A protestáns vallás már a középkorban elérte Csabát: a források szerint a középkori falut elnéptelenedése előtt reformátusok lakták, a Csabára érkező szlovák telepesek is református magyarokat találtak itt. Az újonnan érkező szlovákok viszont evangélikus vallásúak voltak (később katolikus szlovákok is letelepedtek Csabán), akik a szabad vallásgyakorlás reményében érkeztek ide. A település fejlődésével az evangélikus gyülekezet is gyorsan növekedett. A XX. század elején a vidéki Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezete volt a csabai, így - némi túlzással, Debrecen, a kálvinista Róma mintájára - lutheránus Rómának is nevezték. Így aztán nem meglepő, hogy felvetődött a gondolat: Csabán állítsák fel Magyarország első Luther-szobrát. A konkrét elhatározás 1901 júniusában született meg, amikor a Rudolf főgimnázium érettségi vizsgája alkalmából Sárkány Sámuel bányakerületi püspök Csabán időzött. A püspök részvételével tartottak a csabai egyház előkelőségei értekezletet, mely elhatározta, hogy mozgalmat indít az első magyar Luther-szobor felállítása érdekében. Az adakozások sorát a csabai evangélikus egyházközség nyitotta meg ezerkoronás adományával. A szükséges összeg előteremtésére országos gyűjtést indítottak, sőt, külföldön is gyűjtöttek a nagy protestáns államok, Németország, Svájc, Anglia, Svédország és Norvégia protestáns egyházai körében. A részletekről még nem döntöttek, de a leginkább megfelelő helynek a gimnázium előtti tér látszott. Később az is felmerült, hogy a szobrot a Kossuth-szoborral átellenben, a Kossuth téren kellene felállítani. A két szobor elhelyezésére Tóth András debreceni szobrászművész (Tóth Árpád édesapja) is készített vázlatokat.
Luther-szobor modellje. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár
A gyűjtés szépen haladt, 1903-ra már 3000 koronát sikerült összegyűjteni. Az egykorú újsághírek szerint az elkövetkezendő években is sorra érkeztek a kisebb-nagyobb adományok, több alkalommal Luther-estélyt rendeztek, amelyek bevételét szintén a szobor felállítására szánták. 1913-ra már tízezer korona fölött járt az összegyűjtött pénz, a Békésmegyei Közlöny írása szerint ennek körülbelül a kétszeresére lett volna szükség egy szerény, de művészi szobor felállítására. Filipinyi Sámuel békéscsabai származású, Budapesten élő fiatal szobrászművész szülőföldje s egyháza iránti vonzalomból vállalkozott a szobor olcsó elkészítésére, el is készítette a szobor tervét, amelyet művésztársai nagyon dicsértek. 
Luther-szobor modellje. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár
Bár levéltári forrásainkból sajnos nem derül ki, jó eséllyel ezt a kompozíciót ábrázolják az itt bemutatott fényképek, amelyek Berger Rezső budapesti fényképész műhelyében készültek. A szép terv sajnos nem valósulhatott meg: egy évvel később kitört a világháború. A harmincas években ugyan még találunk említést róla, úgy tűnik, a szoborállítás terve feledésbe merült, az összegyűjtött pénz sorsa ismeretlen. A kezdetektől számítva három év híján egy évszázadot kellett várni, hogy a terv megvalósuljon: 1998-ban állították fel a Szeberényi téren Széri-Varga Géza Luther Mártont ábrázoló szép mellszobrát, amely a századelőn tervezettnél jóval szerényebb formában állít emléket a reformáció elindítójának.
Az 1998-ban felavatott Luther-szobor
Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 1901-1938.
