Sztraka Ernő városi mérnök 1883-ban készítette el az 1862. házszám (ma Szeberényi tér 3.) alatt építendő ház terveit. A fennmaradt tervek szerint az épület egyszerű, héttengelyes utcai homlokzattal, háromtengelyes középrizalittal épület volna, végül azonban nem ebben a formában épült fel a paplak: kisebb, mindössze négytengelyes formában, a tervrajzokon látható sarokarmírozás helyett lizénákkal. Az épületet később a bal oldalon bővítették, a már meglévő épületrésszel azonos homlokzati kialakítással. 
A Szeberényi tér 3. szám alatti evangélikus paplak 2013-ban
Sztraka Ernő tervrajza az 1862. szám alatt építendő ház számára
A tervezett épület alaprajza
A paplak földszintes, hattengelyes épület, a bal oldali két tengelyt az 1900-as évek elején építették, így nyerte el 'L' alakú alaprajzát. Az utcai homlokzat ablakai kereteltek, egyenes, az ablakkerethez kapcsolódó szemöldökpárkány zárja őket. A szemöldökpárkány alatti frízben tükör látható, a könyöklőpárkány alatt két kis kötény lóg le. Az eresz alatt húzott párkány található. A falmezőket lizénák tagolják. Az épületet borított fagerendás födém és cserép héjalású nyeregtető fedi. Az épület belül pilléres tornáccal épült.
Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
Forrás: Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára 
Az épület 1980 körül
Az épület 2011-ben
A főépület végében ma is áll az egykori magyar iskola, amely később árvaház volt. Az épületben egy kis méretű, szabadkéményes helyiség található, az ablakok vasalásai 1850 körüliek. Udvari homlokzata előtt faoszlopos tornác, az udvari rész végében boltozatos téglapince található.
Az épület udvari homlokzata
Az épület 2013-ban
A környező műemlék épületekkel együtt a paplak híven idézi meg a XIX. század Békéscsabáját
A paplak 2017 januárjában
Az épület jelenleg műemléki védelem alatt áll. A homlokzat állapota kielégítő, azonban jól látszik, hogy az utólagos bővítés vonalában megtörik az épület. A lelkészlak az evangélikus templomokat körülvevő, a XIX. század végi Békéscsaba képét híven őrző műemléki környezet fontos eleme.
Felhasznált irodalom:
[1] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[2] Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961.
