Szarvasi úti temető A Szarvasi út melletti Katolikus temetőbe 1865-ben temettek először. A kápolna és az alatta levő sírbolt 1894-ben  épült  Laurinyecz  György bőkezűségéből. A kápolna terveit Michnay Sándor készítette, az alapkövet az esperes megbízása folytán Krisztik helyettes plébános…

Szeberényi tér Az evangélikus Kistemplom Békéscsaba legrégebbi ma is álló épülete, a szomszédos Nagytemplommal együtt a város egyik jelképe, a városkép meghatározó eleme, Csaba egyik legértékesebb műemléke. A templom 1745-ben épült, azonban az akkori templomban aligha ismerhetnénk rá a ma látható…

Bartók Béla út 55. A feljegyzések szerint Békéscsabán az első baptista istentiszteletet 1894. november 25-én tartotta a nagyszalontai Vass Sándor a Víg utca (ma Vörösmarty utca) 2351-es számú házban, id. Gyurkovics András házában. A baptisták a csabai gyülekezet megalakításának az első két csabai…

Orosházi út 87. Jaminában 1861–62-ben építették az első evangélikus imaházat vályogtéglából Ziegler építész tervei szerint, 1100 forintért. Az imaház mellé harangláb is épült, és orgonát is beszereztek, amelyet később az ambrózfalvi gyülekezetnek adományoztak. Miután a vályogtemplom szűkké vált és…

Deák utca 4. A rendelkezésünkre álló források alapján nehéz pontosan megmondani, hogy mikor jelent meg először Csabán a református vallás. A történeti adatok azt mutatják, hogy a környék már egészen korán, a reformáció elején elfogadta az új tanokat. Csaba azonban a katolikus Ábránfy nemzetség…

Bartók Béla út 51–53. A békéscsabai egyházak közül - az evangélikus és a katolikus után - időben harmadikként a görögkeleti alakult meg 1820-ban, 624 lélekkel. Ennél már jóval korábban laktak Csabán görögkeleti vallásúak (1744-ben már éltek itt görög családok), a többnyire kereskedelemmel…

Ógerlai-erdő Gerla 1984 óta Békéscsaba része, a település azonban valójában Csabánál is régebbi múltra tekint vissza. Pontosabban, az első ismert okleveles említése korábbi, mint Csabáé: 1257-ben a gerlai monostor apátja a Szilágysomlyó melletti Keresteleken birtokos. Hol volt "Julamonustora" és…

Békéscsaba nevének első okleveles említése a XIV. század első feléből származik: az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben Pál pap 6 garas, 1337-ben Miklós pap 4 garas pápai adót fizetett. Ebből azonban nem következik, hogy Csabát a XIV. században alapították volna: mivel az 1332-37-es…

Szent István tér Az 1769-ben épült kis katolikus templom a XIX-XX. század fordulójára a katolikus hívek megnövekedett száma miatt már nagyon szűkössé vált (a 36 ezres város kb. negyede volt katolikus ekkor). Ráadásul - a XIX. század végi tatarozások ellenére - az épület igen rossz állapotban volt,…

Békéscsaba, Kolozsvári utca 33–35. A Jézus Szíve katolikus templom lebombázása (1944. szeptember 21.) után a plébánia a katolikus legényegyleti házba költözött. A kényszerű lakosságcsere megváltoztatta a vallások arányát Jaminában: a kitelepülők nagyrészt evangélikusok, a helyükre telepített…

Luther utca 14. Ahogy azt korábbi, a neológ zsinagógáról szóló bejegyzésünkben írtuk, Békéscsabán az első zsinagóga 1846-ban épült. 1883-ban a zsidó hitközség két részre szakadt, és a neológ irányzatot követők 1893-ban építették fel a kéttornyú zsinagógát. A szakadás után az ortodoxok ötven fővel…

Szeberényi tér A XVIII. század végére a csabai az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált, és a Kistemplom a bővítések ellenére is kicsinek bizonyult. A problémára három javaslat született: az első szerint a község két végén egy-egy új templom épült volna, a második szerint a lebontott…

Gyöngyösi utca – Rózsa utca sarka A huszadik század első évtizedeiben Jaminában megnőtt a katolikusok lélekszáma, 1930-ban a tízezres lakosságból 1700-an voltak katolikusok. Az itt élők számára nehézséget okozott eljutni a belvárosi plébániára, ezért a Szociális Missziótársulat békéscsabai…

Lázár utca 2. Nincsenek pontos adataink arról, hogy mikor telepedtek le Csabán az első zsidók, 1821-ben azonban mr biztosan éltek itt, hiszen a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve ebből az évből származik. Hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, első templomuk pedig 1846-ban épült, majd…

Szent István tér 11. Az első katolikus szlovák telepesek 1747-ben érkeztek Békéscsabára. A gyulai esperességhez és a nagyváradi püspökséghez tartozó egyházközség 1750-ben alakult meg. Kezdetben a plébánia épületében tartották a miséket, majd 1753-ban vályogtemplomot építettek. A kegyúr, Harruckern…

Szeberényi tér 1. Békéscsaba első evangélikus templomát az 1718-ban a Felvidékről érkezett szlovák evangélikusok építették. Ez a templom vesszőből font, sárral tapasztott, paticsfalú, meszelt épület volt, mert úgy gondolták, hogy a nagyon egyszerű templom építését nem akadályozza meg a hatóság.…