Egyetértés utca 3. A Réthy-villa építésének pontos idejét nem ismerjük, annyit tudunk bizonyosan Békéscsaba építészeti szakbizottságának jegyzőkönyveiből, hogy Réthy Béla gyógyszerész 1910-ben kapott engedélyt arra, hogy a Kanálisi szőlőkben építendő házának ne a szokásos 10 méternyi, hanem 20…

Penza lakótelep 5. Stern Sándor 1941-ben kapott engedélyt, hogy a Felső-Körös sor 17. szám alatt, a lebontott jéggyári épület helyén emeletes bérvillát emeljen. Az egykori villa Szekerka János fényképén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény. Leltári szám: Hd.90.1.728

Szabadság tér 11–17. A Szabadság tér 11–17. szám alatt, négy földszintes polgárház lebontását követően, 1952-ben épült fel a monumentális pártszékház. Az épület a rendszerváltásig ebben a funkcióban működött, ezt követően irodák, étterem kaptak benne helyet. Ma a Békéscsabai Járási Hivatalnak ad…

Szent István tér 6. Békéscsaba első gyógyszertárát, az Arany Sas patikát a mai Baross utca 1. szám alatt, az akkori Patika utca (ma Eötvös utca) sarkán nyitotta meg 1812-ben Hamaliár György okleveles gyógyszerész. A következő években a tulajdonosok váltakoztak: 1834-ben Majláth Rudolf Mudrony…

Andrássy út 6. 1886 márciusában Murányi Gusztáv aradi származású vendéglős, a csabai Fiume szálloda bérlője megvette a Neumann testvérek aradi cégének a csabai Vasút utcában lévő (azelőtt Stern Károly-féle) házat. Murányi a rozzant házat lebontatta, és a helyére szép, 16 vendégszobával ellátott,…

Fényesi út 1. A Veszely csárda első ismert említése 1837-ből származik, feltehető, hogy már ez előtt az időpont előtt létezett. A csárda nevét az egykor a Fehér-Körös partján álló Vesze faluról kapta. Az első ismert bérlő Stern Károly volt 1851-ben, két évvel később Holecska Mihály és családja…

Irányi utca 10. Békéscsabán az első mozielőadásokat nem sokkal a mozgókép feltalálása után tartották, az első, filmvetítésekről szóló tudósításokat 1899-es hírekben olvashatjuk. Az első előadásokat feltehetően vándormutatványosok tartották a színházban. A lakosság hamar megkedvelte az olcsó, mégis…

Ligeti sor 16. Nigrinyi János villanytelepi igazgató-mérnök valószínűleg az 1920-as évek második felében építette fel villaszerű házát a Körös partján. A tervezőről, építőről egyelőre sajnos nem találtunk adatot. Az egykori Nigrinyi-villa napjainkban óvodaként Nigrinyi János Mezőberényben…

Dr. Becsey Oszkár utca A mai Dr. Becsey Oszkár utca a Kanálisi szőlők utcáinak első elnevezésekor, 1910-ben kapta első nevét, amikor Perényi Péter koronaőrről, erdélyi vajdáról nevezték el, valószínűleg a reformáció pártfogójaként kaphatott utcanevet Csabán. Az 1918. évi térképen az utca Deák utca…

Deák utca A Deák utca a Kanálisi szőlők felosztásával keletkezett. A felosztáskor az utca még csak a mai Szőlő utcáig tartott, 1918-ban azonban már mai hosszúságában szerepel a térképen. 1910-ben nevezték el Deák Ferencről. A rendkívül sűrűn fásított, árnyas utcát számos kiemelkedő épület…

Deák utca 6. Békéscsaba első leányiskolája 1874–75-ben épült a mai József Attila utcában, Sztraka Ernő tervei szerint. Az iskolát 1903-ban az állam vette át, és felsőbb leányiskolává fejlesztette. 1917-ben kereskedelmi irányú felső tagozattal bővítették az iskolát, ez…

Szarvasi út 7. Lőrinczy László gyógyszerész 1895-ben kapott engedélyt, hogy megnyissa Békéscsaba negyedik patikáját. Az új gyógyszertár a Hatház utca és a Szarvasi út sarkán található, 1897-ben épült, saroktornyos polgárházban nyílt meg Arany Kereszt néven. (A tervező nevét sajnos nem ismerjük.) A…

Árpád sor 3. A Francsek-féle gőzfürdő 1917-ben történt bezárását követő években számos terv született egy új gőz- és kádfürdő építésére, azonban különböző okok miatt ezek egyike sem valósult meg, így a város a megyei és országos lapok gúnyolódásának állandó céltáblájává vált. A csabaiak számára a…

Szent István tér 9.Széchenyi utca 5. A katolikus egyház hosszú ideje tervezte, hogy a templom körüli telkein bérházakat emeltet. A templomot az 1920-as évekig régi, romló állapotú, az egyre szépülő főtér képébe már nem illeszkedő épületek vették körül. A katolikus egyház az építkezéssel a…

Hunyadi tér 1. Margócsy Miklós ügyvéd és felesége, Félix Erzsébet 1912-ben építtették lakóházukat a Hunyadi téren. A földszintes polgárház terveit Sztraczinszky György és Kékedi János csabai építőmesterek készítették. Érdekesség, hogy a tervrajzokon még Hunyadi tér 18. szám szerepel.  Ennek az az…

Kölcsey u. 27. A korábbi bejegyzésünkben bemutatott Szent László utcai elemi iskolához hasonlóan az egykori Révai utcai elemi iskola is a kultuszminisztérium 1913-as döntésének köszönhette létrejöttét, mely szerint a minisztérium Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve…

Szent László u. 17. 1913-ban a kultuszminisztérium elhatározta, hogy Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve ugyanennyi tantermet kíván létesíteni, ezekből Békéscsabára 12 esett. A döntés szerint a város alsó és felső végében egy-egy hat tanerős iskolát terveztek. A város…

Árpád sor 4. 1870-ben, a királyi bíróságok szervezésekor Csabát is kijelölték egy királyi járásbíróság székhelyéül. Hosszas keresés után végül a régi városháza épületében találtak megfelelő helyet, amelyet bérbe adtak járásbíróság céljára. 1874-ben, a bérlet lejárta után újra megfelelő helyet…

Deák utca 4. A rendelkezésünkre álló források alapján nehéz pontosan megmondani, hogy mikor jelent meg először Csabán a református vallás. A történeti adatok azt mutatják, hogy a környék már egészen korán, a reformáció elején elfogadta az új tanokat. Csaba azonban a katolikus Ábránfy nemzetség…

Derkovits sor 1. Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ben építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján.Az egykori Urszinyi-ház 2015-ben

Petőfi utca 1. A békéscsabai állami polgári fiúiskolát a község kérelmére a város szülöttjének és akkori országgyűlési képviselőjének, Zsilinszky Mihálynak közbenjárására Wlassics Gyula kultuszminiszter szervezte meg. Az iskola I. osztálya 33 tanulóval Donner Lajos községi polgári leányiskolai…

Andrássy út 38. A Csabaszabadi gerendási  legelőnek nevezett területen élő Szalay birtokos család tagja, Szalay Sándor az akkori Vasút utca középső szakaszán épített házat 1896-ban. Az épület főhomlokzata 2015-ben

Munkácsy utca 1. Bár Békéscsaba lakossága a XIX. században gyorsan növekedett, és Csaba már 1840-ben városi rangot kapott (amelyet aztán 1849 után el is vesztett), a városképen hosszú ideig alig-alig mutatkozott a település fejlődése: a templomokon kívül nemigen akadt említésre méltó, kiemelkedő…

Derkovits sor 7. A Körös partján – különösen a városközponthoz közel eső szakaszokon – a XX. század elején indult meg a villanegyed kiépülése. Érdekes módon a Gyulai út és a Bánszky utca közé eső szakaszon elsősorban a Körös túlsó partján épületek elegáns villaépületek, a belváros felőli parton…

Szent István tér 8. A Szent István tér mai képe a XIX. század második felében kezdett kialakulni. Az első emeletes ház a téren a régi városháza ma is álló épülete volt, amely 1853-ban épült, ezt a Fiume követte másfél évtizeddel később. 1871 és 1873 között épült a páratlan oldal első emeletes…