1913-ban a kultuszminisztérium elhatározta, hogy Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve ugyanennyi tantermet kíván létesíteni, ezekből Békéscsabára 12 esett. A döntés szerint a város alsó és felső végében egy-egy hat tanerős iskolát terveztek. A város képviselő-testülete egyhangúlag hozzájárult az iskolák építéséhez, a költséget a földvételi pénztár feleslegéből fizették. A képviselők megegyeztek abban, hogy az alvégen az iskola úgy helyezendő el, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész gyermekei számára is könnyen hozzáférhető legyen. Hosszas eszmecsere után abban állapodtak meg, hogy a két új iskola közül egyik az alvégen, a Batthyány, Újkígyósi és Kölcsey utcák által határolt területen helyezkedjen el, a másik iskola pedig a felvégen a Berényi, Hajnal, Szent László és Békési út körzetében épüljön. Az iskola végleges helyéül a Szent László és a Vigasz utca sarkát jelölték ki.
A Szent László utcai iskola 2015-ben
A főhomlokzat Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Szt. László utcai iskola tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 13/1914. VI. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Ádám Gusztáv városi mérnök 1914 januárjában készítette el a két iskola terveit. A két iskola hasonló homlokzati kialakítással, sajtolttégla-burkolattal épült, egyenként 80 ezer pengő költséggel. A Szent László utcai iskola építési munkálatait Bányai András vállalata végezte. Az iskolában az 1914–15-ös tanévben kezdődött meg a tanítás hat tanítóval, 225 tanulóval. A Szent László utcai és a Révay utcai iskolák 1922-ig közös igazgatás alatt álltak, első igazgatójuk Such János volt.
Az I. világháború alatt a Szent László utcai iskolaépületet – az Irányi utcai és a Révay utcai elemi iskolákhoz hasonlóan – katonai kórház céljára vették igénybe, ez idő alatt a tanulók szétszórtan felekezeti iskolákban és a Közművelődés Háza helyiségeiben nyertek oktatást.
Az 1935/36-os tanévben nyitották meg az elemi iskola 7. osztályát, ennek megfelelően azután folyamatosan vettek fel tanulókat a 8. osztályba.
Az iskola 1974 körül [4]
Az iskolák államosítást követő átszervezése után a Szent László utcai iskola 4. sz. általános iskolaként működött tovább.
Az iskola 1992-ben
1992 óta az iskola újra Szent László Utcai Általános Iskola néven működik. 1992–93-ban új tornateremmel bővült az iskola, 1997-ben beépítették a tetőteret, az épület manzárdtetőt kapott.
A Szent László utca felőli homlokzat 2013-ban
A Vigasz utca felőli homlokzat 2013-ban
Az iskola 2013-ban
Az iskola főbejárata
A Szent László utcai iskola egyszerű, nyerstégla homlokzattal, a Révay utcai iskolával azonos homlokzati részletekkel épült. A földszintet és az emeletet elválasztó osztópárkány és a főpárkány tagozatait fekvő és álló téglasorokból falazták. A főpárkány mintázatának kialakításához világos színű téglákat alkalmaztak. A szegmensíves boltövvel áthidalt ablakok keretezése a megszokottól és a mellvéd tagozásától eltérően nem kiugrik a falsíkból, hanem visszahúzódik attól. Bár a tetőtér-beépítés megváltoztatta az épület eredeti tömegarányait, a manzárdtető jól illeszkedik az épülethez.
Az iskola 2015-ben
A több mint egy évszázados múltra visszetekintő, ma helyi védelem alatt álló, jó állapotú iskolaépület ma is meghatározó városképi eleme a városrésznek.
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[2] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[3] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[4] Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története, 1974.
