Szabadság tér 4.

A mai Szabadság tér 4. szám alatti (régen 889. számú) ház telekfelvételkori tulajdonosa Szák Mátyás és Kocsis Judit volt, később Takács Soma asztalos lakott itt, majd dr. Szamek Ignác orvos lett a tulajdonos. Ő építtette 1894-ben a tekintélyes, héttengelyes homlokzatú földszintes házat, amely a század elejéről származó képeslapokon látható. A ház hat szobából, konyhából, kamrából, pincéből és folyosóból állt. Az egykori Szamek-ház 2013-ban

A Ferenc József tér az 1910-es években. Középen az akkor még földszintes Szamek-ház

Bár igazán jó minőségű képünk nincs ebből a korból, az 1910-es évekből származó képeslapokon jól kivehető a földszintes Szamek-ház. Bár az épület azóta már átépült, a homlokzat ismerős, hiszen az emeletráépítés során a földszint kialakítása – a főpárkány kivételével – változatlan maradt.Az emeletesre épült Szamek-ház 1930 körül a Ferenc József teret ábrázoló képeslap részletén. Forrás: Hungaricana Képeslapok

Dr. Szamek Ignác 1927-ben kapott építési engedélyt a ház emeletesre építésére. Az építkezés a korban nem egyedülálló emeletráépítés egyik legjobban sikerült példája, sajnos a tervezőről egyelőre nem sikerült adatot találnunk. Az emeletráépítésről csak az eklektika korában szokásosnál egy árnyalattal erősebb földszint feletti osztópárkány, illetve kevésbé erőteljes főpárkány árulkodik [2]. Dr. Szamek Ignác rendelője az emeleten kapott helyet, a földszinten 1928-ban nyílt meg Nyilas Sándorné Kiss Ida angol és francia női divatterme. A 30-as években az épület adott otthont a Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének és kiadóhivatalának.

A házat építtettő, köztiszteletben álló, aranydiplomás dr. Szamek Ignác MÁV-főorvost, aki az izraelita szegény gyermekeket felruházó egylet (malbis arumim) elnökeként is tevékenykedett, 1944-ben feleségével, lányával, annak férjével, dr. Kalmár Marcellal, ez utóbbiak lányával és annak férjével, Iczkovits Zoltánnal és ezek kislányával deportálták, ahonnan a 84 éves főorvos és családja sem térhetett vissza többé [4].Az MKP választási nagygyűlése 1945. augusztus 17-én a Szamek-ház előtt. A képen még jól megfigyelhető a kapu eredeti keretelése. Forrás: az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány fotóadatbázisa

1948-ban kezdte meg működését az épületben a Városi Zeneiskola, amelyet 1950-ben Bartók Béla Zeneiskola néven államosítottak [7]. A zeneiskola már az első évben négyszáznál több tanulót fogadott, akik 14 korszerűen felszerelt tanteremben tanultak 18 tanár vezetésével. Az iskolának modern, 300 személyt befogadó hangversenyterme épült. Az egykori Szamek-házban ma az 1981-ben alapított zeneművészeti szakközépiskola működik, Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven.

Az épület az 1960-as években. A képen kivehetőek a régi kapunak a földszinti ablakokéval rokon díszítései. Forrás: Hungaricana Képeslapok

A épület 1980 decemberében Veress Erzsi felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 35. évf. 285. sz., 1980. dec. 5.

Az épület héttengelyes, téglaburkolatos, vakolt tagozatos főhomlokzatát sima pilaszterek tagolják kétablakos mezőkre, ezek az emeleten fejezetet kaptak. A földszinti ablakok gazdagon tagolt keretezésűek, felettük kagylómotívumos dekoráció és ívelt szemöldök látható. Az épület csaknem eredeti formájában maradt fenn, azonban a szép kaput egyszerű, dísztelen kapura cserélték, és a kapu keretelését is leverték. Az egykori Szamek-ház a Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületként 2008-ban

A lépcső az eredeti állapotban megmaradt korláttalAz egykor nyitott veranda ma folyosókéntEredeti formában megmaradt ablak a folyosónUdvari részlet az emeleti terasszalA zeneiskola könyvtára az épület udvaránAz épület 2011-ben

A napjainkban helyi védelem alatt álló épület, amely a Szabadság tér páros oldalának értékes eleme, elfogadható állapotban van, de megérdemelne egy gondos felújítást, melynek során az elvesztett értékeket is pótolni lehetne.

Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: Csabai élet, Baltha János könyvnyomdája, Mezőberény, 1924.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.
[3] Békésmegyei Közlöny, 1905-1938.
[4] Kiss György: Így láttam én a szemtanú
[5] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, 1930.
[6] Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története 1944-1960, Békéscsaba, 1961.
[7] Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története, 1974.