sarok gyakran erősen hangsúlyozott. A földszintes polgárházakat néha emeletráépítéssel bővítették, mint például a Szabadság tér 3., 4., 6., az Andrássy út 33. számú házak esetében. 
Saroktornyos polgárház a Berényi és a Békési út sarkán
Az I. világháború után a polgárházak ideje leáldozott, a házak építészeti színvonala szegényesebbé vált, a II. világháború után pedig természetesen teljesen eltűntek a kortárs építészetből.
Szépen felújított polgárház a Batthyány utcában
A parasztházak jelenlegi állapotáról írottak a polgárházakra is hasonlóan érvényesek: a II. világháború után rengeteg polgárházat (a belváros nagy részét) lebontottak, és városszerte számtalan átalakított, építészeti értékeitől megfosztott, elcsúfított polgárházat láthatunk. A parasztházakhoz hasonlóan a polgárházak közül is csak néhány áll műemléki vagy helyi védelem alatt.
Jellemző utcakép a Mednyánszky utcából: átalakított és épségben megmaradt polgárházak
Örömteli viszont, hogy az utóbbi időben számos polgárházat újítottak fel tulajdonosaik többé-kevésbé eredeti formában, valamint az, hogy – a parasztházakkal ellentétben – sok helyen egységes utcaképet alkotva maradtak fenn a polgárházak.
A Dózsa György úti házsor részlete – sajnos az épületekből nem sok látszik
Különösen kiemelkedik ilyen szempontból például a Dózsa György út, az Irányi utca vagy a Kis Tabán utca, ahol viszont a sok fa takarja el teljesen a hangulatos kisvárosi képet nyújtó, rendkívül változatos és értékes épületeket.
Részben átépített polgárház a Berényi úton
Felhasznált irodalom:
[1] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[2] Tábori György: A városrendező – Sztraka Ernő városi mérnök munkássága, Békéscsaba, 1993.
