Tovább keressük Békéscsaba legszebb, a csabaiak szívéhez legközelebb álló épületét. A podsztyenás házak, a templomok és a középületek után most Békéscsaba legszebb iskolaépületét keressük. A választás nem könnyű, hiszen városunk számos kiemelkedően szép iskolaépülettel rendelkezik, és a legkiválóbb…

Andrássy út 56. A gyalogsági laktanya történetét és épületeit bemutató sorozatunk utolsó részében az épületegyüttes egyik legjelentősebb tagját, a laktanya területét a vasút felől lezáró, az Andrássy útra merőlegesen elhelyezkedő, ma fiúkollégiumként működő egykori tiszti lakóépületet mutatjuk be.…

Baross u. 1. Régi terve volt a városnak az iparostanonc-iskola méltó elhelyezése. Bár 1901-ben az iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthont kapott, az ezt követő évtizedekben számos terv született egy új épület…

Andrássy út 56. Hosszas tárgyalásokat követően, több tervváltozat elkészülte után 1892–94-ben Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint épült fel a mai Andrássy úton a 101-es gyalogezred Békéscsabára bevonuló részének elhelyezésére gyalogsági laktanya számos épületből álló épületegyüttese,…

Deák utca 6. Békéscsaba első leányiskolája 1874–75-ben épült a mai József Attila utcában, Sztraka Ernő tervei szerint. Az iskolát 1903-ban az állam vette át, és felsőbb leányiskolává fejlesztette. 1917-ben kereskedelmi irányú felső tagozattal bővítették az iskolát, ez…

Bajza utca – Urszinyi Dezsőné utca – Thurzó utca találkozása 1914-ben Békéscsabán két elemi iskola is épült Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján, egyik a Szent László, másik a Révai utcában. Az utóbbi helyszín kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész…

Bajza utca – Urszinyi Dezsőné utca – Thurzó utca találkozása 1914-ben Békéscsabán két elemi iskola is épült, egyik a Szent László, másik a Révai utcában, mindkettő Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján. Az utóbbi iskola helyszínének kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a hatodik kerület, a…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka Ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, az iparosiskola, illetve iparosotthon építése még sokáig napirenden maradt azután is, hogy az iparostanonc-iskola 1901-ben az algimnázium egykori épületébe költözött. 1903-ban előbb Ádám Gusztáv városi mérnök, majd Nagy Virgil,…

Kossuth tér 6. A katolikus egyház második központi (belső) iskolája 1884-ben épült fel a Kossuth tér 6. szám alatt. Az iskolát 1936-ban építették emeletesre Domanek Pál esperes-plébános javaslatát követően. A munkálatok már a nyár elején megkezdődtek, augusztus elején pedig már a bokrétaünnepélyt…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka A város a XX. század elején döntött arról, hogy iparostanonc-iskola épüljön Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán lévő telken. Az Áchim Gusztáv városi mérnök által készített vázlatokat 1903 augusztusában felterjesztették a minisztériumba, ahonnan szeptemberben…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka Bár 1901-ben, a gimnázium új épületbe költözése után az iparostanonc-iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban szétszórva voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthonra lelt, az iparosiskola és tanoncotthon építése még…

Kölcsey u. 27. A korábbi bejegyzésünkben bemutatott Szent László utcai elemi iskolához hasonlóan az egykori Révai utcai elemi iskola is a kultuszminisztérium 1913-as döntésének köszönhette létrejöttét, mely szerint a minisztérium Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve…

Szent László u. 17. 1913-ban a kultuszminisztérium elhatározta, hogy Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve ugyanennyi tantermet kíván létesíteni, ezekből Békéscsabára 12 esett. A döntés szerint a város alsó és felső végében egy-egy hat tanerős iskolát terveztek. A város…

Petőfi utca 1. A békéscsabai állami polgári fiúiskolát a község kérelmére a város szülöttjének és akkori országgyűlési képviselőjének, Zsilinszky Mihálynak közbenjárására Wlassics Gyula kultuszminiszter szervezte meg. Az iskola I. osztálya 33 tanulóval Donner Lajos községi polgári leányiskolai…

Szeberényi tér 2. Az 1800-as évek végén az algimnázium már nem elégítette ki a dinamikusan fejlődő, növekvő Békéscsaba igényeit – ráadásul, mivel a régi épület nem felelt meg a minisztériumi előírásoknak, az algimnázium létét is veszély fenyegette. A főgimnáziummá való átszervezés 1895-re került…

Szabadság tér 4. A mai Szabadság tér 4. szám alatti (régen 889. számú) ház telekfelvételkori tulajdonosa Szák Mátyás és Kocsis Judit volt, később Takács Soma asztalos lakott itt, majd dr. Szamek Ignác orvos lett a tulajdonos. Ő építtette 1894-ben a tekintélyes, héttengelyes homlokzatú földszintes…

Andrássy út 3. A közbirtokossági testület alapját az 1845-ben megkötött örökváltsági szerződés adta meg: az örökváltsági és a regálevételi szerződést nemcsak az elöljáróság vezetői, de a földesurak kívánságára a lakosság jobbágybirtokosai is aláírták, a szerződések szövege hol Csaba mezővárosát,…

Baross u. 3. Breznyik János, a selmecbányai gimnázium egykori tanára (később igazgatója), akit a szabadságharc után hivatalától megfosztottak, 1855-ben Békéscsabán magánalgimnáziumot nyitott, amely az evangélikus egyház felügyelete mellett működött. Az iskola első igazgatója Mokry Sámuel, a híres…

Irányi utca 14. Békéscsaba első állami elemi népiskolája 1899. szeptember elsején nyílt meg az algimnázium régi épületében (Baross u. 3.), amelyet a város az evangélikus egyháztól vásárolt meg. Kezdetben csak fiú tanulók voltak, de a város kérelmére a minisztérium engedélyezte lányok felvételét.…

József Attila utca 1. Békéscsaba első polgári leányiskoláját a Békéscsabai Nőképző Társulat alapította. Az építkezéshez szükséges telket a város ingyen ajánlotta fel az a mai József Attila utcában. Az iskola terveit Sztraka Ernő városi főmérnök készítette, az épület 1874 és 1875 között épült. Az…