Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (5) Ádám Gusztáv (24) Alpár Ignác (3) Andrássy út (26) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (44) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (3) Bedő Pál (2) Békéscsaba legszebb épületei (2) Békési út (2) Belanka Mihály (3) Berényi út (3) bérházak (6) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (37) emlékművek (3) fel nem épült épületek (24) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Fürjes (1) Gerla (2) gyógyszertárak (2) Gyulai út (5) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (50) hidak (4) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (11) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (8) járásbíróság (1) játék (5) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (9) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (14) Kossuth tér (8) középkor (3) kutak (2) laktanya (4) Lázár utca (3) liget (4) Lipták János (5) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (5) Mende Valér (1) Michnay Sándor (4) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (3) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (21) Orbán Ferenc (1) Orosházi út (1) óvodák (2) podsztyenás házak (18) polgárházak (22) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (13) szállodák és vendéglők (8) Szarvasi út (2) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (15) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (11) villák (9) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Szent Miklós ortodox templom

2016.04.11. 21:23 - csabaihazak

Címkék: templomok műemlékek

Bartók Béla út 51–53.

A békéscsabai egyházak közül - az evangélikus és a katolikus után - időben harmadikként a görögkeleti alakult meg 1820-ban, 624 lélekkel. Ennél már jóval korábban laktak Csabán görögkeleti vallásúak (1744-ben már éltek itt görög családok), a többnyire kereskedelemmel foglalkozó görögök azonban kevesen voltak, egyházilag nem szervezkedtek. Jelentősebb mértékben csak később költöztek görögkeleti vallású lakók Csabára, elsősorban a környező román népességű településekről, Kétegyházáról, Gyuláról, Méhkerékről. Nagyobb tömegben az 1816-os nagy drágaság idején érkeztek románok Erdélyből és Arad vármegyéből. 1880 körül bolgárok is jöttek a városba, az egyházi iratok szerint pedig orosz és szerb tagjai is lehettek a gyülekezetnek.bb.jpgAz ortodox templom napjainkban

A kezdetekben Maki András, majd Petrovics János lelkész vezetése mellett, magánházaknál tartották az istentiszteleteket. 1820 után a kis gyülekezet önálló egyház alakítását vette tervbe, erre azonban csak a harmadik lelkész, Vásárhán Miklós vezetésével került sor. Ekkor a gyülekezet egyházzá alakult, és templom építését határozta el. Vásárhán lelkész Ficsovics Sándor görög fűszerkereskedővel, az ortodox egyház gondnokával együtt az egész országot, sőt, Bécset, Triesztet, Firenzét és Horvátországot is végigjárta, és összegyűjtötte az építkezéshez szükséges pénzt. A templomot 1837-ben építette Czigler József kőműves- és Papp József ácsmester. Ekkor a tetőt és a tornyot még zsindely fedte. A templomot 1838-ban szentelte fel Rácz Geraszim megyéspüspök. A torony gombjában ekkor emlékeket helyeztek el az utókor számára. Vásárhán lelkész és Ficsovics Sándor kezdeményezésének nyomán hamarosan iskola is épült a templom mellett. Az első tanító Bara Döme volt, aki magyarul, románul és németül is tanított. haan_vasut_1858.jpgA templom legkorábbi ismert ábrázolása 1858-ból Haan Lajos rajzán

A templom felszereléséhez a hívők adományai is hozzájárultak. Gurcsó Mózes 100 forint értékben vásárolt templomi szerelményeket, Gábor Andrásné négy ministráló fáklyát, Marottye Jánosné egy szép misemondó ruhát, Huszár Pálné egy oltár- és asztalterítőt adományozott a templomnak. Bogdanov András az oltár elkészítéséhez, bolgár társaival 400 forinttal járul hozzá, és egy misemondó ruhával, egy füstölővel és egy szép csillárral is ékesítette a templomot. Sztojka Dániel két nagy és két kicsi gyertyatartóval ajándékozta meg az egyházat.

1878-ban a hívek áldozatkészségének köszönhetően teljesen felújították a templomot. Lecserélték a tető zsindelyfedését és a torony fedését is bádogra cserélték, a torony csúcsára pedig új kereszt került. A felújított templomot Mecán János püspök, Kirileszku Péter esperes és Vásárhán Miklós lelkész közreműködésével szentelték fel.

1889-ben új, modern iskolaépület építését határozták el, a szükséges összeg azonban a jelentős adományok ellenére sem gyűlt össze még másfél év alatt sem. Ezért úgy határoztak, hogy a régi paplakot alakítják át iskolává, az összegyűlt pénzből pedig új paplakot emelnek.

1908 szeptemberében új kereszt került a templomra, amelyet Viski Dezső bádogos készített. A kereszt gömbjében talált harmincéves Békésmegyei Közlöny-t frissre cserélték, és további újságokat, valamint egy magyar és román nyelven írott okmányt helyeztek el benne a templom történetéről.

