Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (5) Ádám Gusztáv (24) Alpár Ignác (3) Andrássy út (26) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (44) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (3) Bedő Pál (2) Békéscsaba legszebb épületei (2) Békési út (2) Belanka Mihály (3) Berényi út (3) bérházak (6) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (37) emlékművek (3) fel nem épült épületek (24) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Fürjes (1) Gerla (2) gyógyszertárak (2) Gyulai út (5) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (50) hidak (4) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (11) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (8) járásbíróság (1) játék (5) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (9) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (14) Kossuth tér (8) középkor (3) kutak (2) laktanya (4) Lázár utca (3) liget (4) Lipták János (5) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (5) Mende Valér (1) Michnay Sándor (4) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (3) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (21) Orbán Ferenc (1) Orosházi út (1) óvodák (2) podsztyenás házak (18) polgárházak (22) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (13) szállodák és vendéglők (8) Szarvasi út (2) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (15) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (11) villák (9) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

A Tiszavidéki Vasút állomásépülete

2016.05.21. 20:25 - csabaihazak

Címkék: műemlékek vasúti épületek

Andrássy út 58.

Magyarország területén az első vasútvonalat - amely Pestet Váccal kötötte össze - 1846. július 15-én nyitották meg. A tervezett vonalak között szerepelt a Pestet Araddal összekötő vasútvonal, amelynek Pest és Szolnok közti szakasza már 1847-ben elkészült. Az eredeti tervek szerint a vasút Szolnokról Szajolon, Mezőtúron, Szarvason, Mezőberényen, Békésen és Gyulán át vitt volna Aradra. A csabaiak azonban hamar felismerték, milyen előnyökkel járna, ha a vasút keresztülhaladna a városon, és már 1847-ben kérték a terv megváltoztatását, és komoly felajánlásokat tettek: vállalták a terület kisajátítását, a földmunkák elvégzését, a hidak felállítását, valamint 500 ezer téglát is felajánlottak az állomás építéséhez. Ennek köszönhetően a vasút vonalát Csabán keresztül vezették, amihez az is hozzájárult, hogy a környező települések lakói vasvillával kergették el a kitűzést végző mérnököket. Az 1856-ban megalakult Tiszavidéki Vasúti Részvénytársaságnak Békéscsaba a fenti hozzájáruláson felül még 40000 forint értékben 200 db részvény jegyzését ígérte, ha Csabát érinti a vasút.allomas2016.jpgA régi állomásépület 2016-ban

Az építkezés 1858. október elejére készült el, a műszaki átadás október 23-án történt. Csabára 1858. október 25-én érkezett meg az első személyvonat. A város apraja-nagyja kint tolongott az akkor csodaszámba menő, emeletes állomásépület előtt.haan_vasut_1858.jpgHaan Lajos rajza 1858-ból

A Tiszavidéki Vasút a várható forgalom szerint hatféle szabványterv szerint építette állomásépületeit. A tervező(k) nevét sajnos nem ismerjük, a tervek valószínűleg Bécsben készültek. Csabán a karcagi, a forró-encsi, a biharkeresztesi, a sápi állomásokhoz hasonló III. rendű felvételi épület épült, vagyis a ma is álló régi állomásépület eredetileg csak a két rizalit széléig tartott.

Csaba 1871-ben vált vasúti csomóponttá: ekkor épült fel az alföld-fiumei vonal, amely szintén keresztülhaladt városunkon. A vonal megépítése már 1843-ban felmerült. Békéscsaba 1862-ben 500 forinttal, majd a következő évben ugyanekkora összeggel járult hozzá a tervezési munkákhoz, a csaba-orosházi vonalrész építéséhez pedig minden mérföld után 1000 forintot ajánlott fel. Az Alföld-Fiumei vasúttársaság 1870. július 16-án nyitotta meg a békéscsaba-hódmezővásárhelyi, majd 1871. szeptember 14-én a békéscsaba-nagyváradi vonalat. A hamar szűkké vált állomásépületet ekkor bővítették először.1902.jpgAz állomás 1902-ben. Érdekesség, hogy a posta felépülte előtt a perontető az épület oldalsó homlokzatán is folytatódott

Amilyen bölcs előrelátással támogatta a város az első két vasútvonal építését, olyan érthetetlen közönnyel fogadták az újabb vonalak tervezését. Így aztán a mezőhegyesi vonal Kétegyházánál, a békési pedig Muronynál csatlakozik a fővonalhoz.1909utan.jpgAz állomás az 1909-es bővítések utánunbenannt-scannen-09.jpgA régi állomás a város felől

