Az 1910 előtt a 988. számot viselő, a Kossuth tér és a mai Kiss Ernő utca sarján álló ház telekfelvételi tulajdonosai Fábry Károly szerint Povázsay András és Osztasz Mária voltak, későbbi tulajdonosként Povázsay Jánost jelöli meg Fábry. A Povázsay testvérek, Sándor és László, ebben a nádfedeles házban indították nyomdájukat, miután édesapjuk, Povázsay András megvásárolta számukra Dobay János gyulai nyomdája Dobay Sándor által vezetett csabai fióknyomdájának berendezését. A Povázsay testvérek által kiadott újságok és könyvek minőségükkel hamar elismerést szereztek a nyomdának. A szlovák nyelvű kiadványokat is készítő nyomda nyomtatványai között számos, a csabai evangélikus szlovákság és az egyház számára készített munkát találunk.
A Békésmegyei Közlöny hasábjain megjelent hirdetésekből megtudhatjuk, hogy a Povázsay család régi házát 1902-től kínálták eladásra Povázsay Andrásné örökösei. Ekkor vásárolhatta meg a házat Dr. Wagner Dániel, aki 1904-ben új, kilenc szobából, egy konyhából, két kamrából álló, alápincézett házat emeltetett a régi épület helyén. A házhoz tartozó melléképületben egy konyha, egy kamra és istálló kapott helyet.
Kossuth téri részlet a sarki Wagner-házzal 1956-ból. Forrás: É. M. Szegedi Tervező Iroda, Békéscsabai gimnázium, Csongrád Megyei Levéltár, 70-793-1
Wagner Dániel 1868. augusztus 28-án született Mezőberényben. A szarvasi gimnáziumban érettségizett 1886-ban. Orvosi tanulmányait követően az 1890-es évektől dolgozott Csabán. 1898-ban kitűnő minősítéssel tett tiszti orvosi vizsgát, ugyanebben az évben a csabai gimnázium a szegény sorsú, de legkivált a vidéki tanulók ingyenes orvosi gyógykezelését biztosítandó az intézmény orvosává választotta. A kiváló, nagy köztiszteletnek örvendő orvos hírneve a szegények jószívű, önzetlen gyámolítójaként is legendás volt. hírneve.
Wagner Dániel (1868–1919) családja körében a békéscsabai házuk udvarán. Forrás: BékésWiki/Frank Lovass
Wagner Dániel 1894. november 6-án vette feleségül Gross Irént, három gyermekük született. 1907-ben pályázatot nyújtott be a békéscsabai kórház igazgatói orvosi és a belgyógyászati osztály orvosi állására. Az igazgatói állást a legkiemelkedőbb képesítéssel rendelkező pályázó, a Budapestről érkező Dr. Remenár Elek kapta meg, Wagner Dániel így a belgyógyászati osztály vezetője lett.
Dr. Wagner Dániel 1914-ben nyújtotta be szabadalmi kérelmét "Eljárás sebgyógyító szerek előállítására" megnevezéssel a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalba. Később Wetol sebolaj néven vált ismertté a készítmény, amelyet már az I. világháborúban sikerrel alkalmaztak a sérültek ellátásánál, 1924-ben pedig a népjóléti miniszter úgy intézkedett, hogy cséplőgépek üzeménél valamint ipari vállalatoknál zúzott, szakított, roncsolt sebek első kezelése céljából a mérgező hatású szublimátoldat helyett a mentőládákban legkevesebb negyed liter Wetol-olaj tartandó. Dr. Wagner Dániel 1919. január 10-én, hunyt el. Fia, Dániel szintén az orvosi pályát választotta, 1925-ben avatták az orvostudományok doktorává a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd 1927-ben nyitotta meg rendelőjét a család Kossuth tér 10. szám alatti házában, 1926-ban pedig Dr. Szilassy Antal nyitotta meg ügyvédi irodáját a Kossuth tér 10. szám alatt.
