Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (5) Ádám Gusztáv (24) Alpár Ignác (3) Andrássy út (26) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (44) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (3) Bedő Pál (2) Békéscsaba legszebb épületei (2) Békési út (2) Belanka Mihály (3) Berényi út (3) bérházak (6) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (37) emlékművek (3) fel nem épült épületek (24) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Fürjes (1) Gerla (2) gyógyszertárak (2) Gyulai út (5) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (50) hidak (4) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (11) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (8) járásbíróság (1) játék (5) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (9) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (14) Kossuth tér (8) középkor (3) kutak (2) laktanya (4) Lázár utca (3) liget (4) Lipták János (5) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (5) Mende Valér (1) Michnay Sándor (4) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (3) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (21) Orbán Ferenc (1) Orosházi út (1) óvodák (2) podsztyenás házak (18) polgárházak (22) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (13) szállodák és vendéglők (8) Szarvasi út (2) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (15) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (11) villák (9) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Francsek István artézi gőz- és kádfürdője

2015.03.16. 21:12 - csabaihazak

Címkék: fürdők átalakított épületek Kiss Ernő utca

Kiss Ernő utca - Teleki utca sarka

Békéscsaba első nyilvános fürdője 1861-ben nyílt meg a ligetben, ezt a fürdőt azonban az 1888-as árvíz után használaton kívül helyezték. Valkó Sámuel bádogos Vasút utcai házában berendezett egy 1-2 kádas zuhanyfürdőt, azonban a tisztálkodási szándékot itt egy órával előre be kellett jelenteni, hogy befűtsenek és vizet melegítsenek. A tarthatatlan helyzetet Francsek István oldotta meg, aki a mai Kiss Ernő és Teleki utcák sarkán a volt Broszmann-féle házat – amelyben akkor Szentgyörgyi László fináncbiztos lakott és finánckaszárnyaként is szolgált – hozzátoldásokkal gőz- és kádfürdővé alakította Hőgye Antal építőmester tervei alapján. Az építkezéshez a város százezer téglával járult hozzá, és megengedték, hogy a Kossuth téri artézi kút medencéjéből a felesleges vizet a fürdőbe vezessék. francsek.jpgA Francsek-féle gőzfürdő

Az új fürdő 1893. október 14-én nyílt meg, a megnyitásról értesítő hirdetés szerint Francsek, felhasználva a modern haladás minden eszközét, olyan fürdőt épített, mely minden igényt kielégít, hideg és meleg fürdők, masszázs és villanyozás álltak a közönség rendelkezésére. Az árakat is úgy szabta meg, hogy a közönséget ez ne tarthassa vissza az egészségének oly föltétlenül szükséges fürdőzéstől. A gyógyfürdő hamar jelentős látogatottságra tett szert.koros_francsek_furdo.jpgKörös-parti részlet a Francsek-gőzfürdővel

1897-ben Francsek változtatásokat hajtott végre: a Békésmegyei Közlönyben megjelent hirdetésből megtudhatjuk, hogy a gyógyhatású artézi gőz- és majolika-kádfürdőtelepet a téli idényre légfűtéssel látta el, mely intézkedés folytán a fokozatos lehűlés lehetősége által a meghűlés teljesen ki lett zárva. A kizárólag alkalmazásban levő kénes, vastartalmú artézi víz, amíg egyfelől a gyógyulást keresőknek a fürdőorvos pontos és éber felügyelete mellett egészségüket visszaadja, (amiről máris számtalan elismerő nyilatkozat született), addig másfelől a test üdeségét és ruganyosságát fenntartani kívánó fürdőközönség a fürdő szakszerű és elegáns berendezése mellett a legnagyobb kényelmet és szórakozást találja, úgy, hogy a fürdőből mindenki a legkellemesebb benyomásokkal távozik. A korábbi cementezett fürdőkádakat, nem kímélve a tetemes költséget, díszes majolikamedencékké alakíttatta át, akként, hogy azok a legkényesebb ízlést is kielégítették. Ezen új majolika fürdőmedencéket 1897. november 15-én adták át a közhasználatnak ugyanazon mérsékelt árakon, mint a korábbi kádfürdőket: kétmedencés kádfürdő ára 60 korona, egymedencés 40 korona. Ezek reggeltől estig a közönség rendelkezésére álltak. A gőzosztályban délelőtt férfiak, délután nők fürödhettek; hétfőn, szerdán, pénteken a zónafürdés 40 koronába, más napokon 60 koronába került.

1902-ben újabb tíz évre átengedték az artézi kút vizét a fürdő részére. Réthy Béla azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a fürdő nem felel meg a tisztasági követelményeknek. A Francsek István által feladott hirdetésekkel szemben a valóságban alighanem más szempontból se elégített ki minden igényt a fürdő, különösen ahogy telt az idő: a fürdő kopott, romlott, javításra szorult, és a saját artézi kút fúrása sem járt sikerrel. A Békésmegyei Közlöny hasábjain gyakran találkozhatunk ironikus, tréfás megjegyzésekkel a "világhírűnek", "csodálatos hatásúnak" nevezett fürdővel kapcsolatban: többek között azt is olvashatjuk, hogy felesleges Tusnádfürdőre vagy Karlsbadba utazni, hiszen az ott elérhető szolgáltatásokhoz sokkal olcsóbban hozzá lehet jutni Francsek fürdőjében, ahova messze földről – még Jaminából is – érkeznek látogatók. Egy 1906-os álhír szerint Johnson amerikai dollárkirály hat hétre Csabára látogatott és a fürdőben bérletet váltott. Egy 1920-ból származó visszaemlékezés szerint a gőzfürdő primitív berendezésű volt, egyetlen dísze egy emléktábla volt. Az egészségre azonban kétségtelenül volt hatása: sokszor megesett, hogy aki egészségesen érkezett, betegen hagyta el a fürdőt. Téli időben történt olyan eset is, hogy a gépész szombat éjjeli lumpolása folytán vasárnap reggel egyszerűen nem lehetett fürödni. A cikk arról is panaszkodik, hogy amikor valaki kijött a meleg medencéből, akkor három jégvermen kellett keresztül mennie, amíg a pihenőbe érkezett, és számtalanszor megtörtént, hogy a kiszolgálás késlekedése miatt ott kellett állni a jégverem ajtajában teljesen öltözetlenül. Ennek is elmaradhatatlan volt a hatása, úgyannyira, hogy ha valaki annak idején arról panaszkodott, hogy meg van hűlve, akkor mindenki tudta, hogy az a bizonyos valaki fürdeni volt. francsekfurdo_2007.jpgAz egykori fürdőépület 2007-ben

A jóindulatú tréfálkozás és a sok hiba ellenére a fürdő alapvetően jó volt (a városban mindenképp a legjobb, hiszen ez volt az egyetlen), és nagy népszerűségnek örvendett egészen 1917-ig. Ekkor Kiss László főszolgabíró az új közigazgatási rendnek megfelelően utasította Francsek Istvánt, hogy különböző átalakításokat hajtson végre, szűrje a vizet, szép új lepedőket, törölközőket adjon, különben 15 nap múlva bezárja a fürdőt. Az öreg Pista bácsi, akit már amúgy is bosszantott a sok elégedetlenkedés, felfortyant, és nem várta meg, míg bezárják a fürdőjét, hanem bezárta maga: ha a főszolgabíró jobbat akar, építsen helyette jobbat és abban parancsolgasson. Az elégedetlenkedők ekkor kaptak észbe, hogy a régi fürdő még mindig jobb volt, mint a semmi, ekkor azonban már késő volt: bár a következő években több terv is született új fürdő építésére, a város hosszú évekig fürdő nélkül maradt, állandó céltáblájává válva a megyei és fővárosi lapok élcelődésének.

francsekfurdo.jpgAz egykori fürdő 2014-ben

A régi fürdőépület – jelentősen átalakítva – ma is áll. A fürdőt egykor olyan impozánssá tevő díszes torony és a sarki íves attikafal már nincs meg, csak az épület tömege, a lekerekített sarok emlékeztet a ház egykori külsejére. A mai formájában is szép, várostörténeti jelentőségű épület jelenleg nem áll védelem alatt, szerencsére ennek ellenére is jó az állapota.

Felhasznált irodalom:
[1] Gécs Béla: 107 éve indult, majd negyedszázadig szolgált a csabai gőz gyógyfürdő, Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg, X. évf. 20. szám, 2000. november 9.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[3] Fábry Károly: Csabai élet, Baltha János nyomdája, Mezőberény, 1924.
[4] Békésmegyei Közlöny 1893–1920.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr977084709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása