Békéscsaba, Kolozsvári utca 33–35.
A Jézus Szíve katolikus templom lebombázása (1944. szeptember 21.) után a plébánia a katolikus legényegyleti házba költözött. A kényszerű lakosságcsere megváltoztatta a vallások arányát Jaminában: a kitelepülők nagyrészt evangélikusok, a helyükre telepített felvidéki magyarok zömmel katolikusok voltak, így a katolikus hívők száma jelentősen megnőtt. Bár az országot hivatalosan még a kisgazdák irányították, 1947 júliusában betiltották a katolikus legény- és leányegyleteket. Ebben a légkörben szándékozott a jaminai egyházközség a lebombázott templom helyett újat építeni. A régi templom romjait a kommunisták lebontották, a hívek a téglákat megtisztították, hogy újra fel lehessen használni őket az új templom építésénél. Elsőként új helyet kellett keresni a templom részére, ugyanis a bombázások miatt fellazult talaj alkalmatlanná vált szilárd alapok építésére. Az új templom és rendház céljára a Kolozsvári utcában vásároltak telket. Az építkezés segítésére színházi előadásokat, teadélutánokat szerveztek. Az új templom terveit Áchim Mihály építészmérnök készítette el 1947 augusztusában. A csabai mérnök az egytornyú, az ókeresztény bazilikákat idéző stílusú templom mellé egyemeletes, egyszerű homlokzatú rendházat tervezett.
A jaminai kapucinus templom és rendház Áchim Miklós tervrajzán. Forrás: Kapucinus Egyházközség építési engedélye, MNL BéML V. B. 82. 2287/1947, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Az alapok elkészítésével Regős János kőművest bízták meg. Az alapkövet Jézus Szíve ünnepén helyezték el, a templom címeként pedig Árpádházi Szent Erzsébetet szerepeltették. Az új, emeletes plébániaépület, amely rendházként is szolgált volna, 1950-ben elkészült, de a tervezett rendeltetésének megfelelően már nem működhetett. Az épület földszintjén a tervek szerint két fráterszoba, kamra, konyha, ebédlő, iroda és fogadószoba, emeletén négy páterszoba, három fráterszoba, egy főnöki szoba, két vendégszoba és fürdő kapott volna helyet. 
A templom és rendház képeslapon. Az itt látható változat kissé eltér a fenti tervektől: a Batsányi utca felől kis kápolnák láthatók, melyek a félbemaradt templomon is láthatók
A rendház mellett már az új templom falai is álltak, de az új hatalom már nem engedte befejezni az építkezést. A templom megkezdett épületét később orvosi rendelővé alakították, a plébánia épülete pedig katonatiszteknek adott otthont. 1950-ben a szerzetesrendeket teljesen felszámolták Magyarországon. 1960-ban a plébánia gondozását dr. Tóth Ferenc gyulai segédlelkész vette át. A félbemaradt templomot a Legfőbb Ügyészség az új plébánosnak ítélte, de a város nem engedett: az épületet kisajátították, 200 ezer forintot adtak érte. Ebből az összegből a Könyves utcai szükségkápolna homlokzatát templomszerűvé alakították, és új plébániát építettek. 
A félbemaradt templom épülete napjainkban
A csonka templom napjainkban: a Batsányi utcai homlokzaton felismerhetőek a tervezett kápolnák
A rendháznak épült emeletes ház napjainkban
A rendháznak szánt emeletes épület és a félbemaradt templom ma is áll, könnyen felismerhetjük a torony, a kápolnák, a bejárat előtti portikusz helyét. A rendszerváltás után új tervek alapján, új helyen épült katolikus templom Jaminában, így a csonka épület templomként való felépítésére már nincs esély. Úgy gondoljuk azonban, hogy a szép tervek mégis megérdemelnék a megkésett megvalósítást: amellett, hogy a jelentős műemlékekben szegényebb jaminai városkép is sokat nyerne általa, jelképként is fontos szerepet tölthetne be.
Felhasznált irodalom:
[1] Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története, Békéscsaba, 2004.