Az egykori Wagner-ház 1980 körül
Az 1950-ben a megyei Pártoktatók Házának adott otthont az épület, később a Csetneki-féle rádiótechnika, majd a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat irodái kaptak helyet a házban. 1990 körül ezt az épületet választották ki a Szlovák Kultúra Házának kialakítására (a másik két lehetőség a Szent István tér 10., illetve 16. számú épület volt). Az épület néhány év múlva már a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Békéscsabai Szervezetének székházaként működött, ám a Szlovák Kultúra Háza mai formájának kialakítására 1995-ig kellett várni. Ekkor Szabó János tervei szerint egy emelettel bővült a ház. Az átépítés költségének negyedrészét a szlovák kormány biztosította, emellett holland alapítványok, illetve magyarországi kisebbségi pályázatok fedezték a költségeket
Az egykori Wagner-ház eredeti állapotában Mitykó László fényképén
Az átalakított, kibővített épület elsődleges célja a közösségfejlesztés mellett a hazai szlovák kultúra és nyelv megőrzése, ápolása, fejlesztése és értékeinek népszerűsítése, kapcsolattartás a hazai és határon túli szlovákság szervezeteivel, a szlovák helyi és nemzeti kultúra értékeinek felmutatása. Emellett tizenegy vendégszobát, valamint éttermet alakítottak ki a házban. Az ünnepélyes megnyitóra 1996. november 15-én került sor, az épület azóta is a Szlovák Kultúra Házának ad otthont. 
Az átalakított épület 2008-ban
Az épület 2015-ben
A Szlovák Kultúra Háza 2019-ben
A ház az elmúlt századforduló körül épült polgárházak jellegzetes, ám az átlagnál nagyobb méretű és magasabb színvonalú példája. Az 1+4+1+1 tengelyes Kossuth téri főhomlokzatot falsávok tagolják négy részre; a jobb szélső, a kaput magában foglaló részt leszámítva a homlokzat szimmetrikus. Az egyenes záródású ablakok a szélső mezőkben három-, a középső, rizalitként előreugró szakaszon kétszárnyúak. Az ablakok profilozott füles keretet kaptak, felettük felett konzolokon nyugvó, tört vonalú szemöldökpárkányok, melyek alatti mezőben barokkos ornamentikával, amely a középső szakaszon az építés évszámát is magában hordozza. 
A főhomlokzat középrizalitjának ablakai
A főhomlokzat szélső szakaszának ablaka
A Szlovák Kultúra Házának kapuja
A Kiss Ernő utcai rövidebb homlokzat háromtengelyes, a bal szélső ablak és a jobb szélső tengelyben lévő vakablak a főhomlokzat két szélső ablakával megegyező szemöldökpárkányt kapott, míg a középső ablak a főhomlokzat középső szakaszának ablakaival egyező formájú. A főpárkányban eredetileg mindkét utcai homlokzat teljes szélességében konzolok sorakoztak, amelyek a főpárkány alsó profillécével együtt az emeletráépítés során eltűntek a homlokzatról. Az emeletráépítés természetesen némileg megváltoztatta az épület, a homlokzat arányait, ám szemmel látható, hogy a kibővítést tervező építész nagy gondot fordított arra, hogy az eredeti homlokzat minél hangsúlyosabban maradjon meg.
A Szlovák Kultúra Háza 2019-ben
A ma a Szlovák Kultúra Házaként működő, 1904-ben épült Wagner-ház, mely egyike annak a mindössze két háznak, amelyek ma is őrzik a Kossuth tér régi képét, ma is a tér egyik legszebb épülete.
Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: Csabai élet, Mezőberény, 1924.
[2] Dobókői Krisztina: Családban marad - Povázsay nyomda , in: Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300, A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42., „Ami csabai…” múzeumi sorozat, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2018.
[3] Wagner Dániel (1868–1919), BékésWiki.
[4] Wagner Dániel (1897–1933), BékésWiki.
[5] Gécs Béla: Az egykoron híres csabai Wagner doktor házából épült a Szlovák Kultúra Háza Békéscsabán, Heti Mérleg VI. évfolyam 39. szám, 1996. november 14.
[6] Mikóczy Erika: Nyílik a Szlovák Kultúra Háza, Heti Mérleg VI. évfolyam 39. szám, 1996. november 14.
[7] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2020.