A régi állomásépület a XX. század elejére már rendkívül szűkké vált, a csabaiak számtalan alkalommal kérték az épület bővítését, illetve új épület emelését. 1905-06-ban meg is születtek a tervek az építkezésre. Az első elképzelések szerint a csabai állomás a nagyváradihoz hasonló lett volna. A régi épületnek csak a falai maradtak volna meg, magát az épületet tetemesen magasították volna, a várótermeket és az emeleti helyiségeket szélesítették volna, a jobb szárnyon pedig, a Vasút utca felőli részen majdnem félhosszal toldották volna meg. Bár a csabaiak leginkább egy új palota építését tartották volna kívánatosnak, hamar eldőlt, hogy új állomás építésére nem, csak bővítésre kerülhet sor. A munkálatokat már 1906-ban elkezdték, de a bővítésre végül egészen 1909-ig kellett várni, amikor a jobb oldali szárnyat jelentősen meghosszabbították, a bal oldalon pedig felépült a posta épülete. Ekkor kapott az állomás villanyvilágítást is.1917_arcanum_oszk.jpgA felvételi épület 1917-ben. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Országos Széchényi Könyvtár1918_arcanum_zempleni_muzeum.jpgAz állomásépület a vágányok felől 1918-ban. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Zempléni Múzeum1926_arcanum_oszk.jpgAz állomás 1926-ban. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Országos Széchényi Könyvtárpalyaudvari_reszlet.jpgPályaudvari részlet1926_arcanum_oszk_2.jpgA pályaudvar épületei 1926-ban. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Országos Széchényi Könyvtár1926_arcanum_oszk_varos_felol.jpgA vasútállomás, a vonatkísérői laktanya és a kisvasúti állomás 1926-ban. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Országos Széchényi Könyvtár

A sorozatos bővítések ellenére a régi felvételi épület továbbra sem elégítette ki az egyre növekvő forgalom igényeit. Az 1920-as évek közepén egyértelművé vált, hogy új felvételi épületre van szükség. 1924-ben el is készültek egy monumentális, kétemeletes állomás tervrajzai, amely a postától a ma is álló raktárépületig tartott volna, vagyis hossza a ma álló két állomásépület együttes hosszával egyezett volna meg. A hatalmas állomásépület az Andrássy út torkolatába épült volna, néhány méterrel a meglévő régi felvételi épület elé, amelyet az építkezés végeztével lebontottak volna. A tervek szerint az új állomás az ország (sőt, talán egész Európa) egyik legkorszerűbb állomása lehetett volna, ahol aluljárókon keresztül lehetett volna a szigetperonokra feljutni. A nagyszabású tervek végül (alighanem pénzhiány miatt) nem valósultak meg, és néhány évvel később ennél szerényebb formában épült fel az új állomás. Ennek köszönhetően megmaradhatott a régi állomásépület, amely ma a város egyik legrégebbi épülete. Az új felvételi épület elkészültét követően a régi épületet is átalakították, felújították. Az 1939-ben befejeződött munkálatokat Lipták János vállalata végezte. Az átalakítás során a homlokzat jelentős változáson esett át: lebontották a rizalitok ormzatait és az ablakok is a korábbitól eltérő keretelést kaptak. Az oldalszárnyakra alacsony tető került. A földszinten a forgalmi iroda, a vonatkísérők, az átmenesztők, a kocsifelírók, a rendőrség, a vizsgáló lakatos, a kocsimester, a kocsirendezők, a kocsitisztítók, a leltárraktár és az orvos kapott helyet, valamint egy kisebb várócsarnok pénztárral. Az emeleten voltak a mérnöki, kezelői, vonalfőnöki irodák, valamint egy négyszobás, cselédszobás lakás.

Homlokzat a város, illetve a pálya felől. Állomás felvételi épületének átalakítása, MNL BéML V. B. 82. 3320/1939, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Földszinti alaprajz. Állomás felvételi épületének átalakítása, MNL BéML V. B. 82. 3320/1939, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Emeleti alaprajz. Állomás felvételi épületének átalakítása, MNL BéML V. B. 82. 3320/1939, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az 1944. szeptember 21-i bombázás során a régi felvételi épület is megsérült. Ezt követően az épületet fokozatosan átépítették, leegyszerűsítették. Eltűnt a magastető, a rizalitok oromzatai, a díszítések. Az ablakok egyszerű keretezést kaptak. A jellegtelenné vált épületben aligha ismerhetett bárki is a régi, romantikus stílusú épületre. allomas_haboru_utan.jpgAz erősen átépített régi állomásépület az 1960-as években. Az oldalsó szárnyak magastetejét és a rizalitok oromzatait már elbontottákallomas.jpgA pályaudvar 1968-ban. Korniss Péter felvétele A 250 éves Békéscsaba című könyvből