A román megszállás után a város lelkésze és tanítója elmenekült, így az egyház vezetők nélkül maradt, a nagyobb ünnepek alkalmával a környező településekről érkező görögkeleti papok tartották meg az istentiszteleteket. 1928-ban a templomot újra tatarozták, a torony pedig teljesen új, aranyozott keresztet kapott, amelyben újabb dokumentumokat helyeztek el, köztük az eredeti okmányok másolatait (az 1928-as dokumentumok megtalálhatók [3]-ban). A misét Kornea Simeon battonyai és Miskutia Péter  békési lelkész celebrálta, a keresztszentelést Kornea Simeon végezte. A keresztanyák Bogdanov Andrásné és Ottlakán Tivadarné voltak. Egy évvel később a csabai görögkeleti egyház szinódusa a kilenc éve betöltetlen lelkészi állásra Bottó György gyulai születésű lelkészt hívta meg. 1930.jpgA templom 1930-ban1978.jpgA templom 1978-ban. Demény Gyula felvétele a Békés Megyei Népújságból (1978. október 8.)1982.jpgA templom és környezete 1982-ben

A templom 1988-ban. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A templom 1988-ban. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A templom zárva volt 1950-től, majd az 1990-ben kezdődött felújítást követően 1995-ben szentelték újra és indult el a vallási élet. 2000-ben újabb felújítás kezdődött, megújult a torony, a teljes tetőzet, aranyozást kapott a torony és a kereszt is.

A templom történetének legszomorúbb napjai 2007-ben következtek: először július 20-án egy akkor még ismeretlen elkövető betört a templomba, felborogatta a gyertyatartókat, betörte az üvegezett tárolókat, az asztalon lévő kegytárgyakat pedig a földre söpörte le, jelentős károkat okozva. Néhány nappal később az elkövető visszatért, és felgyújtotta a templom berendezését. A helyszínre kiérkező tűzoltók azt látták, hogy a főhajóban egy szék és egy gyertyatartó, a szentélyben pedig körülbelül egy négyzetméteren kegytárgyak és a misekönyv ég. A tüzet gyorsan eloltották, azonban a lángok így is nagy kárt okoztak a templomban. A károk helyreállítása hamarosan elkezdődött, a gyújtogatót elítélték. A felújítások végeztével a templomot 2014. június 15-én szentelték újra. Az újraszentelést Siluan gyulai püspöknek, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye főpásztorának a vezetésével főpapi szent liturgia követte.

2015_1.jpgA templom a templomkert felől 2015-ben2015_2.jpgA templom a Petőfi utca felől 2015-ben

Az egyhajós templom későbarokk stílusban épült, 22 méter magas homlokzati toronnyal, félköríves keletelt apszissal. apszis.jpgApszis

A főbejárat a kétszintes toronytörzsön át vezet a templom belsejébe. A toronytörzsön falsávokkal és lizénákkal keretelt mezőkben kör- és félkörív záródású, zsalus ablakok láthatók. A legfelső szintet órapárkány zárja. A toronysisak párnatagos, bádogfedésű. A toronytörzset a hajóval íves oromfal köti össze, amelynek két szélén kődísz áll.2015fh.jpgA templom főhomlokzata

Az oldalhomlokzatokon falsávokkal keretezett tükrökben félkörív záródású ablakok láthatók. Az eresz alatt háromtagú főpárkány. A hajó hornyolt cseréppel van fedve.ortodox7080.jpgA templom belseje 1970-80 körül az eredeti fal- és mennyezetfestéssel


A templom belső képe az eredeti szekkókkal 1988-ban. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára


Az ikonosztáz 1988-ban. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

Kegytárgyak 1988-ban. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára


A karzat az eredeti szekkókkal 1988-ban. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A hajó deszkaborításos, vakolt, síkmennyezettel fedett, a mennyezet a felmenő falakhoz íves kiképzéssel csatlakozik. A toronytörzs mögötti rész karzatnak van kialakítva.

templombelso.jpgA templom belső képe

A XVIII. század 80-as éveiben készült ikonosztáz eredetileg nem a csabai templom számára készült, 1912-ben az Arad megyei Siklóról került ide.

ikonosztaz.jpgTemplombelső az ikonosztázzal napjainkban

Az ikonosztáz állványzata falból kilépő oszlopokkal, konzolos osztópárkánnyal tagolt, faragványokkal díszített fal, mely a szentélynyílást nem zárja le teljes magasságban. Az ikonosztáz szélessége 674 cm, magassága 603 cm. Az állványzat festése halványkék márványutánzat, alul vörös polichróm. Az ikonosztáz építőjének neve nem ismert. A faragványok rózsafejekből, palmettákból, levelekből, szalagdíszekből állnak, provinciális barokk-rokokó megmunkálásúak, aranyozottak. Több faragvány hiányzik, ezek valószínűleg az ikonosztáz Csabára hozatalakor vesztek el.

