Szent István tér 10.

A Békés című lapban 1884. augusztus 10-én a következő hír jelent meg: „Artézi kút Csabán. Csaba városának képviselő-testülete f.hó 4-én tartott ülésében elhatározta, hogy artézi kutat fúrat, melynek valamint a főutczán levő két városi épületnek emeletes bérlakokul leendő felépítési költségeire, úgyszintén a főtérnek kikövezésére százezer forintot szavazott meg. Ezen összeg kölcsön útján lesz fedezve, melyet – számítás szerint – a bérházak jövedelméből nyolczvan év alatt törlesztenek. A kölcsön felvételének kérdése elkeseredett hosszú vitát provokált a gyűlésen, s utoljára is névszerinti szavazás útján döntetett el; érdekes, hogy mellette és ellene egyformán voltak szavazatok s a kölcsön felvételét az elnöklő bíró Zsíros Mihály szavazata  döntötte el."Az egykori bérház a századfordulón

A város 1884 decemberében írta ki a pályázatot, az emeletes, alul négy bolttal, középen gyalogbejáróval, az emeleten több osztályú bérlakásokkal ellátott ház tervezésére, a győztes terv számára 300 forintot ajánlottak fel. A pályázatra  hét tervrajz érkezett be, az 1885 márciusában született döntés szerint  Slavitsek és Kondorosy aradi építészek nyertek "Jövő" jeligéjű, eklektikus-neoreneszánsz stílusban készített pályatervükkel. (Sajnos a többi pályatervről nem találtunk adatot, mint ahogy a győztes tervrajz holléte is ismeretlen.) A bérház építésére beérkezett ajánlatokról a városi képviselőülés 1885 áprilisában döntött: egy csupa csabai iparosokból (Michnay Sándor, Havran Pál, V. Koritár Pál, Zámecsnyik Ádám, Adamik Mihály, Such Soma, Berndt Ferencz, Jeney Mihály és Valent Sámuel) álló társulat nyerte el a munkát 35850 forintért. Az épület alapkövét május 6-án délután tették le, ez alkalommal Szemián László városi főjegyző és Bartóky László mondott ünnepi beszédet. Az alapba egy üvegedényben emlékiratot helyeztek, mely a legfontosabb friss országos és helyi eseményekről (többek között az országos kiállítás megnyitásáról, illetve a csabai artézi kút megkezdett munkálatairól) emlékezett meg. Feljegyezték továbbá a város lakosainak számát, a legutóbbi év születési és halálozási számarányát, a városi orvosok, ügyvédek, gyógyszertárak, iparosok, kereskedések számát, számos bolti cikk (búza, szalonna, tojás, hús, ruhaneműek) aktuális árát. Elhelyezték továbbá a Békésmegyei Közlöny aznapi számát és a forgalomban lévő réz- és ezüstpénzek mindegyikéből egy-egy darabot.A városi bérház a századforduló környékén

Ádám Gusztáv leírása szerint [2] a főlépcsőház bal oldali falát a rossz talaj miatt négy méter mélyen kellett alapozni. Ez alatt még hatméteres cölöpöket is le kellett verni. 1885. augusztus 8-án reggel hatalmas vihar söpört végig a városon. Ekkor már az emeleti falakat építették, és egy nagy keresztfalba belecsapott a villám. Az egész fal a földre zuhant, szerencsére azonban az erősen készített állás felfogta a leomló fal nagy részét, így a vihar elől menekülőket megóvta a katasztrófától, noha néhányan kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. Ádám Gusztáv szerint a forgószél az emeleti középső főfalat az alsó falon kissé keresztben a falszéléig eltolta, innen van, hogy a keresztfalak különböző hosszúságúak. A munkálatok a továbbiakban olyan jól haladtak, hogy augusztus második felére a falak elérték teljes magasságukat, ezt ünnepelve 21-én tűzték fel a szokásos, szép kendőkkel teleakasztott fát a fal tetejére. A bérház festési munkáira 1885 novemberében Steiner Mór csabai szobafestő 852 forintos ajánlatát fogadták el. A főtér a városi bérházzal a századfordulón