A minden szépségétől megfosztott épület állapota az évek során egyre romlott, a 2000-es évek elejére egészen elszomorító látványt nyújtott. Ekkor érkezett el a békéscsabai pályaudvar rekonstrukciója (2014-2016), amelynek során a régi állomásépületet is felújították, homlokzatát eredeti formájában állították helyre. A néhány évvel ezelőtt készült képeket látva szinte hihetetlen, miből született újjá az eredeti szépségét visszanyert épület. Sajnos a vasúti posta épülete egyelőre még szemléletesen mutatja a felújítás előtti és utáni állapot közti kontrasztot.

dscf8726.JPGA régi állomásépület a helyreállítás előttdscf8728.JPGA régi állomásépület a helyreállítás előttallomas04.jpgA felújított állomásépület 2016-banallomas02.jpgA régi felvételi épület részleteallomas06.jpgA felvételi épület legrégebbi, 1858-ból származó része

A romantikus stílusú, egyemeletes állomásépületet kontyolt nyeregtető, a két oromzatos rizalitot keresztirányú nyeregtető fedi. Az emeletet osztópárkány választja el a vonalazott földszinttől, az emeletet hármas fogazású konzolokkal tagolt ívsor zárja.

allomas08.jpgA régi felvételi épület bal oldali szárnyaallomas09.jpgA vasúti posta felőli szárnyallomas11.jpgA régi felvételi épület allomas12.jpgA régi felvételi épület jobb oldali szárnyaallomas13.jpgA két állomásépület találkozásaallomas14.jpgA régi állomásépület előtti hangulatos park a gőzmozdonnyalallomas_01.jpgA régi állomásépület város felőli képeallomas_mozdony.jpgA jobb oldali rizalit a gőzmozdonnyal

Az emeleti ablakok egyenes, a földszintiek íves záródásúak, nyolcosztású üvegezéssel. Az emeleti ablakokon egy időben zsalutáblás árnyékvető volt.regiallomas_02.jpgA vasút felőli oldal a felújítás utánregiallomas_03.jpg1858-ban mindössze ennyiből állt a csabai felvételi épület - a két rizalit közti rész a felújítást követőenregiallomas_rizalit.jpgAz egyik rizalit a vágányok felőli oldalon

A vágányok felőli oldalon öntöttvas oszlopokon álló perontető látható. A II. világháború előtt a város felőli oldalon a két rizalit között is volt előtető.tvv02.jpgPerontető öntöttvas oszlopokkaltvv01.jpgA perontetőt tartó egyik öntöttvas oszlop részlete

regiallomas_01.jpgA két állomásépület 2016-banregiallomas_05.jpgA régi állomásépület 2016-banregiallomas_06.jpgA régi és az új felvételi épület 2016-banallomas05.jpgA régi felvételi épület a város felől napjainkban

A Tiszavidéki Vasút egykori felvételi épületének helyreállításával Békéscsaba egy várostörténeti és városképi szempontból is jelentős épületét kapta vissza. A csaknem 160 éves régi állomásépület az 1930-as években épült új felvételi épülettel együtt országosan is kiemelkedő vasúti épületegyüttest alkot, az épületek környezetének rendezésével, parkosításával pedig a város egyik legszebb részévé vált a terület. A környező, még meglévő, ám rossz állapotú vasúti épületek (vonatkísérői laktanya, vasúti posta, raktárépület, irodaépület, sőt, a MÁV-palota) felújításával, helyreállításával a műemléki védelem alatt álló épületegyüttes értékét még tovább növelhetnénk.tvv08.jpgAz állomás épületei az Orosházi úti hídról

Felhasznált irodalom:
[1] Dénes Béla: A Szolnok-Békéscsabai-aradi vonal története, Százéves a MÁV szegedi igazgatósága, 1988.
[2] 125 éves a Szajol-Csaba-Arad vasútvonal, Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja.
[3] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193?.
[4] Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina, Budapest, 1983.
[5] Kibővítik a békéscsabai vasútállomást, Békésmegyei Közlöny 51. évf. 42. sz., 1924. március 4.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr267559494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása