Andrássy út 58.

Békéscsabát 1858-ban érte el a vasút, ekkor épült a Tiszavidéki Vasút ma is álló, nemrég helyreállított felvételi épülete. A város fejlődésével, vasúti csomóponttá válásával az épület hamar szűkké vált, és – bár a régi állomásépületet több alkalommal bővítették – az 1920-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy új, a megnövekedett áru- és utasforgalom igényeit kielégítő felvételi épületre van szükség. 1924-ben el is készültek egy, a korabeli hírek szerint "rendkívül szép és impozáns", kétemeletes állomás tervrajzai, amely a postától a ma is álló raktárépületig tartott volna, vagyis hossza a ma álló két állomásépület együttes hosszával egyezett volna meg. A hatalmas állomásépület az Andrássy út torkolatába épült volna, néhány méterrel a meglévő régi felvételi épület elé, amelyet az építkezés végeztével lebontottak volna. A tervek szerint az új állomás az ország (sőt, talán egész Európa) egyik legkorszerűbb állomása lehetett volna, ahol aluljárókon keresztül lehetett volna a fedett szigetperonokra feljutni. A nagyszabású tervek végül (alighanem pénzhiány miatt) nem valósultak meg. A tervrajzokat sajnos nem ismerjük (az sem ismert, hogy fennmaradtak-e), így nem tudjuk összevetni a korábban tervezett épületet a ma is álló állomásépülettel. Ennek ellenére úgy véljük, talán szerencsésebb is, hogy nem épült fel a tervezett monumentális felvételi épület, hiszen néhány évvel később így is nagyon szép állomásépülettel gazdagodott a város, miközben az 1858-ból származó régi állomásépület is megmenekült, és a két állomásépület egyedülálló vasúti épületegyüttest alkot. A felvételi épület a város felől 2016-ban

1928-ban a Békésmegyei Közlöny némi csalódással számolt be arról, hogy a felvételi épület tervei jelentősen összezsugorodtak, és bár az új terveket is igencsak tetszetősnek ítélték, az eredetiből csak a főbejárati megoldás maradt meg, és a korábbi tervek pompás kivitelével szemben az újakat a végletekig való takarékosság jellemezte. Az új tervek szerint elvetették az eredetiben szereplő aluljárórendszer gondolatát is. Az épület terveit Goszleth Béla MÁV-mérnök készítette neobarokk stílusban. Az építész egyéb munkái közé tartozik a budapesti Nyugati-posta és a Fillér utcai MÁV-ház. A felvételi épület város felőli homlokzatának tervrajzaA felvételi épület vágányok felőli homlokzatának tervrajzaA jobb oldali homlokzat tervrajza

A tervek elkészültétől még néhány évnek el kellett telnie, mire az állomásépület valóban felépülhetett. Abban, hogy az építkezés végre megkezdődhetett, nagy szerepe volt Bud Jánosnak, a város országgyűlési képviselőjének, aki abban az időben közgazdasági és kereskedelemügyi miniszter volt.

Az új felvételi épület előkészítési munkálataira 1931 áprilisában írták ki a versenytárgyalást, és a munkálatok a hónap végén – a mai épület helyén álló fából készült gabonaszín bontásával – meg is kezdődtek. A pályaudvar építkezését a MÁV igazgatóságának építési és pályafenntartási főosztálya részéről Goszleth Béla műszaki főtanácsos, Csorna Dezső műszaki tanácsos, valamint Houmann Nándor vezette.

Az építésre kiírt versenytárgyalást Lipták János csabai építőmester vállalata nyerte. A műkőmunkákat Perloth Samu vállalata, a Békéscsabai Cementgyár, az asztalos-lakatos-üveges munkákat Hugyecz Pál végezte.Az állomás építése. Forrás: Darida János építőmester archívuma / Gécs Béla: Békéscsaba anno – A 157 éves csabai vasútállomás múltjáról, Csabai Mérleg, XXV. évf., 23. sz., 2015. december 22.

Az építkezés eleinte a tervek szerint haladt, később azonban lelassult, az eredetileg 1932-re tervezett átadás a következő évre csúszott. A tervek szerint augusztus 20-án adták volna át ünnepélyesen Bud János, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, a vármegye és a város elöljáróinak és a MÁV-igazgatóság vezetőinek részvételével, azonban a felvételi épület Budapestről rendelt berendezései nem érkeztek meg időben. Az új felvételi épületAz új felvételi épület

Egészen október 21-ig kellett várni a hivatalos átadásra, amely ekkor már – a határidők többszöri kitolása miatt – mindenféle ceremónia nélkül zajlott le. Az utasokat a bejáratnál álló kapus irányította az új csarnok felé, ahol megnyíltak az új pénztárak. Az új felvételi épület a város felőlAz új felvételi épület a vágányok felől

A felvételi épület a vágányok felől a 30-as években. Forrás: MÁV Archívum

Az új állomásra elsőként a szegedi személyvonat futott be. Aznap este MÁV-építészek egy nagyobb csoportja érkezett az új felvételi épület megtekintésére, akik nagy elismeréssel nyilatkoztak az elkészült épületről. Különösen nagy sikert aratott az épület modern belső kiképzése.

A pénztárakat a csarnok két oldalán alakították ki, 8 mm vastag üvegfallal. Az indulási oldalon padok sorakoztak, valamint újságos és dohányárusító pavilon is helyet kapott a csarnokban. A csarnok közepén (a mai lépcső helyén) helyezkedett el az üvegfalú málhafeladó, amelyet vaskorlát választott el a csarnok többi részétől. A korláton a hatalmas csarnokablakok acélszerkezetének motívumai ismétlődtek. A jobb oldali szárnyban helyezték el az I. és II. osztályú várótermeket, az épület végében pedig az I. és II. osztályú éttermet. A bal oldalon kapott helyet a II. osztályú váróterem és étterem. Az érkezési oldalon poggyászleadó, borbélyműhely és női-férfi mosdófülke kapott helyet. Az emeleti épület két oldalszárnya felett alakították ki az állomásfőnök és a vendéglős lakását. Az épületet, valamint a főnöki és a vendéglősi lakást központi fűtéssel látták el.

A csarnok belső képe az 1930-as években. Forrás: MÁV Archívum

A csarnok belső képe az 1930-as években, középen a málhafeladóval. Hátterben, a kép jobb oldalán a Hauer Áruház reklámkirakata látható. Forrás: MÁV Archívum

A csarnok részlete az 1930-as években. A folyosó végén látható ajtó vezetett az I. és II. osztályú étteremhez. Forrás: MÁV Archívum

Az I. osztályú étterem. Forrás: MÁV Archívum Az állomás 1940 körülA csarnok homlokzata 1940 körülA felvételi épület 1940 körül. Érdekes részlet a földszintes részen végighúzódó előtető és a két tornyon látható zászlórudak

1944. szeptember 21-én bombatámadás érte a békéscsabai állomást, amelyben a pályaudvar minden épülete megsérült. Az új felvételi épület szerencsésnek mondható: a központi csarnok és a tornyok épségben maradtak, viszont megsérült a jobb oldali pavilon, illetve károsodott a posta felőli oldal is, ahol elpusztult az érkezési csarnok előtti oszlopsor és az előtető, valamint tönkrementek a nyílászárók is.Az állomás az 1944. szeptember 21-i bombázást követőenA felvételi épület 1955-ben. Jól látható, hogy az érkezési csarnok manzárdteteje épségben vészelte át a bombázást. Magyarország címerét hatalmas vörös csillaggal takarták el. Forrás: FORTEPAN/GYÖNGYI

A pályaudvar 1968-ban. Korniss Péter felvétele A 250 éves Békéscsaba című könyvből. Jól látható, hogy ekkor még megvolt az egykori érkezési csarnok manzárdteteje

A későbbi helyreállítások során az északi pavilon lebombázott manzárdtetejét nem állították helyre, emeletesre épült vissza ugyan, de lapostetővel, és a posta felőli pavilont is hasonló módon építették át, noha az utóbbinak ekkor még épségben megvolt a manzárdteteje.

Az állomás 1980 körül

Az épület külső és belső festésénél nem ügyeltek az eredeti színek megtartására. Az ezredforduló környékén a csarnokban az épület stílusához kevéssé illeszkedő üzleteket alakítottak ki. A falak műkő borítását lefestették és az új padlóburkolat sem volt méltó a vasúti műemléképület színvonalához.Az elszomorító állapotú felvételi épület 2011-benAz egyre romló állapotú, számos értékétől megfosztott épület részlete 2011-ben

A szomszédos régi felvételi épülethez hasonlóan a 2009-ben műemléki védelem alá került "új" állomásépület állapota is egyre romlott. Ebben a helyzetben érkezett el a békéscsabai állomás rekonstrukciója, amelynek keretein belül 2013 és 2016 között a felvételi épületet is felújították, eredeti képére alakították vissza. Az épület külső képét tekintve a legnagyobb változás a manzárdtetők helyreállítása az oldalpavilonokon, illetve a déli pavilon előtti, a bombázás során elpusztult oszlopsor visszaépítése. Falkutatást követően mind a külső, mind a belső falak eredeti színüket kapták vissza. A csarnok padlóburkolata is az eredeti (fenti képeinken is látható) sakktáblamintás kialakítást követi. Számos kisebb részletet, többek között a műkő díszvázákat, a kovácsoltvas díszeket, a feliratokat, az ajtók rézdíszítéseit, a kutakat is aprólékos műgonddal, az eredeti állapotnak megfelelően állítottak helyre. A csarnokból eltávolították az utólag beépített, oda nem illő pavilonokat. Az épület belsejében a legjelentősebb változás a lépcső, amely a csarnok közepén épült, ott, ahol eredetileg a málhafeladó állt. Ezen a lépcsőn juthatnak az utasok az aluljáróba, ugyanis kilenc évtizeddel az első, pénzhiány miatt meghiúsult tervek megszületése után megvalósult a peronokhoz vezető aluljáró. Megszépült az épület környezete is: az állomás előterét gránitlapokkal burkolták, az épület előtt hangulatos parkot alakítottak ki fákkal, virágokkal, padokkal, különleges szökőkúttal. Bár némileg persze elfogultak vagyunk, talán mégis kijelenthetjük, hogy – ahogy azt a meg nem valósult tervekről az 1920-as években írták – most nemcsak az ország, hanem talán egész Európa egyik legszebb állomása lett a csabai.

A felvételi épület felújítás alattA főhomlokzat felújítás alatt

Az "új" felvételi épület T alaprajzú, boltozott tér, a T két szárnya a pályával párhuzamos. Az épület közepén helyezkedik el a hatalmas, 15 méter magasságú csarnok, amelyet két oldalról boltozott, teraszos tetejű, földszintes szárnyak kötnek össze az épület két végében elhelyezkedő, kétszintes, manzárdtetős pavilonokkal.

A város felőli oldalon a csarnok két oldalán egy-egy négyzet alaprajzú, enyhén kiugró, háromszintes torony áll, tetejükön vörösréz borítású, félgömb alakú kupolával. A tornyok vonalazott első és oldalhomlokzatán is az emeleti szinteken egy-egy keskeny ablak. A tornyokon a csarnok nagy ablakának szemöldökvonalában girlandokkal díszített sáv húzódik. A tornyok négyzet alaprajzú részét fogazott zárlemez zárja, efölött lanterna alakú, tíz csigafejezetes féloszloppal tagolt körépítmény emelkedik, az oszlopközökben kagylómotívummal díszített falfülkék láthatók. A négyszögletes terasz sarkain egy-egy kőgömb ül. A tornyok földszintje a csarnokba nyílik, innen csigalépcső vezet a felső szintekre. Mindkét tornyon a keskeny ablakok között kovácsoltvas zászlótartó.

A főhomlokzat két torony közti része timpanonos, amelyet a két torony párkánylemezének folytatása zár le (fogazás nélkül), a timpanon csúcsán háromelemű oromzati dísz, egyfajta modern akrotérion, amelynek mai kialakítása némileg eltér az eredeti formától. A címer és a háromelemű oromzati díszA timpanon

A timpanon talpvonalát a csarnok hatalmas, fekvő téglalap alakú, acélszerkezetű, díszlakatos munkájú sávokkal osztott ablakának szemöldöke adja meg. A timpanonban háromszög alakú, barokkos ornamentikájú felület látható, közepén Magyarország címere műkőből. A csarnok város felőli ablaka

A címer alatt, a csarnok ablakának középtengelyében óra található. A középső rész előtt négy pár, posztamensen álló műkő oszlop tartja az előtetőt. Az oszlopok fejezete volutás, virágdíszes, neobarokk kialakítású. A csarnokba az oszlopsor mögötti ajtókon juthatunk be. Az ajtókon faragott részletek, rézlemez lábazat, rézrudakból álló díszítés.A felvételi épület főbejárata

A csarnok oldalhomlokzata kétszintes, földszintjén a lapos tetős szakasz teraszának folytatása, posztamensekkel osztott műkő balusztráddal. A három földszinti nyílás félköríves záródású, műkő szalagkerettel, a nyílások közti mezőkben kartussal. Mellette posztamensen álló műkő, csigafejezetes pilaszterek keretezik és tartják az ablakok közti szalagpárkányt. A földszintet a balusztrád alatti párkány választja el az emelettől. A csarnok oldalhomlokzatának egyenes záródású emeleti ablakait lizénák választják el, az ablakok acélszerkezetében a főhomlokzati ablak díszlakatos sávjai ismétlődnek. Az oldalhomlokzaton a tornyok fogazott főpárkánya fut végig.A felvételi épület jobb oldali szárnya

A központi csarnokot egy-egy földszintes, öttengelyes szárny köti össze az épület két végén található emeletes pavilonokkal. A nyílások a csarnok oldalhomlokzatának ablakaihoz hasonló kialakításúak, azonban ezeket díszes zárókő koronázza.Ajtó a földszintes szárnyon. A vasrácson a főhomlokzati ablak motívumai ismétlődnekA csarnokot a pavilonnal összekötő földszintes szárnyA jobb oldali pavilonA jobb oldali pavilon, amely a bombázás során a legsúlyosabb sérülést szenvedteAz északi pavilon oldalhomlokzata

Az épület két végében manzárdtetővel fedett pavilonok láthatók, a manzárdtetőket 2014–2016-ban állították helyre, miután a jobb oldali tető megsérült a bombázásokban, a posta felőli tetőt pedig 1970 körül elbontották. A posta felőli pavilon – az egykori érkezési csarnok – előtt négyoszlopos tornác, amelynek oszlopai a főbejárat előtti tornácéival azonos kialakításúak. A bombázások során ez az előtető teljesen megsemmisült, és csak hatvan év elteltével állították helyre. A két tornácot acélszerkezetes előtető kötötte össze, amely szintén elpusztult a világháborúban. Ezt az előtetőt nem állították helyre. A pavilonok galériaszintjén egyenes záródású ablakok, köztük virágfüzér-díszítéses kartusok. A pavilonokat mindkét oldalon attika koronázza, a földszintes rész feletti terasz áttört balusztrádsorával azonosan, azonban a bábok itt be vannak falazva. A balusztrádsor pillérelemein kővázák állnak.Az egykori érkezési csarnok a város felőlAz egykori érkezési csarnok a város felőlAz egykori érkezési csarnok helyreállított oszlopsoraAz egykori érkezési csarnok részleteA pavilon manzárdtetején látható csúcsdísz talapzata

A felvételi épület a vágányok felőlA felvételi épület a vágányok felől

A vágányok felőli homlokzat – az acélszerkezetű előtető kivételével – a város felőli homlokzathoz hasonló kialakítású. A timpanon alatti háromszög alakú műkő dombormű ezen az oldalon a MÁV szárnyaskerék emblémáját foglalja magában.A csarnok homlokzata a vágányok felőlA vágányok felőli oldal timpanonja a szárnyaskerékkel

Az oromzat és a csarnok főpárkányának találkozásánál, valamint a homlokzati fal és a balusztrád találkozásánál mindkét oldalon egy-egy egyedi műkő elem található: egy írott N betűhöz hasonló vonal két szárából kiinduló, egymással szembe forduló két csigavonal. Ugyanez a motívum jelenik meg a zászlótartók kovácsoltvas elemein.A kettős csigavonalas motívum több helyen is megjelenik a homlokzaton

A csarnok vasút felőli homlokzatának nagy bevilágító ablaka a város felőli ablakhoz hasonló, azonban itt nincs óra. A csarnok kijárati ajtajai ívesek, műkő keretezéssel. A két pavilon földszinti nyílásai, valamint a földszintes összekötő szakasz szélső nyílásai is hasonló kialakításúak, azonban a földszintes rész belső nyílásai egyenes záródásúak. A földszintes szakaszokon a perontető fölött attikafal húzódik, amelyet műkő díszvázák tagolnak.Műkő díszvázák: a város felőli oldalon, a pavilonon, illetve a vágányok felőli homlokzaton

A helyreállított BÉKÉSCSABA felirat

A csarnok oldalhomlokzatának a vágányok felőli végén mindkét oldalon messziről jól látható, BÉKÉSCSABA felirat olvasható, amelyet a rekonstrukció során az eredetihez hasonló stílusban állítottak helyre.

