Szent István tér 7. Az 1853-ban épült városháza hamar szűkössé vált a fejlődő Csaba számára, a szaporodó hivatalok már nem fértek el a kis épületben, tanácsterme sem volt, így a közgyűléseket a Fiume nagytermében tartották. Ezért 1871-ben Sztraka Ernő városi főmérnököt megbízták az új városháza…

Andrássy út 1. A mai Jókai Színház, vagyis a Vigadó, 1877 és 1879 között épült fel Halmay Andor aradi építész tervei szerint. A színház megépülte előtt, 1877 januárjában Sztraka Ernő városi mérnök is készített egy tervet a vigarda épületére. A Békésmegyei Közlöny 1877. február 8-i száma arról…

Szeberényi tér 3. Sztraka Ernő városi mérnök 1883-ban készítette el az 1862. házszám (ma Szeberényi tér 3.) alatt építendő ház terveit. A fennmaradt tervek szerint az épület egyszerű, héttengelyes utcai homlokzattal, háromtengelyes középrizalittal épület volna, végül azonban nem ebben a formában…

Orosházi út 87. Jaminában 1861–62-ben építették az első evangélikus imaházat vályogtéglából Ziegler építész tervei szerint, 1100 forintért. Az imaház mellé harangláb is épült, és orgonát is beszereztek, amelyet később az ambrózfalvi gyülekezetnek adományoztak. Miután a vályogtemplom szűkké vált és…

Kiss Ernő utca – Kórház utca Már Csaba 1818-as térképe is jelöli a Körös fölött a mai Kórház utcánál álló hidat. A Széchenyi ligetnél álló fahíd helyén 1879-ben épült fel Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján a 7,5 méter nyílású, 4 méter széles, íves, vaslemeztartós híd a tégla hídfőfalaknak…

Gyulai út Az 1777-ben ásott csabai Körösön eleinte csak jármos fahidak épültek: a Gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti körgáti zsilip helyén. A városban elsőként a legforgalmasabb Gyulai úti híd helyén épült szilárdabb anyagú, téglaboltozatos híd 1875-ben Sztraka Ernő…

Andrássy út 3. A közbirtokossági testület alapját az 1845-ben megkötött örökváltsági szerződés adta meg: az örökváltsági és a regálevételi szerződést nemcsak az elöljáróság vezetői, de a földesurak kívánságára a lakosság jobbágybirtokosai is aláírták, a szerződések szövege hol Csaba mezővárosát,…

Baross u. 3. Breznyik János, a selmecbányai gimnázium egykori tanára (később igazgatója), akit a szabadságharc után hivatalától megfosztottak, 1855-ben Békéscsabán magánalgimnáziumot nyitott, amely az evangélikus egyház felügyelete mellett működött. Az iskola első igazgatója Mokry Sámuel, a híres…

Kórház utca 3. A XIX. század első felében a mai Illésházi utcában (akkor Kórház utca) álló, 929. számú épület volt a "helység kórháza". Az új kórház megépülése után a régi kórház megmaradt ispotálynak, így kapta az utca a hangulatos Régi ispotály utca nevet. Az ispotályok eredetileg elhagyott,…

Szigetvári utca 39, 41, 43. A Szigetvári utca 39., 41. és 43. szám alatt három régi parasztház állt egymás mellett. Az első két ház városképi jelentőségű épületkén volt nyilvántartva az 1950-es években kiadott műemléki nyilvántartásban, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy mindkettő 1850 körül épült.…

Szent István tér 2. A XIX. század közepéig Békéscsaba egyetlen vendégfogadója a mai Andrássy út és Szent István tér sarkán állt. A nagyvendéglő mindkét utcára nagy kapukkal volt ellátva, földszintes volt. A Fiume szálló napjainkban A régi vendéglő helyén építtette meg 1868-ban a közbirtokossági…

József Attila utca 1. Békéscsaba első polgári leányiskoláját a Békéscsabai Nőképző Társulat alapította. Az építkezéshez szükséges telket a város ingyen ajánlotta fel az a mai József Attila utcában. Az iskola terveit Sztraka Ernő városi főmérnök készítette, az épület 1874 és 1875 között épült. Az…

Andrássy út 87. A vasútállomás építésénél (1858-ban) az idegen munkások részére barakkot kellett építeni; először deszkából, majd egy kisebb vályogépületet emeltek. 1859-ben elhatározták, hogy építenek egy nagyobb vendégfogadót ebédlőteremmel, 3-4 vendégszobával, borivóházat, a vendéglősnek két…