Az épület hamarosan benépesült. December 19-én nyitotta meg a földszinten a Korona kávéházat özv. Réthy Lipótné, így Csabának egy minden tekintetben elegáns kávéháza lett, amely külső berendezés is kényelem tekintetében a nagyvárosok kávéházaival is felvette a versenyt. A tulajdonos előfizetett a budapesti, bécsi, megyei és aradi lapokra, így a látogatók olvasmányokban sem szűkölködtek. hetente kétszer zeneestélyt rendeztek a kávéházban. A Békésmegyei Közlöny arról is beszámol, hogy Steiner Mór szobafestő olyan szépen végezte el a kávéház festési munkáit, hogy az bármelyik híres fővárosi iparosnak is becsületére válnék. A következő nyártól kezdve fagylaltot és jegeskávét is lehetett kapni a kávézóban, és elkészült a kávéház külső, árnyas kioszkja is, így azt remélték, hogy a hölgyek is fel fogják keresni a kávéházat, amint az a fővárosban és nagyobb vidéki városokban szokás. A fagylaltból és a jegeskávéból házhoz szállítást is vállaltak. A főtér a városi bérházzal 1900 körül

A Vidovszky-házban ékszerüzletet működtető Friedmann Mór 1886 nyarán nyitotta meg óraüzletét a városi bérházban. Később Erber Zsigmond férfi- és gyermekruhaüzlete, valamint Gencsi József férfi és női divatüzlete, Fried Lipót fűszerkereskedése is itt működött. 1897-ben nyílt meg az épületben a Corvina nyomda könyvkereskedése. 1906-ban Reisz Gyula Vasút utcai úri és női divatüzlete költözött Gencsi József üzletének helyére. Itt nyílt Wallner Gottfried hentesüzlete, Kővári és Szelner fűszerkereskedése.

A bérház 1927-ben teljes felújításon esett át. A bérház felújítása 1927-benA bérház 1930 körül. Forrás: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia

A háború után az épületben működött a Tabajdi ruhaüzlet, könyvesbolt, a Magyar–Szovjet Társaság székháza, a megyei nőtanács, papír-írószer bolt, Patyolat, a 113. számú ruházati áruda, zöldséges, a népszerű csemegebolt. 1961-ben édességbolt nyílt a házban.

A városi bérház 1961-ben. Forrás: OMF műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

Az udvari homlokzat 1961-ben. Forrás: OMF műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtáraAZ 1974-es felújítás. Forrás: Békés Megyei Népújság XXIX. évf. 273. szám, 1974. november 22.Az épület 2008-ban. A rossz állapotú épületet szinte teljesen eltakarták a fákA bérház 2011-ben

Az épület 1974-ben újabb nagy felújításon esett át. A papírbolt helyén később illatszerbolt működött.

A régi üzletek, majd  a helyükön nyílt újabbak is megszűntek. Az épület hosszú ideig üresen, szinte romosan állt, sűrű növényzet mögé rejtve. A főtér 2013-as rekonstrukciója során az egykori bérházat is felújították, és a fák takarásából is kiszabadították, így a város egyik legszebb műemléke újra teljes szépségében látható.A felújított bérház 2013-ban

A városi bérház egyemeletes, eklektikus „E" alaprajzú épület. Bejárata szegmensíves, hevederekkel tagolt, sík mennyezetes kapualj, két oldalon ívsoros architektúrával. A főbejárat kovácsoltvas díszítése

