A régi kórház - különösen azután, hogy 1899-ben nyilvános kórháznak minősítették - hamar szűkössé vált a város számára, így 1902-ben új, 80–100 ágyas kórházépület emelését határozták el. Az új kórház terveit hamarosan elkészítette Ádám Gusztáv városi mérnök, a belügyminiszter 1903 nyarán jóvá is hagyta őket, és még júliusban meghirdették a versenytárgyalást a kivitelezésre. 
Az új kórház utcai homlokzata
A pályázat eredményét azonban a vármegye megsemmisítette, így 1904 júniusáig kellett várni arra, hogy Wagner József művezetésével az építkezés megkezdődhessen. Októberben már álltak a falak, és 1905 őszére teljesen elkészült az új kórház.
Az új kórházépület Áchim Gusztáv városi mérnök tervrajzán. Forrás: Békéscsaba kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Az új kórház a modern kényelem minden eszközével be volt rendezve. Tágas, világos kórtermekkel és alacsony nyomásra berendezett központi gőzfűtéssel volt felszerelve, a pincében pedig villamos motor kapott helyet, mely a Rosenthal gőzmalom artézi vizének fölöslegéből 40 hektoliter tartalmú rezervoárban látta el a kórház vízszükségletét.
Az új kórház utcai homlokzata. A kép bal oldalán a régi kórházépület látható
A kórház utcai homlokzatának két oldalán három-három tengelyes, előreugró oldalszárnyak fogják közre a 3+1+3 tengelyes középső szárnyat. A középső tengelyben a földszinten található a bejárati kapu, az emeleten ikerablak, fölötte "Kórház" felirattal. A rizalitot alacsony kontyolt tető hangsúlyozza, az oldalszárnyak szintén kontyolt tetővel fedettek. A földszint kváderezett, egyenes záródású, keret nélküli ablakokkal. A főkapu szintén egyenes záródású, felette előtetővel és félköríves záródású ablakkal. Az emeleti ablakok keretezettek, középen zárókő tagozattal. Az épület sarkait lizénák hangsúlyozzák, a földszinten erősebb kváderezéssel.
Az új kórház udvari homlokzata
Az udvari homlokzat kialakítása több ponton eltér a főhomlokzatétól. Az oldalszárnyak kisebb kiugrásúak, középen ugyanolyan mértékben előreugró, kéttengelyes, sátortetős, oromzatos szárnnyal. Az oldalszárnyak homlokzata itt nem szimmetrikus: a belső ablak nagyobb a többinél.
Az 1905-ben épült kórház utcai homlokzata 1929-ben [1]
A kórház udvari homlokzata 1929-ben [1]
Ezt a kórházépületet is hamar kinőtte a város, a következő évtizedekben újabb épületekkel bővült a csabai kórház. A háború végére a légitámadások és egyéb harci cselekmények folytán a kórház erősen megrongálódott, kifosztották. A használható állapotú részekben a szovjet hadsereg hadikórházat alakított ki, a polgári kórház – amely a Körös-parti Tagányi-villában és a Lepény Pál utcai iskolában működött – 1945 őszén költözhetett vissza. A harmincas években épült sebészeti pavilon a légitámadások következtében ablakok nélkül maradt, így a viszonylag használható régi épület földszintjén rendezték be a belgyógyászati, emeletén pedig a sebészeti és a szülészeti-nőgyógyászati osztályt. 1980 után – miután az új kórházépület felépült – a régi épület a szülész-nőgyógyászati osztályé lett, amely 2009-ben költözött át az új épületek egyikébe. A régi kórházban ma – a bejáratnál olvasható felirat szerint – a Békés Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének Szakértői Osztálya található.
Az átalakított kórházépület a Kórház utca felől 2014-ben
Sajnos a város történetének legszebb kórházépülete – mint sok más műemlék jellegű épületünk – nem vészelte át az elmúlt évtizedeket átalakítás nélkül. Az utcai homlokzatot a két oldalszárny közé beékelt, téglatest alakú szárnnyal tették tönkre, amely teljesen eltakarja a homlokzat (szerencsére még meglévő) középső szárnyát. Az udvari homlokzaton szintén az előreugró szárnyak közti részt építették be olyan módon, hogy az egykori barátságos, harmonikus homlokzat teljes összevisszasággá vált.
Teljes összevisszaság uralkodik az udvari homlokzaton
Az eredeti formában megmaradt oldalsó homlokzat az 1881-ben épült régi kórházzal
Az átalakított kórházépület ma helyi védelem alatt áll. Bízunk benne, hogy a közeljövőben sor kerül a felújítására, és ez a szép épület visszakaphatja eredeti, egységes képét, és a város is visszanyerheti ezt az értékes műemlék jellegű épületet.
Felhasznált irodalom:
[1] Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története. Békési Élet, 9. évf. 2. sz., 1974.
[2] Békésmegyei Közlöny, 1902-1906.
