Andrássy út 58.

Magyarország területén az első vasútvonalat - amely Pestet Váccal kötötte össze - 1846. július 15-én nyitották meg. A tervezett vonalak között szerepelt a Pestet Araddal összekötő vasútvonal, amelynek Pest és Szolnok közti szakasza már 1847-ben elkészült. Az eredeti tervek szerint a vasút Szolnokról Szajolon, Mezőtúron, Szarvason, Mezőberényen, Békésen és Gyulán át vitt volna Aradra. A csabaiak azonban hamar felismerték, milyen előnyökkel járna, ha a vasút keresztülhaladna a városon, és már 1847-ben kérték a terv megváltoztatását, és komoly felajánlásokat tettek: vállalták a terület kisajátítását, a földmunkák elvégzését, a hidak felállítását, valamint 500 ezer téglát is felajánlottak az állomás építéséhez. Ennek köszönhetően a vasút vonalát Csabán keresztül vezették, amihez az is hozzájárult, hogy a környező települések lakói vasvillával kergették el a kitűzést végző mérnököket. Az 1856-ban megalakult Tiszavidéki Vasúti Részvénytársaságnak Békéscsaba a fenti hozzájáruláson felül még 40000 forint értékben 200 db részvény jegyzését ígérte, ha Csabát érinti a vasút.A régi állomásépület 2016-ban

Az építkezés 1858. október elejére készült el, a műszaki átadás október 23-án történt. Csabára 1858. október 25-én érkezett meg az első személyvonat. A város apraja-nagyja kint tolongott az akkor csodaszámba menő, emeletes állomásépület előtt.Haan Lajos rajza 1858-ból

A Tiszavidéki Vasút a várható forgalom szerint hatféle szabványterv szerint építette állomásépületeit. A tervező(k) nevét sajnos nem ismerjük, a tervek valószínűleg Bécsben készültek. Csabán a karcagi, a forró-encsi, a biharkeresztesi, a sápi állomásokhoz hasonló III. rendű felvételi épület épült, vagyis a ma is álló régi állomásépület eredetileg csak a két rizalit széléig tartott.

Csaba 1871-ben vált vasúti csomóponttá: ekkor épült fel az alföld-fiumei vonal, amely szintén keresztülhaladt városunkon. A vonal megépítése már 1843-ban felmerült. Békéscsaba 1862-ben 500 forinttal, majd a következő évben ugyanekkora összeggel járult hozzá a tervezési munkákhoz, a csaba-orosházi vonalrész építéséhez pedig minden mérföld után 1000 forintot ajánlott fel. Az Alföld-Fiumei vasúttársaság 1870. július 16-án nyitotta meg a békéscsaba-hódmezővásárhelyi, majd 1871. szeptember 14-én a békéscsaba-nagyváradi vonalat. A hamar szűkké vált állomásépületet ekkor bővítették először.Az állomás 1902-ben. Érdekesség, hogy a posta felépülte előtt a perontető az épület oldalsó homlokzatán is folytatódott

Amilyen bölcs előrelátással támogatta a város az első két vasútvonal építését, olyan érthetetlen közönnyel fogadták az újabb vonalak tervezését. Így aztán a mezőhegyesi vonal Kétegyházánál, a békési pedig Muronynál csatlakozik a fővonalhoz.Az állomás az 1909-es bővítések utánA régi állomás a város felől

A régi állomásépület a XX. század elejére már rendkívül szűkké vált, a csabaiak számtalan alkalommal kérték az épület bővítését, illetve új épület emelését. 1905-06-ban meg is születtek a tervek az építkezésre. Az első elképzelések szerint a csabai állomás a nagyváradihoz hasonló lett volna. A régi épületnek csak a falai maradtak volna meg, magát az épületet tetemesen magasították volna, a várótermeket és az emeleti helyiségeket szélesítették volna, a jobb szárnyon pedig, a Vasút utca felőli részen majdnem félhosszal toldották volna meg. Bár a csabaiak leginkább egy új palota építését tartották volna kívánatosnak, hamar eldőlt, hogy új állomás építésére nem, csak bővítésre kerülhet sor. A munkálatokat már 1906-ban elkezdték, de a bővítésre végül egészen 1909-ig kellett várni, amikor a jobb oldali szárnyat jelentősen meghosszabbították, a bal oldalon pedig felépült a posta épülete. Ekkor kapott az állomás villanyvilágítást is.A felvételi épület 1917-ben. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Országos Széchényi KönyvtárAz állomásépület a vágányok felől 1918-ban. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Zempléni MúzeumAz állomás 1926-ban. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Országos Széchényi KönyvtárPályaudvari részletA pályaudvar épületei 1926-ban. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Országos Széchényi KönyvtárA vasútállomás, a vonatkísérői laktanya és a kisvasúti állomás 1926-ban. Forrás: Hungaricana Képeslapok/Országos Széchényi Könyvtár

A sorozatos bővítések ellenére a régi felvételi épület továbbra sem elégítette ki az egyre növekvő forgalom igényeit. Az 1920-as évek közepén egyértelművé vált, hogy új felvételi épületre van szükség. 1924-ben el is készültek egy monumentális, kétemeletes állomás tervrajzai, amely a postától a ma is álló raktárépületig tartott volna, vagyis hossza a ma álló két állomásépület együttes hosszával egyezett volna meg. A hatalmas állomásépület az Andrássy út torkolatába épült volna, néhány méterrel a meglévő régi felvételi épület elé, amelyet az építkezés végeztével lebontottak volna. A tervek szerint az új állomás az ország (sőt, talán egész Európa) egyik legkorszerűbb állomása lehetett volna, ahol aluljárókon keresztül lehetett volna a szigetperonokra feljutni. A nagyszabású tervek végül (alighanem pénzhiány miatt) nem valósultak meg, és néhány évvel később ennél szerényebb formában épült fel az új állomás. Ennek köszönhetően megmaradhatott a régi állomásépület, amely ma a város egyik legrégebbi épülete. Az új felvételi épület elkészültét követően a régi épületet is átalakították, felújították. Az 1939-ben befejeződött munkálatokat Lipták János vállalata végezte. Az átalakítás során a homlokzat jelentős változáson esett át: lebontották a rizalitok ormzatait és az ablakok is a korábbitól eltérő keretelést kaptak. Az oldalszárnyakra alacsony tető került. A földszinten a forgalmi iroda, a vonatkísérők, az átmenesztők, a kocsifelírók, a rendőrség, a vizsgáló lakatos, a kocsimester, a kocsirendezők, a kocsitisztítók, a leltárraktár és az orvos kapott helyet, valamint egy kisebb várócsarnok pénztárral. Az emeleten voltak a mérnöki, kezelői, vonalfőnöki irodák, valamint egy négyszobás, cselédszobás lakás.

Homlokzat a város, illetve a pálya felől. Állomás felvételi épületének átalakítása, MNL BéML V. B. 82. 3320/1939, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Földszinti alaprajz. Állomás felvételi épületének átalakítása, MNL BéML V. B. 82. 3320/1939, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Emeleti alaprajz. Állomás felvételi épületének átalakítása, MNL BéML V. B. 82. 3320/1939, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az 1944. szeptember 21-i bombázás során a régi felvételi épület is megsérült. Ezt követően az épületet fokozatosan átépítették, leegyszerűsítették. Eltűnt a magastető, a rizalitok oromzatai, a díszítések. Az ablakok egyszerű keretezést kaptak. A jellegtelenné vált épületben aligha ismerhetett bárki is a régi, romantikus stílusú épületre. Az erősen átépített régi állomásépület az 1960-as években. Az oldalsó szárnyak magastetejét és a rizalitok oromzatait már elbontottákA pályaudvar 1968-ban. Korniss Péter felvétele A 250 éves Békéscsaba című könyvből

A minden szépségétől megfosztott épület állapota az évek során egyre romlott, a 2000-es évek elejére egészen elszomorító látványt nyújtott. Ekkor érkezett el a békéscsabai pályaudvar rekonstrukciója (2014-2016), amelynek során a régi állomásépületet is felújították, homlokzatát eredeti formájában állították helyre. A néhány évvel ezelőtt készült képeket látva szinte hihetetlen, miből született újjá az eredeti szépségét visszanyert épület. Sajnos a vasúti posta épülete egyelőre még szemléletesen mutatja a felújítás előtti és utáni állapot közti kontrasztot.

A régi állomásépület a helyreállítás előttA régi állomásépület a helyreállítás előttA felújított állomásépület 2016-banA régi felvételi épület részleteA felvételi épület legrégebbi, 1858-ból származó része

A romantikus stílusú, egyemeletes állomásépületet kontyolt nyeregtető, a két oromzatos rizalitot keresztirányú nyeregtető fedi. Az emeletet osztópárkány választja el a vonalazott földszinttől, az emeletet hármas fogazású konzolokkal tagolt ívsor zárja.

A régi felvételi épület bal oldali szárnyaA vasúti posta felőli szárnyA régi felvételi épület A régi felvételi épület jobb oldali szárnyaA két állomásépület találkozásaA régi állomásépület előtti hangulatos park a gőzmozdonnyalA régi állomásépület város felőli képeA jobb oldali rizalit a gőzmozdonnyal

Az emeleti ablakok egyenes, a földszintiek íves záródásúak, nyolcosztású üvegezéssel. Az emeleti ablakokon egy időben zsalutáblás árnyékvető volt.A vasút felőli oldal a felújítás után1858-ban mindössze ennyiből állt a csabai felvételi épület - a két rizalit közti rész a felújítást követőenAz egyik rizalit a vágányok felőli oldalon

A vágányok felőli oldalon öntöttvas oszlopokon álló perontető látható. A II. világháború előtt a város felőli oldalon a két rizalit között is volt előtető.Perontető öntöttvas oszlopokkalA perontetőt tartó egyik öntöttvas oszlop részlete

A két állomásépület 2016-banA régi állomásépület 2016-banA régi és az új felvételi épület 2016-banA régi felvételi épület a város felől napjainkban

A Tiszavidéki Vasút egykori felvételi épületének helyreállításával Békéscsaba egy várostörténeti és városképi szempontból is jelentős épületét kapta vissza. A csaknem 160 éves régi állomásépület az 1930-as években épült új felvételi épülettel együtt országosan is kiemelkedő vasúti épületegyüttest alkot, az épületek környezetének rendezésével, parkosításával pedig a város egyik legszebb részévé vált a terület. A környező, még meglévő, ám rossz állapotú vasúti épületek (vonatkísérői laktanya, vasúti posta, raktárépület, irodaépület, sőt, a MÁV-palota) felújításával, helyreállításával a műemléki védelem alatt álló épületegyüttes értékét még tovább növelhetnénk.Az állomás épületei az Orosházi úti hídról

Felhasznált irodalom:
[1] Dénes Béla: A Szolnok-Békéscsabai-aradi vonal története, Százéves a MÁV szegedi igazgatósága, 1988.
[2] 125 éves a Szajol-Csaba-Arad vasútvonal, Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja.
[3] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193?.
[4] Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina, Budapest, 1983.
[5] Kibővítik a békéscsabai vasútállomást, Békésmegyei Közlöny 51. évf. 42. sz., 1924. március 4.