A vágányok felőli homlokzaton, illetve az északi pavilon véghomlokzatán egy-egy, azonos kialakítású műkő díszkút kapott helyet (a rekonstrukció előtt a vágányok felőli oldalon egy stílusában oda nem illő, rossz elhelyezésű kút volt). Díszkút A díszkút bronz vízköpője

A felvételi épület központi csarnoka T alaprajzú, a vasúti pályára merőleges tengellyel. A csarnokot hevederívekkel tagolt, dongaboltozat formájú betonhéj fedi, a pályával párhuzamos két közlekedési csarnok betonhéja kosárív. A központi csarnok mindkét oldalán kisebb helyiségek találhatóak, amelyek egy hátsó folyosóról közelíthetőek meg. Eredetileg itt kaptak helyet a pénztárak. A nagy csarnok és a pályával párhuzamos közlekedési csarnok találkozásánál a hátsó folyó a csarnokba torkollik, amely a nagycsarnok felé is nyitott, a sarkon pillérrel. Ez a nyílás hosszú időn át be volt falazva, azonban a legutóbbi felújítás során ezt is kibontották, így helyreállt a korábbi elegáns térkapcsolat. A csarnok 2016-banA csarnok részlete. A kép bal szélén látható a helyreállított nyílás, amely a középső csarnokot a közlekedőcsarnokkal köti összeA csarnok a vágányok felől A csarnok ablakaiA csarnok mennyezeteA csarnok részlete 2016-banA csarnok főbejárata

A csarnok oldalfalait vörös színű, vízszintesen osztott műkő felülettel burkolták, amelyet fent tagozatos párkány zár. A csarnok padlóburkolatát az 1930-as évekből származó fényképek segítségével alakították ki. A burkolat sötét- és világosszürke gránitlapokból készült (a korabeli színeket már nem lehetett egyértelműen meghatározni, azonban a tónuskülönbség megfelel az eredeti állapotnak). A padló sakktáblamintás, a burkolatban hármas szegéllyel kialakított szegéllyel rendelkező tükrökkel van tagolva.

A csarnok közepén eredetileg a málhafeladó állt, később üzletet kaptak itt helyet, a felújítás során itt alakították ki a lépcsőt, amelyen a peronok felé lehet eljutni.

A mennyezetet vakolatból készült, barokkos plasztikai elemek tagolják. A csarnok festése is az eredeti állapotnak megfelelően lett helyreállítva: a falak alapszíne okkersárga, a plasztikák tojáshéjszínűek, a mennyezet egésze a világos, törtfehér színt kapta. Az eredeti színek elegáns, nyugodt képet adnak a csarnoknak.

A posta felé haladva eredetileg a III. osztályú étterem és a III. osztályú váróterem felé, a raktár felőli oldalon pedig az I-II. osztályú étterem és váróterem felé juthattak az utasok. A felújítás során a posta felőli oldalon alakították ki az új, korunk igényeinek megfelelő pénztárakat.Egykor a III. osztályú étteremhez és váróteremhez lehett itt eljutni, ma a pénztárak kaptak itt helyet

Az állomásépület helyreállítását megelőző falkutatás kimutatta, hogy az építés idején a felvételi épület számos helyisége díszített volt. E díszítések közül sajnos csak kis részletek helyreállítására nyílt ezúttal lehetőség.Az egykori I. osztályú váró helyreállított eredeti festése. A restaurált részlet a MÁV-START információs irodában látható

Az eredeti szépségét nemrég visszanyert, 2009 óta műemléki védelem alatt álló felvételi épület az ország legszebb állomásépületei közé tartozik. Különösen értékessé teszi az, hogy a két világháború között már kevés hasonlóan reprezentatív vasúti épület épült (a legtöbb jelentős magyar állomásépület Pfaff Ferenc tervei alapján épült 1900 körül), így a csabai állomás egyedülálló a magyar vasúti építészetben. Az épület a most kialakított parkkal, a szökőkúttal, a gőzmozdonnyal és természetesen a régi állomásépülettel a város egyik legszebb és leghangulatosabb pontjává vált, reméljük, sokáig ilyen szép marad. Amint azt a régi felvételi épületről szóló bejegyzésünkben is írtuk, a városrész szépségét tovább lehetne fokozni a környező, átalakított vagy rossz állapotú vasúti épületek – a vasúti posta, a vonatkísérői laktanya, a MÁV-palota, a MÁV lakótelep, a felvételi épület melletti iroda- és raktárépületek – helyreállításával.

Felhasznált irodalom:
[1] Czétényi Piroska: Békéscsaba vasútállomás rekonstrukciója. Műemléki tudományos dokumentáció és műemléki értékvizsgálat, Budapest, 2010.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[3] Gécs Béla: Békéscsaba anno – A békéscsabai vasútállomás építése 1931–1933, Csabai Mérleg, XXVI. évf., 2. sz., 2016. január 28.