A mai Munkácsy Mihály Múzeum épületének, az egykori Közművelődés Házának építéséről, illetve a múzeum alapításának történetéről korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk. Ezúttal egy eddig ismeretlen, a békéscsabai múzeum számára készült tervrajzot mutatunk be.
Néprajzi és Történeti Múzeum Békéscsabán Czigler Győző tervrajzán. Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary, T 13 No. 60 1-3
A Néprajzi és Történeti Múzeum itt látható tervrajzát a felirat szerint Czigler Győző építész, egyetemi tanár, a Nagytemplomot építő Czigler Antal unokája készítette. A neves építész valószínűsíthetően egy másik csabai épületet is tervezett: az Aradi Ipar- és Népbank épületét (a főtéri Laszky-féle házat).
A terv keletkezésének körülményeiről sajnos kevés biztosat állíthatunk. Mivel a mai múzeum terveinek elkészítésével 1907 őszén bízták meg a csabai Wagner József építészt, annyi mindenképpen valószínűsíthető, hogy az itt bemutatott tervek ez előtt az időpont előtt születtek. A Békésmegyei Közlöny 1907. május 1-jei száma arról tudósít, hogy a csabai múzeum terveit Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár (Csaba országgyűlési képviselője és a múzeumi egylet fővédnöke) közbenjárása folytán már elkészítette Dvorzsák Ede műépítész, egyetemi tanár, aki az 1905-ben elhunyt Czigler hivatali utóda volt. A budapesti Széchenyi fürdő, valamint a gyulai József szanatórium tervezését is Dvorzsák fejezte be Czigler halálát követően. Talán az itt ismertetett terv Dvorzsák Ede, esetleg Czigler és Dvorzsák közös munkája.
Bár a fentiek alapján kevésbé tűnik valószínűnek, azt sem zárhatjuk ki, hogy ezek a tervek a Kossuth térre szánt monumentális kultúrpalota elképzelésének megszületése előtt, esetleg még a XIX. század végén keletkeztek. Ezt a feltételezést alátámaszthatja az is, hogy a másik, Czigler aláírását viselő csabai tervrajz, a fent említett Laszky-féle ház 1895-ben épült fel a főtéren, valamint az, hogy mind az Alpár-féle kultúrpalotatervnél, mind a végül felépült múzeumépületnél jóval szerényebb épületről van szó. (Az ennyire korai időpontnak ellentmond, hogy a múzeumegyletet csak 1899-ben alapították, bár már jóval korábban is felmerült egy csabai múzeum építésének a gondolata.)
A tervekből sajnos nem derül ki az sem, hogy hol épült volna a képen látható múzeum. Amennyiben valóban a fent említett, 1907-es tervről van szó, akkor - a Békésmegyei Közlöny szerint - az épület a városháza és a Czigler által tervezett egykori Laszky-féle ház közti volt Seiler-féle telken (ma Szent István tér 5.) állt volna. A híradások szerint a múzeumegylet már 1907 előtt is tárgyalt a telek megvásárlásáról.
Az országos levéltárban fellelhető alaprajz szerint a földszinten az utcára néző üzletek mellett a titkárság szobái kaptak volna helyet, míg az emeleten négy kiállítóterem lett volna.
Az öttengelyes, szimmetrikus homlokzat erősen vonalazott földszintjén a két-két szélső tengelyben négy faportálos kirakat látható, a középső tengelyben pedig a múzeum bejárata, amelyet íves timpanonban dombormű koronáz, sajnos a tervrajz sérülése miatt nem állapítható meg, hogy a dombormű mit ábrázolt volna. A földszinttől széles övpárkánnyal elválasztott emelet mindegyik tengelyében két-két pilaszterrel elválasztott, hatalmas méretű, félköríves záródású ablakok láthatók. A főpárkányon a tervezett múzeum neve olvasható. A két szélső tengelyt szegmensíves lezárású, gömb alakú díszekkel ékesített attikafal koronázza.
Bár több más esettel (pl. az új vasútállomás, az Iparosok Háza, a postapalota) ellentétben ezúttal a meg nem valósult terv helyett nagyobb szabású, jelentősebb épület - a mai Munkácsy Mihály Múzeum - épült, az országos ismertségű építész által tervezett kis múzeumépület is szépen mutatna a csabai városképben.
Felhasznált irodalom:
[1] A csabai Múzeum építése, Békésmegyei Közlöny XXXIV. évf. 34. szám, 1907. május 1.
