Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (5) Ádám Gusztáv (24) Alpár Ignác (3) Andrássy út (26) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (44) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (3) Bedő Pál (2) Békéscsaba legszebb épületei (2) Békési út (2) Belanka Mihály (3) Berényi út (3) bérházak (6) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (37) emlékművek (3) fel nem épült épületek (24) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Fürjes (1) Gerla (2) gyógyszertárak (2) Gyulai út (5) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (50) hidak (4) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (11) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (8) járásbíróság (1) játék (5) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (9) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (14) Kossuth tér (8) középkor (3) kutak (2) laktanya (4) Lázár utca (3) liget (4) Lipták János (5) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (5) Mende Valér (1) Michnay Sándor (4) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (3) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (21) Orbán Ferenc (1) Orosházi út (1) óvodák (2) podsztyenás házak (18) polgárházak (22) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (13) szállodák és vendéglők (8) Szarvasi út (2) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (15) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (11) villák (9) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Bérházépítési tervek a két világháború között

2015.09.29. 09:48 - csabaihazak

Címkék: fel nem épült épületek bérházak Belanka Mihály

Bár az I. világháború még nem okozott jelentős károkat a városokban, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkező közel egymillió lakos hajlékkeresése, valamint a lakásépítések korábbi mulasztásai miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Ez leginkább a fővárost sújtotta, azonban Békéscsabát, mint határközeli várost szintén jelentősen érintette. 1925-ben egy békéscsabai építész és nagyiparos, Belanka Mihály állt elő egy nagyszabású tervvel a lakáshiány megoldására: még abban az évben ötezer lakást akart építeni szerte az országban, és a hajléktalanok, a vagonokban, barakkokban és más hasonló lakásokban tengődők rendelkezésére bocsátani. Belanka szenzációs tartalmú beadvánnyal fordult Vass József népjóléti miniszterhez, amelyben nagyszabású, amerikai méretű tervének részleteit ismertette. Az állam számára különösen vonzó lehetett, hogy Belanka mindenféle állami támogatás nélkül képzelte az építkezést.

A terv szerint 1925-ben háromezer kétszobás és kétezer lakás épült volna, akár szabadon álló, akár öröklakásos paloták formájában. Az építkezés becsült költségeinek értékében közel egymillió darab 65 aranykoronás (kb. 1,1 millió koronás) nyereménykötvényt bocsátottak volna ki, a kötvényesek közül kisorsolt ötezer szerencsés így egymillió koronáért jutott volna lakáshoz. A ki nem sorsolt kötvények tulajdonosai négy éven át a névérték 10 százalékával prolongálták volna kötvényeiket és ebből, valamint a befolyó bérből még 4 éven át folytatódhatott volna az építkezés. Belanka azt remélte, hogy ekkorra már a magántőke is megkezdi az építkezést. Négy éven keresztül így a lakások felszaporodhattak volna akár tízezer darabra is.

Az építkezések befejezése után, tehát az ötödik év végén az akció kiadta volna kb. 8 százalék évi kamatos kamatra a befolyó béreket, így húsz évvel később az így felgyülemlett összeg, amikor az összes nyereményesek a törlesztéses bérfizetéseknek eleget tettek, az addig ki nem sorsolt kötvények között szétosztattak volna. Ekkor a befektetett 65 aranykoronának mindenki a háromszorosát kapta volna vissza, vagy pedig nagyobb nyeremények alakjában ki lehetett volna sorsolni a pénzt, de úgy, hogy a legkisebb nyeremény mindenkinek a befizetett összeg visszanyerése legyen. Ezután minden nyertes köteles lett volna 20 éven át a háromszobás lakás után évi 500 aranykoronát, a kétszobás után pedig évi 400 aranykoronát törlesztés (lakbér) címén fizetni és 20 év után a kisorsolt lakás a nyertes tulajdonába került volna. A lakással a terv szerint a nyertesek szabadon rendelkezhettek volna a kisorsolás után azonnal: akár saját ingatlanjukként el is adhatták volna, de ebben az esetben a 20 évi bért az eladáskor egy összegben ki kellett volna fizetniük.

Belanka azt várta, hogy a cél érdekében a városok ingyen vagy alacsony áron bocsátják a megfelelő telkeket az építkezés céljára. Az akció teljes egészében állami ellenőrzés mellett folyt volna. A tervek szerint 2-3-4 emeletes modern bérpaloták épültek volna, hiszen így jóval kevesebb telekre lett volna szükség és az építési anyagokban is jelentős megtakarításokra lett volna lehetőség. A palotákban parkettás, tágas, kényelmes, világos, modern lakások kialakítását tervezte a csabai építész.

A miniszter – miután Belanka bemutatta neki a pompás terv részleteit – kijelentette, hogy minden erejével támogatni fogja a tervet, és nyomban kiadta azt egy szakbizottságnak

A megvalósítás során előnyt élveztek volna a legnagyobb lakásínséggel küzdő városok, Budapest, Pécs, Zalaegerszeg, Győr és Békéscsaba. Csabán kétszáz lakás építését tervezte Belanka. A kiváló építész haladéktalanul meg kívánta kezdeni az építkezést, és még abban az évben száz lakást akart felépíteni Csabán mintegy kilencmilliárd koronából. A két- és háromszobás lakások két hatalmas tömbben, két nagy háromemeletes palota formájában épültek volna. Így számos lakás építése vált volna lehetővé egy alapozással, egy tetőszerkezettel. A vékonyabb közfalak, a sablonajtók és -ablakok, felszerelések tömeges előállítása szintén jelentős összegek megtakarítását ígérte.

Belanka a várostól kívánt telket szerezni, azonban nem ingyen, hanem azzal a feltétellel, hogy a telek ára húsz év alatt fizetendő ki. Ki is szemelte a két megfelelő telket: az egyik a Lenkey (ma Csaba) utcában levő városi telek, a másik pedig a Rokkával szemben levő, a laktanyához közeli telek lett volna - arról sajnos nincs tudomásunk, hogy Belanka már a paloták terveit is elkészítette-e.

A nagyszerű tervekből sajnos semmi sem valósult meg Csabán: az év végén már arról tudósít a Békésmegyei Közlöny, hogy Belanka Mihály az első sikertelen tárgyalások miatt kedveszegetten nem foglalkozott tovább az eszme gyakorlati érvényesítésével. Külön keserűség lehetett a számára, hogy más városok (Pécs, Miskolc) felkarolták az ötletet, és hasonló elvek alapján építettek kislakásokat.

Két évvel később, 1927 áprilisában a város próbálta újra felvenni a harcot a lakáshiánnyal: a lakásépítő bizottság negyvenlakásos bérház építését határozta el. Az elképzelés szerint egy négy tömbből álló bérház épült volna, amelyben harminc kétszobás és tíz háromszobás lakás kialakítását tervezték, utóbbiakat fürdőszobával. A tervek elkészítésével a nevesebb csabai építészeket, valamint Quittner budapesti építészt bízták meg azzal a kikötéssel, hogy amennyiben csabai építész tervét fogadnák el, úgy az az építést is kapná, amennyiben pedig Quittnerét, úgy őt a Mérnök és Építész Egylet szabályaiban megállapított módon díjaznák. Az épülettömb helyét a MÁV bérházak melletti üres telken állapították meg. A pályázaton végül Jakab Dezső budapesti építész (Komor Marcellal együtt a szabadkai zsinagóga és a városháza, a marosvásárhelyi kultúrpalota és a városháza, a nagyváradi Fekete Sas szálloda és más kiemelkedő  épületek tervezője) is részt vett. Bár a forrásunkként szolgáló cikk nem említi, levéltári kutatásaink szerint Rerrich Béla, a szegedi Dóm téri épületegyüttes alkotója is felkérést kapott a várostól egy bérház terveinek elkészítésére.

Az elkészült terveket a városi mérnöki hivatal bírálta el, és úgy találták, hogy sem a két csabai építész (Bányai András és Belanka Mihály), sem a két budapesti építész tervei nem felelnek meg teljesen a követelményeknek. A legjobbnak Jakab Dezső terveit ítélték: a neves fővárosi építész a Tulipán és a Vécsey utcák sarkára tervezte a háromemeletes épületet. A Békésmegyei Közlöny tudósítása szerint az építész megoldása igen ötletes volt, a helyet nagyon jól használta ki, a lakásokat a legteljesebb komforttal látta el. Sajnos a pályázatra benyújtott terveket egyelőre nem sikerült fellelnünk, az sem ismert, hogy egyáltalán fennmaradtak-e még valahol.

A tervek hiányosságain kívül volt az építkezésnek egy nagyobb akadálya is: a benyújtott tervek építési költsége általában 550 ezer pengő körül mozgott, ez az összeg azonban nem állt a város rendelkezésére. Ezért elhatározták, hogy ha az építési költségek már biztosíttattak, a város fel fogja hívni Jakab építőművészt újabb tervek kidolgozására, illetve a már  benyújtott tervének a kívánságok szerint való átdolgozására. 

Ily módon tehát rövid időn belül két nagyszabású bérházépítési terv is kútba esett. A lakásínséget ezekben az években több építkezés is enyhítette: felépült a Kocziszky-palota, a MÁV-palota és a Kakas szálló mögötti MÁV-lakótelep.  Az országos lakásépítési miniszteri bizottság állami költségen a laktanya mellett (az angyalos kút mögött), a Kazinczy utcában a ménteleppel szemben, valamint az új vásártéren 51 db egy szobából, konyhából, kamrából álló, fából készült szükséglakást épített Molnár János építőmester vállalatában. Ugyancsak a lakásínség enyhítésére a város kislakásokat épített. Az országos lakásépítő bizottság terveket bocsájtott a város rendelkezésére, ezek azonban rövid életűeknek, drágának és hidegnek látszottak, így több csabai építész tervei közül kiválasztva az országos lakásépítő bizottság Lipták János építőmester tervei szerint és az ő vállalatában építette meg a kislakásokat. A régi vásártéren húsz, a Zrínyi, Bezerédy utcáknál három, Jaminában öt ház épült fel 1922-ben 230 négyszögöles telkeken összesen 130000 pengő költséggel. A négy darab háromszobás, 14 darab kétszobás és tíz darab egyszobás ház téglafallal, cserépfedéllel, betonkerítéssel minden telken külön kúttal épült, mérsékelt ár mellett közalkalmazottaknak adták őket bérbe. Az építési költségekhez az állam 31000 pengővel járult hozzá.

Ezúttal sajnos nem tudtunk tervrajzokat bemutatni, levéltári kutatásaink során sajnos nem sikerült ráakadnunk a fent bemutatott tervekre - amennyiben olvasóink rendelkeznek információkkal ezekről, nagyon hálásak lennénk, ha megosztanák őket velünk.

Felhasznált irodalom:
[1] Békéscsabáról hadüzenet történt az ország lakásínsége ellen, Békésmegyei Közlöny, 52. évf. (1925), 45. sz., 1925. február 25.
[2] Belanka legalább száz lakást akar építeni Csabán ebben az évben, Békésmegyei Közlöny, 52. évf. (1925), 49. sz., 1925. március 1.
[3] Senki sem próféta saját hazájábanBékésmegyei Közlöny, 52. évf. (1925), 276. sz., 1925. december 4.
[4] 40 lakásos bérház építését határozta el a lakásépitőbizottság, Békésmegyei Közlöny, 54. évf. (1927), 76. sz., 1927. április 3.  
[5] Sikertelen volt a városi bérházakra kiírt pályázat, Békésmegyei Közlöny, 54. évf. (1927), 109. sz., 1927. május 14.   
[6] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr1007559478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása