Deák utca 4.

A rendelkezésünkre álló források alapján nehéz pontosan megmondani, hogy mikor jelent meg először Csabán a református vallás. A történeti adatok azt mutatják, hogy a környék már egészen korán, a reformáció elején elfogadta az új tanokat. Csaba azonban a katolikus Ábránfy nemzetség birtoka volt, amely család ebben az időben ferences kolostort alapított, és amelynek egyik tagja ekkor esperes is volt, így könnyen elképzelhető, hogy az Ábránfyak birtokaikon nem tűrték a reformáció híveit. Frid. Adolpho Lampe Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transilvania című, 1728-ból származó egyháztörténeti munkája alapján azonban bizonyosnak látszik, hogy a XVII. században Csabán református vallású magyarok laktak. Lampe műve alapján Haan Lajos azt is megállapította, hogy Csabán ekkor iskola is működött, ahová Debrecenből küldtek iskolamestereket. Az újabb kutatások azonban ezt cáfolták: a felsorolt debreceni diákokat más falvakba küldték, amelyek neveit (Csány, Csatár, illetve Kaba) tévesen olvashatták Csabának. A falu újratelepítésének idején, 1717-ben 22 református vallású családot írtak össze Csabán (ők alighanem már évekkel korábban is itt lakhattak), azonban nem ismert, hogy papjuk, egyházuk volt-e. A későbbi adatok azt mutatják, hogy a XIX. században lassan növekedett a reformátusok aránya: 1826-ban még csak 0,7%, 1900-ban már 3,4%. Az arány a trianoni békeszerződést követően ugrásszerűen megnőtt az elcsatolt területekről Csabára települők révén: 1930-ban már 7% körül volt arányuk. A reformátusok túlnyomó többsége magyar anyanyelvű volt.A református templom 1920 körül

A reformátusok sokáig az evangélikus egyház lelki gondozása alatt álltak: a reformátusok keresztelését, esketését, temetését is az evangélikus lelkészek végezték, nincsenek adataink arról, hogy a csabaiak a környező települések reformátusaival kapcsolatban álltak volna. Először 1905-ben merült fel a  gondolat, hogy az evangélikus egyház kötelékéből kiválva a reformátusok külön egyházzá szerveződjenek. Ezt – a reformátusok egyre növekvő száma mellett – az is indokolta, hogy az evangélikus istentiszteletek többsége szlovák nyelven zajlott. A szervezés tulajdonképpen már 1904-ben megindult, amikor Nyárády László békési református segédlelkészt megkérték, hogy időnként jöjjön át Békéscsabára istentiszteletet tartani. Az első református istentiszteletre mintegy 70 fő részvételével 1904. december 26-án került sor a régi gimnázium emeleti nagytermében. A következő év márciusában Nyárády László öszehívta az első értekezletet, mely kimondta, hogy felkutatják és nagyggyűlésre hívják össze a csabai reformátusokat. A nagygyűlést még abban az évben összehívták, ahol Bogár Dániel közgyámot választották az egyházi szervezkedési mozgalom elnökévé. 1906-ban önálló leányegyház működését mondták ki. Nyárády László visszavonulása után az egyházmegye esperese saját káplánját, Gecse Albertet küldte ki istentiszteletek tartására, és Futó Zoltán egyházmegyei főjegyzőtt bízta meg a szervezkedési mozgalom vezetésével. Ennek köszönhetően 1907. februárjában a csabai hívők anyaegyházzá alakultak és az első presbitériumot is megválasztották. Az első lelkész Koppányi Gyula szentesi segédlelkész lett 1908-ban. Az istentiszteletek céljára az evangélikusok átengedték a gimnázium tornatermét.

Természetesen ezt követően hamar felmerült a saját templom építésének gondolata. A város is a gyülekezet segítségére sietett: templom és lelkészlak céljára 760 négyszögöl nagyságú telket adományozott a Deák utcai Simai-féle telekből. Megkezdődött az országos gyűjtés a templomépítésre, többek között három, hagversennyel egybekötött táncmulatságot is rendeztek erre a célra. Az adakozásból a város többi felekezete is példamutatóan kivette a részét. A legtöbbet azonban Bogár Dánielnek és (evangélikus vallású) feleségének, Povázsay Máriának köszönhette a gyülekezet, akik nagy összegű adományokkal (összesen kb. 50 ezer koronával) járultak hozzá a gyújtéshez.Homlokzati terv 1912-ből. Ehhez a tervváltozathoz képest jelentős eltéréssel épült fel a templom. Forrás: Élővíz Online

Hosszmetszet Wagner József tervrajzán. Forrás: Élővíz Online

1911 végére a templomépítési alap 48 ezer koronára növekedett, így az egyház elhatározta az építkezés megkezdését. Wagner József csabai építőmester készítette a templom terveit, amelyeket az egyház számos változtatással fogadott el. A kivitelezésre kiírt pályázatot Kázsmér András és Zámecsnik Sándor vállalkozók nyerték kb. 74 ezer korona összegben. A hiányzó összeget kölcsönök útján fedezte az egyház. A faragott oszlopokkal díszített szószéket Lőrinczy László és Wagner József és neje áldozatkészségének köszönheti az egyház, akik 500–500 koronás adománnyal segítették a templom berendezését. Sajben Pál az úrasztala köré saját készítésű díszes vasrácsot ajándékozott 300 korona értékben, valamint díjtalanul elkészítette a vízvezetéket, a lelkészlakban a fürdőszobát, valamint a templom körüli drótkerítést. Martincsek Károly asztalosmester két énekmutató táblát készített és ajándékozott a templom számára. A templomban látható összes asztalosmunka elkészítője Martincsek mester volt. Lévay Lajos asztalosmester két perselyt, Nyilas Imre kovácsmester két sártisztító vasat ajándékozott a templomajtó elé, Karácsonyi József pedig úrasztali szőnyeget. Offra Gergely és neje a presbitériumi tanácskozóterem asztalára zöld posztót ajándékoztak. Böszörményi Róza tanárnő a templomi szószéket, papszéket, úrasztalát borító kézimunkakészletet ajándékozta, Viski Dezső bádogos két nagy templomi kályha beszerzését tette lehetővé 140 koronás adományával. Kovács L. Mihályné és Kocziszky Mihályné egy fehér selyem, dús aranyhímzésű, nagy úrasztali terítőt ajándékoztak. Bogár Dániel és Haraszti Sándor adományozták az úrasztali készletet: két aranyozott ezüst kelyhet, ezüst keresztelő kannát, egy nagy és egy kis tálcát. A város teljes villanyvilágítási berendezéssel ajándékozta meg a templomot.A templom az 1920-as években

A templom berendezésére már nem jutott pénz, azonban az adakozóktól további nagylelkű adományok érkeztek. A békési Szánthó Bella 5000 koronát adományozott az orgona beszerzésére. Az egyház a Rieger Ottó cégnél 11 változatú, egymanuálos orgonát rendelt. Az adományozó emlékét az orgona játszóasztalában elhelyezett márványtábla őrzi. Dr. Debreczeni Lajosné  2200 koronát adományozott a harang beszerzésére. Az egyház a hadügyminisztériumtól kapott ágyúércből a Saltenhofer Frigyes Fiai cégnél B hangú, 1049 kg súlyú harangot öntetett, és azt az adakozó iránti hálából Gabriellának nevezték el. A harang szerencsésen átvészelte a két világháborút, a legtöbb csabai haranggal ellentétben nem vitték el háborús célokra.A templom az 1920-as években

Az új templomot 1912. december 12-én avatta fel Baltazár Dezső püspök. A templomavató istentiszteleten előimát mondott Dombi Lajos esperes, gyulai lelkész, prédikált Futó Zoltán, keresztelt Szabó Béla mezőhegyesi lelkész, úrvacsorát osztott dr. Márk Ferenc békési és Kiss László orosházi lelkész, konfirmált Szabó János köröstarcsai lelkész, két párt esketett Tereh Gyula hódmezővásárhelyi lelkész. A templomból kinnrekedt embereknek a szabad ég alatt prédikált dr. Ferenczy Gyula debreceni akadémiai tanár. Délután a templomban orgonahangversenyt tartottak, este pedig a Nádor télikertjében nagy műsoros estélyt rendeztek, amelyet táncmulatság követett.A templom 1930 körül

Az 1975-ös felújítás során kerítés is épült a templomhoz. 1978-ban gyülekezeti imaház épült a templom udvarán. 1985 februárjában egy szélvihar megdöntötte a torony csúcsán a gömböt, csillagot, villámhárítót tartó császárfát, amely márciusban le is zuhant, kijavítására júniusban került sor.

A neoromán stílusú templom észak-déli tájolású főhajóját kereszthajó keresztezi. Keleti és nyugati homlokzatán a tető csonkakontyolt végződésű. A hármas tagolású ablak fölötti oromzaton ikerablak látható. Tornya 44 méter magas. Félköríves bejáratát ión oszlopok fogják közre, fölötte a karzat ikerablak látható. A harangház alatt csigamotívumon nyugvó kagylódísz látható. A hosszúkás harangablak szegmensíves. A tornyot nyolcszögletű, karcsú süveg zárja. Főhomlokzatának két oldalán lépcsőtornyok húzódnak. Az új, a templom stílusához illő kerítés 2012-ben, az építés centenáriumán készült.A templom 2011-ben, még a régi kerítésselA templom 2014 februárjábanA templom 2014 novemberébenA templom tornyaA templom kapuja

Szélfogó a főbejáratnál

A templombelső 21,5 méter hosszú és 11 méter széles, 280 ülőhellyel rendelkezik. Három szakaszra tagolódik. Az első, keskenyebb szakasz a szegmensíves kőkarzatnak és az azon elhelyezett, 1 manuálos, 11 regiszteres, 1912-ben készült, Rieger Ottó által tervezett, a templom stílusához jól illeszkedő szekrényű orgonának ad helyet.A református templom orgonája

Ezután tágabb térszakaszba érkezünk, s végül a nyolcszög három oldalával záródó apszissal fejeződik be a térsor. Az apszisban, a belső tér fókuszpontjában helyezték el a Martincsek Károly asztalosmester munkája nyomán készült szószéket, melynek kosara a Mózes-széken (papi pad) nyugszik, előtte pedig a kerítéssel körbevett úrasztala, illetve a keresztelőmedence helyezkedik el. Apszis a szószékkel

A belső tér sarkain hangsúlyos pillérek húzódnak, ezekre támaszkodik rá a Rabitz-mennyezet. Az orgona és a központi tér fölött is római keresztboltozat fedi a templomot. Templombelső

A templom festett üvegablakai Szeverényi Mihály alkotásai, 2002-ben készültek.A templom üvegablakai

A református templom és környéke az árnyas fákkal és az értékes épületekkel a város egyik legszebb, leghangulatosabb pontja. A jó állapotban lévő templom ma helyi védelem alatt áll.

Felhasznált irodalom:
[1] Koppányi Gyula: A református egyház története, Békéscsaba: történelmi és kulturális mongráfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[2] Cs. Szabó István: A békéscsabai református egyház története, Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1994.