A Gyulai út két oldalán a XIX. század közepétől kezdve számos kisnemesi család épített szép kúriát. Egymástól nem messze állt itt az Ursziny–Beliczey-kúria, a mára már lebontott Kis–Rosenthal-kúria és a Reök–Haraszti-kúria, valamint a ma a Munkácsy Mihály Emlékháznak otthont adó Steiner–Omaszta-kúria, amelynek történetét Virág Zsolt Magyar kastélylexikonjának [1] segítségével, építészeti leírását pedig szintén a Magyar kastélylexikon, valamint Sisa Béla Békés megye műemlékei [2] című könyve alapján ismertetjük. 
Az egykori Steiner–Omaszta-kúria 2015-ben
A mai 5. szám alatt Steiner Jakab, a gróf Apponyi család tiszttartója, Csaba egyik legtehetősebb polgára építtette fel klasszicista kúriáját valamikor 1843 és 1850 között. Steiner felesége Reök Karolina, Munkácsy Mihály anyai nagynénje, Reök István testvére volt. Munkácsy nővérét, Gizellát a Steiner család fogadta örökbe, Munkácsy és nagybátyja mindennap Steinerékhez jártak ebédre.
1852. december 6-án betyárok támadták meg és fosztották ki a kúriát, Munkácsy nagynénje az ekkor elszenvedett bántalmazásokba a következő év januárjában belehalt. Steiner Jakab megözvegyülése után rozváczi Omaszta Józsefnek adta el. Az Omaszta család Trencsén vármegyéből származott, 1599-ben kaptak nemességet. A család evangélikus ágából Omaszta János Tóbiás Csaba postamestere volt, az ő unokája volt a kúriát megvásárló Omaszta József, akinek halála után fia, Omaszta Gyula közjegyző örökölte a házat.
A kúria 1951-ben. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
Az épület egészen az 1950-ben bekövetkezett államosításig az Omaszta család birtokában állt. Az Omaszta család utolsó tagja, Ilona, az evangélikus egyházra hagyta a család hagyatékát, a bútorokat és a képeket. Az államosítást követően a kúriában tejbegyűjtő állomást alakítottak ki, a bal oldali oldalhomlokzathoz bővítményt építettek, amely tejházként és virágházként szolgált. Az eredetileg nyitott tornácot beépítették (hasonlóan az Ursziny–Beliczey-kúria tornácához, amelynek eredeti állapotban való helyreállítása még várat mgára). A kúria padlását gabona tárolására használták. Később lakások és pártház volt az épületben. 
A kúria 1968-ban. Forrás: Békési Élet 3. évf. (1968), 1. sz.
Az 1980-as évek elején merült fel a gondolat, hogy a nagy festő rokonainak egykori otthonában Munkácsy-emlékházat alakítanak ki. A számos, minden szakértelem nélküli átalakítást követően az eredeti állapot helyreállítása nem volt könnyű – és olcsó – feladat. A felújítás terveit már 1983-ban elkészítette az Országos Műemléki Felügyelőség egy tervezőcsoportja. Mielőtt a munkálatok megkezdődhettek, gondoskodni kellett a kúriában élő idős, beteg emberek elhelyezéséről. Úgy tűnt, hogy a helyreállítás 1986-ban megkezdődhet és 1990-re el is készül, a munkálatok megkezdésére azonban az 1990-es évek elejéig kellett várni. 
Az elhanyagolt, leromlott állapotú kúria 1983-ban. Forrás: Békés Megyei Népújság 38. évf. 69. sz., 1983.03.23.
A felújításra váró kúria 1985-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság 40. évf. 262. sz., 1985. nov. 7.
Az épület műemléki helyreállítása a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársainak és Sisa Bélának, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértőjének tanácsai alapján történt. A helyreállítás megfelelő források hiányában sajnos nem terjedhetett ki minden részletre: a kutatók megállapították, hogy a falakat eredetileg selyemtapéta borította, a mennyezeteket pedig freskók díszítették. 
A kúria felújítás alatt 1991-ben Gál Edit felvételén. Forrás: Békés Megyei Hírlap 46. évf. 44. sz., 1991. febr. 21.
