Bajza u. – Urszinyi Dezsőné u. sarka

Békéscsabán először 1902-ben alakult harisnyagyár: Schwarz Ábrahám, a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője fordult a városhoz harisnyagyár alapításának kérelmével. Bár volt, aki attól tartott, hogy a gyár létesítése újabb táptalajt ad annak a téves hitnek, hogy Csaba állandóan versengeni akar Gyulával (ahol ekkor már működött harisnyagyár), illetve a Gyula felől Csaba felé irányuló ellenséges és irigy érzelmeknek, a város támogatásban részesítette a vállalkozót: hat éven át évi 600 korona támogatást szavaztak meg neki. Nem sokkal a gyár indulása után azonban már munkahiány mutatkozott, és a munkásnők a keresetcsökkenés miatt sztrájkba léptek. A tulajdonos bejelentette vállalkozása megszüntetését, amit azzal indokolt, hogy külföldi csendestársa, aki a gépeket adta, kilépett a vállalkozásból, és az egyedül maradt Schwarznak nem volt elegendő tőkéje, így a munkáslányokat elbocsátotta, ő maga pedig – állítólag – Amerikába utazott. A gépeket elárverezték, részben a gyulai harisnyagyár, részben a csabai Deutsch testvérek cége vette meg őket.

Emellett a városban több harisnyagyár is üzemelt: Kohn Regina a Vasút utcában (a mai Andrássy úton) működtette gyárát, amely kötött és szövött iparárukat készített. Ezt a gyárat később Kádár és társa vették meg, és azt Első Békéscsabai Harisnyagyár néven, nagyobb arányban tovább működtették. Az Excelsior harisnyagyár

A legjelentősebb üzem története 1923-ban kezdődött: az Excelsior Textilművek Rt. magánérdekeltségű cégként alakult. Eleinte hímző és horgoló pamutfonalak konfekcionálásával foglalkozott, majd áttért a harisnyagyártásra és a kezdet nehézségein gyorsan átesve, Hampel Alfréd szakavatott irányítása alatt a belföldi piacon elismert hírnevet szerzett magának férfi-, női- és gyermek-, flór- és selyemharisnya gyártmányaival. Rövid idő múlva a harisnyagyártásra tért át és üzemet banki összeköttetéssel jelentékenyen kibővítette. 1925-ben a gyár részvényei teljesen a Békésmegyei Általános Takarékpénztár birtokába kerültek, amely a gyárat modern üzemmé fejlesztette. Az országban az első cottongép itt volt felállítva. Az Excelsior a legmodernebb angol és német kötőgépekkel volt ellátva. Az üzem fejlődése szükségessé tette, hogy 1928-ban a gyárépületet emelettel bővítsék. A gyár ekkor már több mint 100 munkást foglalkoztatott és éjjel-nappal üzemben volt.

Az emeletráépítéssel a Bajza utca felől tíz-, az Urszinyi Dezsőné utca felől háromtengelyes homlokzatú, saroktornyos gyár a környék legtekintélyesebb, látványos épületévé vált. A cég legfontosabb gyártmányai: jobb tömegáru-harisnya, mintázott harisnya és selyemharisnya, amely növényi anyagból készült. Érdekesség, hogy cikkei bevezetésénél a kereskedők kérelmére a gyár áruit vagy a kereskedő vignettájával vagy idegen nyelvű vignettával volt kénytelen forgalomba hozni, mert a közönség idegenkedett a magyar árutól. Később erre már nem volt szükség, mert a vásárlók örömmel vették a jó minőségű magyar terméket. A kor nagy sztárjának, Dolly Rózsinak 1500 pár csabai Excelsior harisnyája volt.Az Excelsior egyik munkaterme 1930 körül

1939-ben a gyárat megvásárolta a Rokka Kötszövőgyár, a harisnyagépeket a Rokka testvérvállalata, a Columbia harisnyagyár kapta meg [3]. Az államosítás után az épületben a Textilfeldolgozó KTSZ gépihurkoló részlegeként működött. Az átalakított, díszeitől megfosztott épület 2013-ben

A jelenleg üresen álló, rossz állapotú gyárépület – számos más műemlék jellegű épületünkhöz hasonlóan – nem vészelte át épségben a szocializmus évtizedeit. Építészeti értékeitől nagyrészt megfosztották: az ablakok keretezése csak a lapos tetős szárnyon, a főpárkány és a két szintet átfogó lizénák díszítései pedig egyáltalán nem maradtak meg. Az épebben maradt lapos tetős rész 2014-ben

Bejegyzésünk megjelenésekor, 2014-ben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az épület eredeti állapotának megfelelően helyreállítva a városrész értékes műemlék épületévé válhatna, valamint szerepelt a Békéscsaba átalakított épületeit, rejtett műemlékeit összegyűjtő felsorolásunkban is. Az egykori harisnyagyár sorsa azonban eléggé kilátástalannak látszott: nem tűnt valószínűnek, hogy a városközponthoz nem nagyon közel fekvő, rossz állapotú épület új életre keljen. Néhány évvel később azonban nagy öröm érhette azokat, akik szívükön viselik Békéscsaba műemlékeinek sorsát. Az egykori harisnyagyár épülete, melyet az M-Plast Kft. vásárolt meg, 2021-ben teljes felújításon esett át. Ami igazán örömteli a rekonstrukcióban, hogy a homlokzat eredeti formáját nyerte vissza, így Békéscsaba hosszú idő után visszakaphatta egyik kiemelkedő szépségű ipari épületét. A helyreállítás terveit Nemes Roland készítette, nagy figyelemmel az építéskori állapotokra. Az épület földszintjén lágyhab-feldolgozó gépek működnek, amelyek többek között a MÁV részére vonatüléshez gyártanak égésgátolt lágy habokat és karfákat, valamint Svájcba gyermekszállító autóbuszba üléseket. A felújított, eredeti állapotához hasonlóan helyreállított épület 2021-benA helyreállított épület a Bajza utca felől 2021-ben

Az egykori harisnyagyár jelenleg nem áll helyi vagy műemléki védelem alatt.

Felhasznált irodalom:
[1] Gécs Béla: Excelsior Harisnyagyár Rt., Csabai ipartörténet, Csabai Mérleg 15. évf. 3. sz., 2005. febr. 10.
[2] Békésmegyei Közlöny 55. évf (1928), 250. sz.
[3] Dr. Tibori János: A felszabadult Békéscsaba története, Békéscsaba, 1961.