Ferenc József (Szabadság) tér 19. A mai Szabadság tér 19. szám alatti telek 1910 előtt a 867. számot viselte. A telekfelvételkori tulajdonos Bottyánszki György és Gálik Dóra volt, későbbi tulajdonosok Rasofszky Fülöp földbirtokos, majd lánya, Neumann Manóné, született Raschofszky Matild…

Kossuth tér Amint azt korábbi bejegyzésünkben ismertettük, 1901-ben nagyszerű tervek készültek egy csabai épület számára: Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb és legnépszerűbb építésze – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár vagy a csabai Rudolf Főgimnázium…

Szabadság tér 13. A Ferenc József (ma Szabadság) tér 13. szám alatti földszintes ház a Deutsch család tulajdonában állt. Deutsch Jenő 1942-ben kapott építési engedélyt egy kétemeletes, 232 négyzetméter alapterületű bérház felépítésére. A tervező neve sajnos nem szerepel a tervrajzokon. A…

Egykori Breznyik utca  a kórház területén A XIX. század végén, illetve a XX. század első éveiben épült kórházi épületek hamar szűkké váltak a fejlődő városnak, és már nem feleltek meg a kor növekvő igényeinek, így világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki…

Baross u. 1. Régi terve volt a városnak az iparostanonc-iskola méltó elhelyezése. Bár 1901-ben az iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthont kapott, az ezt követő évtizedekben számos terv született egy új épület…

Andrássy út 56. Csaba területén a XVIII. század közepétől folyamatosan állomásozott – elsősorban cseh, német, olasz – katonaság, közlekedési csomópontként pedig a hadgyakorlatok során is sok katona került ide. Csaba elöljáróságának állandó feladata volt az ide beszállásolt, illetve a városon…

Bajza utca – Urszinyi Dezsőné utca – Thurzó utca találkozása 1914-ben Békéscsabán két elemi iskola is épült Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján, egyik a Szent László, másik a Révai utcában. Az utóbbi helyszín kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész…

Bajza utca – Urszinyi Dezsőné utca – Thurzó utca találkozása 1914-ben Békéscsabán két elemi iskola is épült, egyik a Szent László, másik a Révai utcában, mindkettő Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján. Az utóbbi iskola helyszínének kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a hatodik kerület, a…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka Ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, az iparosiskola, illetve iparosotthon építése még sokáig napirenden maradt azután is, hogy az iparostanonc-iskola 1901-ben az algimnázium egykori épületébe költözött. 1903-ban előbb Ádám Gusztáv városi mérnök, majd Nagy Virgil,…

Andrássy út 1. A mai Jókai Színház, vagyis a Vigadó, 1877 és 1879 között épült fel Halmay Andor aradi építész tervei szerint. A színház megépülte előtt, 1877 januárjában Sztraka Ernő városi mérnök is készített egy tervet a vigarda épületére. A Békésmegyei Közlöny 1877. február 8-i száma arról…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka A város a XX. század elején döntött arról, hogy iparostanonc-iskola épüljön Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán lévő telken. Az Áchim Gusztáv városi mérnök által készített vázlatokat 1903 augusztusában felterjesztették a minisztériumba, ahonnan szeptemberben…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka Bár 1901-ben, a gimnázium új épületbe költözése után az iparostanonc-iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban szétszórva voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthonra lelt, az iparosiskola és tanoncotthon építése még…

A Francsek-féle gőzfürdő 1917-ben történt bezárása után Békéscsaba hosszú időre fürdő nélkül maradt, állandó céltáblájává válva a megyei és fővárosi lapok élcelődésének. Bár az új fürdő felépülésére sokáig kellett várni, a régi fürdő bezárását követő években számos – meg nem valósult – indítvány,…

Régi vásártér (Dobozi út) Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ban építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján. A házat építtető Urszinyi…

Az evangélikus egyház 1942-ben Párkány Simon mérnököt bízta meg az evangélikus temető kapujának tervezésével (forrásaink alapján nem egyértelmű, hogy pontosan melyik temetőről van szó). Párkány mérnök el is készített egy tervváltozatot, azonban azt javasolta a temetőbizottságnak, hogy Ádám Gusztáv…

A város már igen régen tervezte vásárcsarnok felépítését. 1888-ban Sztraka Ernő városi mérnök elkészítette egy árucsarnok terveit (a tervek sajnos nem ismertek), amely a mai Justh Gyula utcában épült volna, 60 öl hosszan, a vásárcsarnok azonban nem épült fel [1]. Az árucsarnok építése a továbbiakban…

Andrássy út – Trefort utca sarka A békéscsabai Iparos Egylet 1885-ben alakult meg 731 taggal [1,2]. Az ipartestület megalakulásától kezdve fontos feladatának tekintette a szakképzést, mely 1874-től az ipariskolai tanoncképzéssel vált rendszeressé. A testület tagjaiból alakult iskolai bizottság…

Bár az I. világháború még nem okozott jelentős károkat a városokban, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkező közel egymillió lakos hajlékkeresése, valamint a lakásépítések korábbi mulasztásai miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Ez leginkább a…

Szent István tér 5. (?) A mai Munkácsy Mihály Múzeum épületének, az egykori Közművelődés Házának építéséről, illetve a múzeum alapításának történetéről korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk. Ezúttal egy eddig ismeretlen, a békéscsabai múzeum számára készült tervrajzot mutatunk be.  Néprajzi…

Kossuth térA Békéscsabai múzeumegyesület 1899-es megalakulása után több lehetőség merült fel a múzeum és kultúrház felépítésére. Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkárnak, a város országgyűlési képviselőjének és a csabai múzeumi egyesület fővédnökének 1900-ban született elképzelése…

Békéscsaba, Kolozsvári utca 33–35. A Jézus Szíve katolikus templom lebombázása (1944. szeptember 21.) után a plébánia a katolikus legényegyleti házba költözött. A kényszerű lakosságcsere megváltoztatta a vallások arányát Jaminában: a kitelepülők nagyrészt evangélikusok, a helyükre telepített…

Szeberényi tér A protestáns vallás már a középkorban elérte Csabát: a források szerint a középkori falut elnéptelenedése előtt reformátusok lakták, a Csabára érkező szlovák telepesek is református magyarokat találtak itt. Az újonnan érkező szlovákok viszont evangélikus…

A Magyar Iparművészet folyóirat 1917. évi 9–10. számában jelent meg Nádai Pál írása Pál Hugó építészről, amelynek érdekes békéscsabai vonatkozása is van. Úri lak terve Békéscsabán (1917)

Gyöngyös, Fő tér 9. Érdekes tervrajz jelent meg a Magyar Építőművészet 1912. évi 3. számában: Mende Valér terve egy békéscsabai bank számára. Mende Valér (1886–1918) a szecesszió kiváló építésze volt, művészetére a magyar népi építészet mellett a kortárs angol és finn építészek voltak a legnagyobb…