Tovább keressük Békéscsaba legszebb, a csabaiak szívéhez legközelebb álló épületét. A podsztyenás házak, a templomok és a középületek után most Békéscsaba legszebb iskolaépületét keressük. A választás nem könnyű, hiszen városunk számos kiemelkedően szép iskolaépülettel rendelkezik, és a legkiválóbb csabai építészek (Sztraka Ernő, Ádám Gusztáv) mellett olyan kiemelkedő építészek is készítettek tervet csabai iskolaépület számára, mint Alpár Ignác. Az építészeti értékek mellett persze az egyes épületekhez fűződő kedves emlékek is befolyásolhatják a választást.

A történelmi viszontagságok miatt számos épület több funkciót is ellátott az évek során. Játékunkban minden épület a jelenlegi funkciójának megfelelő kategóriában versenyez. Így például a ma az Andrássy Gyula Gimnáziumnak otthont adó épületegyüttes, amely eredetileg laktanyának épült, az iskolák között szerepel, míg például az egykori felsőkereskedelmi iskola, a későbbi Közgé épülete ma már nem iskolának adott otthont, így az játékunk előző részében, a középületek között kapott helyet.

Algimnázium – Evangélikus Általános Iskola

Az egykori algimnázium épülete 1930 körül

Csabán 1855-ben létesített algimnáziumot az evangélikus egyház felügyelete mellett Breznyik János, a selmecbányai gimnázium egykori tanára. Az első épület egy földszintes, nádfedeles ház volt a mai Baross utcában. A gimnázium 1886-ban kapott új emeletes épületet, amely Sztraka Ernő tervei szerint épült. Az épületet 1891-ben bővítették, azonban amikor az iskola főgimnáziummá alakult, így sem volt alkalmas az új célra. A gimnázium  új épületbe költözésével megüresedett épületet az iparostanonc-iskola rendelkezésére bocsátották. A tanonciskolának az egykori algimnázium épületében történő elhelyezését követő évtizedekben számos terv született egy új épület emelésére, ezek azonban nem valósultak meg. 1927-ben Áchim Mihály tervei szerint az oldalsó szárnyat meghosszabbították, az iskola két tanteremmel, egy irodával s egy szertárral bővült, s az egész épületet 45 ezer pengő költséggel alaposan felújították. Az épület a második világháború után is az iparos tanulók képzését szolgálta, 1971-től 635. sz. Kulich Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézet, majd 1991-től 635. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola néven. A hatvanas években új, lapostetős szárny épült az iskola Szeberényi tér felé eső oldalán. Az iskola 1996-ban Kós Károly nevét vette fel. 2012-ben a szakképző iskola az egykori 10. Számú Általános Iskola épületébe költözött, a Baross utcai egykori algimnázium épülete pedig újra az evangélikus egyházhoz került, jelenleg általános iskolai tagozatnak ad otthont. Az 1960-as években épült új szárny néhány évvel ezelőtt Kvasz György tervei szerint épült át a régi részhez és a tér hangulatához illeszkedő stílusban.Az egykori algimnázium épülete néhány évvel ezelőtt

Polgári leányiskola – Zeneiskola

Az egykori leányiskola eredeti homlokzattal

Békéscsaba első polgári leányiskoláját a Békéscsabai Nőképző Társulat alapította. Az iskola terveit Sztraka Ernő városi főmérnök készítette, az épület 1874 és 1875 között épült a mai József Attila utcában. Az iskola 1889-ben a város kezelésébe került, 1893-ban és 1898-ban újabb tanteremmel és tornateremmel bővítették. Az iskolát 1903-ban az állam vette át, és felsőbb leányiskolává fejlesztette. A korábbi iskolatípusra azonban továbbra is szükség volt, ezért 1908-ban megalakult Böszörményi Róza polgári leányiskolája, amely a Szent István tér 3. szám alatti Laszky-féle épület első emeletén kapott helyet. 1917-ben a város kezelésébe került, és az iparostanonc-iskola Baross utcai épületében helyezték el. Mivel a Baross utcai épület a két iskola számára szűk volt, ezért 1928-ban a leányiskola visszakerült eredeti helyére, az akkori Apponyi utcába, ahonnan az állami leánylíceum új épületébe, a Deák utcába költözött. Ekkor az iskolaépületet Áchim Mihály tervei alapján átalakították, szolgalakással bővítették. 1957 és 1983 között az épületben a szlovák gimnázium és általános iskola működött. Napjainkban az épület a Bartók Béla Zeneiskolához tartozik. Az iskola homlokzatát átalakították, építészeti tagozataitól megfosztották, mindössze a főpárkány maradt meg eredeti formában.A lecsupaszított homlokzatú iskolaépület néhány évvel ezelőtt

Gyalogsági laktanya – Rózsa Ferenc Gimnázium – Andrássy Gyula GimnáziumA gyalogsági laktanya legénységi épületei 1900 körül. A részben kétemeletes épületek az 1950-es években épültek teljes szélességükben kétemeletessé

A harmadik, listánkon szereplő épület a maitól egészen eltérő céllal létesült: 1892 és 1894 között, Jiraszek Lajos aradi építész tervei alapján gyalogsági laktanyaként épült, és egészen 1992-ig katonai célokat szolgált. Ekkor a város ezt az épületet jelölte ki a Rózsa Ferenc Gimnázium részére, miután a középiskola épületét az evangélikus egyház visszakapta. Az egykori laktanya két legénységi épülete közé modern aula épült, amelyet az első emelet szintjében függőfolyosók kapcsolnak a két épületszárnyhoz. 1995-től a markotányos épületből kialakított leánykollégium, egy évvel később pedig a tiszti lakóépületből kialakított fi úkollégium is fogadta a diákokat. 1995-től használhatták a tanulók az ebédlőt és az új tornatermet. 2008-ra lebontották az utolsó megmaradt, romossá vált honvédségi épületeket is. 2008-tól az iskola Andrássy Gyula Gimnázium néven működik az épületben.Az egykori laktanyaépület napjainkban gimnáziumként

Rudolf Főgimnázium – Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus GimnáziumA gimnázium 1900 körül

Az 1800-as évek végén az algimnázium már nem elégítette ki a dinamikusan fejlődő, növekvő Békéscsaba igényeit, és mivel a régi épület nem felelt meg a minisztériumi előírásoknak, az algimnázium létét is veszély fenyegette. Az algimnázium főgimnáziummá alakulása új épület emelését tette szükségessé, amely 1899-ben épült fel Alpár Ignác, a kor egyik legkiemelkedőbb építészének tervei alapján. A monumentális iskolaépület 1899. augusztus 15-ére készült el. A gimnázium Rudolf főherceg nevét vette fel. Az első világháború ideje alatt az épület katonai kórházként működött, a háború és a román megszállás súlyos károkat okozott. Az iskola 1924 és 1938 között reálgimnáziumként működött. 1948-ban az egyházi iskola állami tulajdonba került; először az Állami Fiúgimnázium, majd a Békéscsabai Állami Általános Gimnázium, később a Békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium nevet vette fel. 1950-től a Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnáziumot is az épületbe költöztették A fiú- és a leánygimnáziumot 1957-ben vonták össze. A rendszerváltás után az evangélikus egyház visszakapta az épületet, így az egykori Rudolf Főgimnázium épületében az evangélikus gimnázium működik, napjainkban Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium néven.A gimnázium néhány évvel ezelőtt

Állami elemi népiskola – Kazinczy Ferenc Általános Iskola

Az állami elemi iskola az 1900-as évek elején

Békéscsaba első állami elemi népiskolája 1899. szeptember 1-jén nyílt meg az algimnázium régi, Baross utcai épületében.  A következő tanévben külön leányiskola indult, amely két bérelt épületben működött. A tanulók létszáma egyre emelkedett, ezért 1902-ben Ádám Gusztáv és Zamecsnik Sándor tervei alapján új, emeletes épületet emeltek az Irányi utcában. Az első világháború alatt az épület katonai kórháznak adott otthont, a második világháború után az iskola 2. Számú Általános Iskola néven működött tovább. 1979 és 1981 között az iskola új, az eredetihez sem stílusában, sem tömegében nem illeszkedő modern szárnnyal bővült. Az intézmény ma Kazinczy Ferenc nevét viseli.

Az iskola néhány évvel ezelőtt

Polgári fiúiskola – Petőfi Utcai Általános IskolaA polgári fiúiskola újonnan felépült épülete

A békéscsabai állami polgári fiúiskola az 1901–1902. tanévben indult, először az Evangélikus Kistemplom melletti iskolaépületben, majd a Munkácsy utcában, 1904-től pedig a volt algimnáziumi épületben működött, majd végleges elhelyezést a Petőfi utcában nyert, ahol 1908 és 1909 között épült fel az iskola új épülete Sárkány Ervin Ottó minisztériumi mérnök tervei alapján. Az 1910-es években az iskola bővítését tervezték, a kapubejárattól balra is olyan szárny épült volna, mint a Petőfi liget felőli, azonban a háborús évek következtében azonban olyan kevesen jelentkeztek, hogy a felső tagozat mindhárom osztályát beszüntették, és a kibővítésre sem kerülhetett sor. Az épületet az I. világháború alatt katonai kórházzá alakították át. Az 1921–22-es tanévben újra megnyitották a mezőgazdasági irányú polgári iskola ötödik osztályát. majd az iskolát átszervezték felső mezőgazdasági iskolává. Az épület 1920-tól a kereskedőtanonc-iskolának is otthont adott. 1945 óta az épületben általános iskola működik, korábban 1. Számú, később Áchim L. András, majd Petőfi Utcai Általános Iskola néven. 1975 és 1977 között a megnövekedett tanulói létszám miatt az iskola háromszintes régi épülete a Petőfi utca felől egy új, a régihez tömegében és stílusában nem illő, négyszintes, nyolc tantermes szárnnyal bővült, ekkor épültek az udvar felől a zsibongók is.Az iskola napjainkban

Szent László utcai elemi iskola

Az iskola 1970 körül

1913-ban a kultuszminisztérium elhatározta, hogy Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolai tantermet kíván létesíteni, ezekből Békéscsabára 12 esett. A döntés szerint a település alsó és felső végében egy-egy hat tanerős iskolát terveztek. Az egyik iskola a Szent László és a Vigasz utca sarkán épült Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján. Az iskolában az 1914–15-ös tanévben kezdődött meg a tanítás. Az első világháború alatt az iskolaépületet katonai kórház céljára vették igénybe. Az 1935/36-os tanévben nyitották meg az iskola 7. osztályát. Az iskolák államosítást követő átszervezése után a Szent László utcai iskola 4. sz. általános iskolaként működött tovább. 1992-ben a Szent László Utcai Általános Iskola visszakapta korábbi nevét, és új tornateremmel bővült. 1997-ben beépítették a tetőteret, az épület manzárdtetőt kapott. 2021 szeptembere óta az iskola a Baptista Szeretetszolgálat EJSZ fenntartásában működik Békéscsabai Baptista Általános Iskola néven. 

Révai utcai (3. sz.) elemi iskola

A 3. Számú Általános Iskola 1950 körül

A minisztérium 1913-as, két új elemi iskola építéséről szóló döntését követően a másik új iskola a Lehel, a Kölcsey és a Révai utcák találkozásánál épült fel a Szent László utcaihoz hasonló homlokzattal, szintén Ádám Gusztáv tervei szerint. Az I. világháború alatt ez az iskola is katonai kórházként szolgált. Az iskolák államosítását követően a Révai utcai iskola 3. számú általános iskolaként működött tovább. 1968-ban modern stílusú szárnnyal bővült, amelyben négy tanterem és tornaterem kapott helyet. A 3. Sz. Általános Iskolát 2001-ben összevonták az 1. Sz. Általános Iskolával, ezek jogutódaként létrejött a Petőfi Utcai Általános Iskola. A 3. Sz. Általános Iskola egykori épületét jelenleg a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete használja.Az iskola napjainkban

Szamek-ház – Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Az egykori Szamek-ház 1930 körül

Dr. Szamek Ignác orvos 1894-ben építtette tekintélyes, héttengelyes homlokzatú földszintes házát a mai Szabadság téren, majd 1927-ben kapott építési engedélyt a ház emeletesre építésére. 1948-ban kezdte meg működését az épületben a Városi Zeneiskola, amelyet 1950-ben Bartók Béla Zeneiskola néven államosítottak. Az egykori Szamek-házban ma az 1981-ben alapított zeneművészeti szakközépiskola működik, Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven.

Az egykori Szamek-ház iskolaként néhány évvel ezelőtt

Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium – Vásárhelyi Pál Szakközépiskola

Az egykori leánygimnázium 1930 körül

A polgári leányiskolát 1903-ban felsőbb leányiskolává fejlesztették, majd 1917-ben kereskedelmi irányú felső tagozattal bővítették. Az iskola már ekkorra kinőtte régi épületét, az új iskolaépületre azonban egészen 1928-ig kellett várni. 1926-ban a város nagy érdeklődést kiváltó országos pályázatot írt ki a tervezésre, amelyre 64 pályamű érkezett, köztük számos kiváló építész munkái szerepeltek. Az első díjat egyhangúan Beke Ferenc és Feszely Sándor budapesti építészeknek ítélték. Az építkezés 1927 márciusában kezdődött, az új iskolaépületben 1928. szeptember 4-én kezdődött meg a tanítás.  A leánygimáziumnak 1950 nyarán át kellett költöznie az Állami Fiúgimnázium épületébe, a leánygimnázium egykori épületében pedig az újonnan megalakult magasépítőipari technikum kezdte meg működését négy első osztállyal. 1951-ben az iskola a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kezelésébe került, és mélyépítőipari technikummá alakult át, majd vízműépítő tagozattá fejlődött, az 1954–55-ös tanévtől kezdve híd- és vízműépítési technikumként működött. Az iskola Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök nevét vette fel. Az iskola ma Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium néven működik az egykori leánygimnázium helyi védelem alatt álló épületében.A Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium napjainkban