Az egykori Ferenc József (ma Szabadság) tér a Szent István tér után, a XX. század elején kezdett városias képet nyerni, emeletes épületekkel kiépülni. Ennek megfelelően számos szecessziós stílusú ház épült a téren. Sajnos ezek közül több értelmetlen bontás áldozatává vált a hatvanas-hetvenes években, szerencsére azonban több épület - kisebb-nagyobb átalakításokkal - épségben megmaradt. Ezek közé tartozik a 8. sz. ház, amelyet Dr. Láng Frigyes ügyvéd építtetett 1911-ben.
A Szabadság tér szecessziós házsora középen a Láng-házzal a század elején
Az 1920-as években itt működött a Turul biztosítótársaság főügynöksége, Muzslay János könyvkötő műhelye, Lőwinger Józsefné és Hilf Andorné fehérnemű-, kézimunka és iparművészeti szalonja, valamint dr. Tardos Dezső ügyvéd irodája.
A Láng-ház négytengelyes szecessziós főhomlokzata a kapubehajtó tengelyét leszámítva szimmetrikus, ebben a szimmetriatengelyben kettős ablakokkal, emeleti erkéllyel és oromzattal. A szimmetriatengely oromzata a kapubehajtó tengelyében kisebb méretben ismétlődik. 
A Szabadság tér házsora a XX. század elején
A Szabadság tér és a Szent István tér a XX. század elején
Sajnos az épület szomszédainál, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület egykori székházánál, illetve a Fábry-háznál kevésbé volt szerencsés: a modernizmus korában építészeti értékeinek jelentős részétől megfosztották. A földszinti ablakok keretezése és az azok osztásmagasságában futó övpárkány megmaradt, de az ablakok feletti tükör függőleges sávokkal való tagolását eltüntették; még nagyobb veszteség, hogy a homlokzat talán legfontosabb architektonikus tagolását, az emeleti ablakok záradéka és a tető közti, a 6 sz. házéval rokon vakolatarchitektúrát egyszerűen leverték.
Az egykori Láng-ház 2008 őszén
Az épület 2011-ben. A szép házat szinte teljesen eltakarják a fák
Az épület 2013-ban
Az egykori Láng-ház ma helyi védelem alatt áll, nem túl jó állapotban. Bízunk benne, hogy ezt az értékes épületet a közeljövőben eredeti formájában helyreállítják.
Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, Körösvidék, Békéscsaba, 1923.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.