Az egyház által megőrzött bútorokat, képeket viszont a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai eredeti pompájukban állították helyre.
A kúria a felújítás befejezése előtt 1994-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság 49.évf. 107. sz., 1994. május 7.
A tornác a felújítás befejezése előtt 1994-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság 49.évf. 107. sz., 1994. május 7.
A kúria a Gyulai út felől. Forrás: Békés Megyei Népújság 49.évf. 107. sz., 1994. május 7.
A felújított hátsó homlokzat 1994-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság 49.évf. 107. sz., 1994. május 7.
A képkiállítást Bakó Zsuzsanna Munkácsy-kutató, a Nemzeti Galéria művészettörténésze állította össze. A felújítás százötven évvel Munkácsy születése után, 1994-ben készült el, az emlékházat 1994. május 18-án nyitotta meg Göncz Árpád köztársasági elnök. 
A Munkácsy Emlékház főhomlokzata 2011-ben
A kúria szabadon álló, földszintes, megközelítően téglány alaprajzú épület, amely rövidebbik homlokzatával néz az utca felé. Az udvar felé néző főhomlokzat közepén portikusszal kiképzett kocsifelhajtó található, amelynek első részén két pillér és két oszlop tartja a timpanont. A portikusz mögött tornác húzódik, két-két nyílással a portikusz két oldalán, a nyílások között pillérrel. A főhomlokzat két oldalán egy-egy vakolatkeretes, szemöldökpárkány nélküli ablak. A jobb oldali oldalhomlokzathoz utólagos bővítményként alacsonyabb részt építettek két szalagkeretes ablakkal, felette timpanonnal.
Az épület jobb oldalához épített toldalék
Az épület jobb oldalához épített toldalék a park felől
Az utca felőli, kéttengelyes oldalhomlokzatot öt toszkán fejezetes pilaszter osztja négy részre. A középső két tengelyben egy-egy vakolt keretes, egyenes szemöldökpárkánnyal záródó, zsalus ablak látható, a két szélső falmező vonalazott díszítésű.
A kúria napjainkban a Gyulai út felől (háttérben a református templom tornya látható)
A hátsó, udvari homlokzat enyhe kiülésű közép- és sarokrizalitokkal épült. A homlokzat két szélén közös keretben hármas ablak. A rizalitok közti szakaszokon két-két ablak, a középrizaliton toszkán fejezetes pilaszterek választják el egymástól a középen elhelyezkedő ajtót és a mellette levő egy-egy ablakot. A hátsó homlokzat valamennyi ablaka vakolattal keretezett. A hármas, valamint a mellettük levő két-két ablak egyenes záródású szemöldökpárkánnyal készült. A középrizaliton az ablakok csak keretezettek. A zsalus bejárati ajtó fölött a vakolatban lunettát alakítottak ki, belőle kiinduló sugárirányú sávozással. A középrizalit fölött felnyúló attikafal látható. A rizalitok közti szakaszokon kváderezést imitáló díszítés található.
A kúria hátsó homlokzata
A hátsó homlokzat középső rizalitja a terasszal
A hátsó homlokzat
A hátsó homlokzat középrizalitja
Az épület sarkait és a rizalitok széleit toszkán fejezetes pilaszterek díszítik. A kúriát kontyolt nyeregtető fedi, az eresz alatt főpárkány fut végig.
A kocsifelhajtón keresztül a folyosóra juthatunk. Innen nyílik a nyolcszögletes, szoborfülkés előtér, amely mögött a szalon található. Ezen keresztül lehet kijutni a teraszra. Ezekhez a helyiségekhez kapcsolódik a két oldalon öt-öt szoba.
A bejárattól balra található teremben (amely ma a jegypénztárnak is helyet ad), az Omaszták hálószobákának tükrös szekrénye látható. Az épület északkeleti sarkán elhelyezkedő, festett mennyezetű zöld szalont az Omaszták késő biedermeier bútoraival rendezték be, valamint Haan Antal Omaszta Józsefet, feleségét és gyermekeiket ábrázoló festményeit is láthatjuk itt.