ikonosztaz2.jpgTemplombelső az ikonosztázzal napjainkban

Az ikonok 1789-ből származnak, azonban a táblákat az eredeti ikonográfiát alapul véve a XX. század elején, feltehetően az új helyen történt felállításkor átfestették. Az ikonok alkotója Stefan Tenecki, a XVIII. század kiemelkedő szerb vagy aromán származású ikonfestője, a balázsfalvi, a rumai, az arad-gáji, a békési és a szentesi ikonosztáz alkotója, jelen ismereteink szerint a csabai a legkésőbbi ikonfal, amely a híres mester műhelyéből került ki. A fára, temperával festett ikonok cirill betűs román feliratozásúak, és a kijevi festőiskola stílusában készültek. Az 34 ikon négy zónára osztható: 1. Evangéliumi esemény és jelenet Szent Miklós hagiográfiájából. 2. Trónusikonok. 3. Apostolok. A középtengelyben: Újszövetségi Szentháromság. Fölötte: Ábrahám áldozata. 4. Próféták. Golgota-kereszt kompozíció. A Királyi ajtón: Örömhírvétel. Fölötte: Utolsó vacsora. Az északi diakónusi ajtón: Mihály arkangyal. Fölötte: Kiűzetés a Paradicsomból. A déli diakónusi ajtón: Szent István diakónus. Fölötte: Keresztelő Szent János lefejezése. korus.jpgKarzat a torony felőli oldalon

templombelso1.jpg Templombelső

Az 1912-ből származó falképeket 1947-ben restaurálták (Márton L.), a szekkók azonban a 2007-es gyújtogatás során sérüléseket szenvedtek (a gyújtogatás előtti állapotról fénykép található [3] 15. oldalán). A szakértők úgy ítélték meg, hogy a falfestmények művészi értéke nem jelentős, így eredeti formában való helyreállításuk nem indokolt [4]. A tűz utáni  felújítás során román művészek bizánci stílusú freskókat festettek a templom mennyezetére, amelyek harmonikus egységet alkotnak a Stefan Tenecki által festett ikonokkal [5].

mennyezet.jpgAz új mennyezeti freskó részlete

mennyezet1.jpgAz új mennyezeti freskó részlete

mennyezet2.jpgAz új mennyezeti freskó részlete

mennyezet3.jpgAz új mennyezeti freskó részlete bbf.jpgA bájos kis templom üde színfolt a sivár panelházak között

A hosszú időn át rossz állapotú templom a sok éven át tartó felújításnak köszönhetően jelenleg teljes szépségében látható, reméljük, hogy ez a jövőben is így marad. Bízunk benne, hogy hamarosan a még hátralévő felújítási munkálatokra (pl. a falfreskók festésére) is sor kerülhet. A műemléki védelem alatt álló ortodox templom nemcsak a régi építészeti emlékekben kevésbé gazdag városrész, hanem az egész város egyik legértékesebb épülete.


Felhasznált irodalom:
[1] Bottó György: A görögkeleti egyház története, Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[3] Csobai Elena, Martin Emilia: A békéscsabai románok történetére vonatkozó dokumentumok, A magyarországi román ortodox egyház kincsei, a Magyarországi Románok Kutatóintézete kiadványa, Gyula, 2013.
[4] A templomot felújították, a gyújtogatót elítélték, hir6.hu, 2008. október 7.
[5] Templomszentelés Békéscsabán, Magyar Ortodox Egyházmegye honlapja, 2014. június 15.
[6] A keresztben üzen az utókornak a csabai román ortodox templom, BEOL, 2008. augusztus 13.
[7] Nagy Márta: Ortodox ikonosztázionok Magyarországon, Debrecen, 1994.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr887698998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gerithegreat88 2016.05.10. 22:38:36

Sziasztok!

Fantasztikusak a képek!

Egy kérdésem lenne: anno a Petőfi utcai általános Iskolába jártam, akkor végeztem ott, amikor átnevezték, 1995-2003 között voltam tanulója.

Valaki nem tudja, mik azok a nagy parasztházak a templomkert közepén és az iskola udvarán? Leszámítva a tornatermet, ami ma is áll.

Előre is köszönöm!

csabaihazak 2016.06.05. 20:48:42

@gerithegreat88: Az udvaron álló házak közül valamelyik lehetett a fent is említett iskola, illetve a paplak. Amikor én jártam az iskolába, legalább az egyik még állt, ha jól emlékszem, oda jártam logopédiára. :)
süti beállítások módosítása