Az 5+3+5 tengelyes utcai homlokzaton kis kiülésű 3 tengelyes középrizalit, két oldalán egyenes záródású nyílásokkal kialakított üzletsor. A földszinti falsarkok és pillérek tükrös, rusztikázott kialakításúak. A középrizaliton három, félkörív záródású ajtó, felső ívmezejükben szép eklektikus kovácsoltvas rácsokkal; a középső ajtó kapubejárat. A földszint és az emelet közötti övpárkány a középrizalit fölött triglifessé válik. Az emeleten, a középrészben három félkörív záródású aediculás ablak, oromzatos szemöldökpárkánnyal, mellvédmezejében kőbábos vakkorlát. A középrizalit emeleti ablaka

Az oldalszárnyak aedikulás ablakai váltakozva oromzatos és szegmensíves, szemöldökpárkányos timpanonnal készültek. A sarkok az emeleti részen kváderes kiképzésűek. Az ablakközöknél a szemöldök fölött márvány tárcsadíszek. A középrizalit ablakai között vájatos pilaszterek. Az emeleti falmezők keretezettek. A sűrű, fekvőgyámos főpárkány frízében virágfüzéres, tükrös, puttófejes díszítés. A rizalit fölött lépcsős kialakítású, erősen tagolt attikafal, tengelyében szegmensíves timpanonnal lezárt keretben, félkörív záródású szoborfülkében Hermész-szobor.Hermész-szobor

A Justh Gyula utca felőli héttengelyes oldalhomlokzat visszafogottabb, az egységes osztópárkányra aedikulás ablakok támaszkodnak, váltakozva háromszögű és szegmensíves timpanonokkal. A földszinten sávosan rusztikázva, illetve tükrösen kiképzett pilaszterekre támaszkodó ívek között keretezés nélküli ablakok találhatók.A Justh Gyula utca felőli homlokzat

A kapualjban és a lépcsőházban dór pilasztereken nyugvó ívsoros stukkódíszítés van, erőteljes kváderlábazaton. A vörösmárvány főlépcsőt eklektikus kovácsoltvas rács kíséri.KapualjA kapualj részleteLépcsőházLépcsőházi részletA lépcső kovácsoltvas korlátja

Az udvar felől a nyugati és északi szárny homlokzatán nyitott folyosó fut végig, melynek pilléreit dór fejezetű pilaszterek tagolják, a nyílások a földszinten félkör, illetve kosáríves, az emeleten egyenes záródásúak. A déli szárnyra a folyosó nem fordul át, itt egy korábbi épület maradványának tekinthető, kőkonzolokon nyugvó függőfolyosó helyettesíti. Az udvarra néző nyílások egyszerűek, keretezés nélküliek. A keleti szárnyhoz kapcsolódó főlépcsőház homlokzata a nyitott folyosók homlokzatához hasonló.Az udvar felőli homlokzatAz udvari homlokzat nyugati szárnya

Az épület hosszfőfalas szerkezeti rendszerű, az oldalszárnyak két, a Szent István téri szárny háromtraktusos elrendezéssel. A térrel párhuzamos szárnyat a rizalit két oldalán keresztfalak merevítik. A földszint feletti födémek poroszsüveg-boltozattal, az emeletiek borított fafödémmel épültek. Az északi szárny földszintje felett hevederekre támaszkodó dongaboltozatsor van. A pincefödémek szintén poroszsüveg-, illetve hevederes keresztdonga-boltozatokkal készültek. Az eredeti belső kiképzés csak a kapualjban és a főlépcsőházban maradt meg. A többi helyiség valószínűleg eredetileg is díszítetlen volt.

A bérház 2013-ban

A város egyik legszebb épülete ma műemléki védelem alatt áll.

Felhasznált irodalom:
[1] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[3] Horváth Gergely: Békéscsaba, Szt. István tér 10. sz., Építészettörténet I.,1. házi feladat, 2013.
[4] Kovács György: A ház, amelyben lakom: A Városi Bérház, Heti Mérleg, III. évf. 29-31. sz., 1993.
[5] Békésmegyei Közlöny, 1884–1930.
[6] Békés, 1884–1885.