A zöld szalon részlete
A zöld szalon festett mennyezete
Továbbhaladva a kiállítás termei Munkácsy munkásságát mutatják be fejlődési sorrendben. A termeket az Omaszta család bútoraival rendezték be.
Kiállítóterem sakkasztallal és korabeli pianínóval
A kúria legnagyobb, legdíszesebb terme az épület közepén elhelyezkedő vörös szalon, amelyet Veres Gusztáv Omaszta Gyulát és feleségét ábrázoló alkotásai, illetve Werner osztrák művész festményei díszítenek. A szalonban neorokokó ülőgarnitúra, zenélő óra és kézzel festett porcelán asztalka látható. 
A vörös szalon részlete
A vörös szalonból továbbhaladva újabb kiállítótermeken haladhatunk keresztül, ahol Munkácsy képeit tekinthetjük meg. A vörös szalonnal szomszédos terem berendezési tárgyai közül kiemelkedik a kézzel faragott neorokokó szekrény.
Kiállítóterem neorokokó szekrénnyel
Kiállítóterem szecessziós ülőgarnitúrával
A következő kiállítóteremben újabb Munkácsy-képek láthatók. A berendezési tárgyak közül különösen érdekes az Omaszták szecessziós ülőgarnitúrája. Az asztal lábai szürke marha szarvából készültek.
A kiállítótermek és a konyha közti átjáró egykor gyerekszoba lehetett, ma időszaki kiállításoknak ad otthont.
A kúria hátsó részén szabadkéményes konyha található, amelyet széles gerenda választ el a pitvartól. A beépített tűzhelyből szabadkémény vezette el a füstöt. 
A kúria konyhája
A konyhából a bőrszékekkel, nagy asztallal, tálalókkal berendezett ebédlőbe juthatunk, ahonnan visszaérkezünk az előcsarnokba.
Az ebédlő részlete
A tornác utca felőli végén lejáró vezet a két utcai szoba alatt húzódó, téglaboltozatos pincébe.
Az épület hátsó homlokzata mögött hatalmas park volt, amelyet az államosítás után bekerítettek, részben be is építették, azonban a faállomány még ma is jelentős értéket képvisel, 1989 óta helyi természeti védelem alatt áll. A tervek szerint a park megmaradt részét a közeljövőben helyreállítják.
A hátsó homlokzat a kert részletével
Az egykori Steiner–Omaszta-kúria építészeti, és Munkácsyhoz kapcsolódó múltja révén várostörténeti szempontból is Békéscsaba kiemelkedő értéke, akárcsak a Munkácsy Mihály Emlékház gyűjteménye. Az emlékház azonban nemcsak múzeumként jelentős, hanem otthont ad számos kulturális programnak, művészettörténeti előadásoknak, többek között a Kisnemesi Otthonok Országos Találkozójának is, így a város egyik kiemelkedő kulturális intézménye. A hírek szerint a kúria hamarosan teljes felújításon, korszerűsítésen esik át, így a város egyik legszebb épülete és egyik legjelentősebb műemléke még szebben fogadthatja látogatóit.
Felhasznált irodalom:
[1] Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 10. kötet, Békés megye kastélyai és kúriái, 2009.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[3] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[4] Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében, Körös–Maros Nemzeti Parkért Egyesület, Békéscsaba, 2008.
[5] Tárlatvezető a Munkácsy Mihály Emlékház honlapján.
[6] Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében, A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26., Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 2004.
[7] Munkácsy-emlékház lesz Békéscsabán, Békés Megyei Népújság 40. évf. 38. sz., 1985. febr. 15.
[8] Lesz-e állandó képzőművészeti tárlat Békéscsabán?, Békés Megyei Népújság 40. évf. 262. sz., 1985. nov. 7.
[9] Galéria lesz az Omasztából, Békés Megyei Népújság 41. évf. 230. sz., 1986. szept. 30.
[10] Lenthár Márta: Munkácsy vendégeket vár a kúriába, Békés Megyei Népújság 49.évf. 107. sz., 1994. május 7.
