A Szentmiklósi (ma Lipták András) utcai Erzsébet malmot Kaisch György pékmester alapította, majd Kollarics Károly bővítette, 1894-ben alakították szárazmalomból gőzmalommá.
A malom a századforduló körül
Kollarics Károly 1909-ben történt elhalálozását követően 1910-ben a cég követeléseit és tartozásait Böhm Pál beltag vette át, aki Flamm Miksa tiszacsegei malomtulajdonossal egyetemben a volt cég telepét megvette és annak üzemét Erzsébet Gőzmalom, Böhm és Flamm cégnév alatt változatlanul folytatta. A céget 1910. március 1-jén jegyezték be. 1911 áprilisában Flamm Miksa hirtelen rosszul lett a budapesti Lukács fürdő iszapfürdőjében, szívszélhűdés érte, aminek következtében elhunyt.
Flamm Sándor gyalogsági hadnagy, özv. Flamm Miksáné fia, kinek Békéscsabán gőzmalma van, 1914. október óta van bevonulva, előbb az orosz harctéren harcolt. Egy olasz offenzíva során tanúsított vitéz magatartása miatt – mint zászlós néhány emberével 3 gépfegyvert és 240 olaszt ejtett foglyul – a nagy ezüst vitézségi érmet kapta meg és hadnaggyá léptették elő. Ennél a rohamnál nehéz nyaklövést kapott.
1916. augusztus 20-án jegyezték be az Erzsébet gőzmalom, Böhm és Flamm (Békéscsaba) nevű közkereseti társaságot, melynek tagjai Böhm Pál és özv. Flamm Miksáné, született Epstein Irma voltak. Böhm Pál 1918 januárjában hunyt el, ezt követően cégtárstulajdonosként Böhm Lajos kereskedőt jegyezték be.
Az Erzsébet Gőzmalom Böhm és Flamm cég 1920-ban megszűnt. A telepet özv. Flamm Miksáné és fia, Flamm Sándor vették meg, és azt Erzsébet Gőzmalom Flamm Miksáné és Fia néven bejegyzett cég alatt működtették. Ez a közkereseti társaság 1920. július hó 1-jén alakult tagjai özv. Flamm Miksáné és Flamm Sándorné voltak. 1923. május 6-án kelt cégvezetői meghatalmazással Flamm Jenőt cégjegyzési jogosultsággal ruházták fel.
A malmot jelentős vállalattá fejlesztették, amely napi hat vagon őrlőképességgel működött, és kereskedelmi és vámőrlésre rendezkedett be. Búza-, árpa-, köles- és tengeriőrleményeket állított elő, specialitása volt az árpagyöngykásán kívül a lucernaszénából nyert, takarmányozásra használt neflaliszt. 1926-ban a malmot átépítették és kibővítették. Az 1920-as évek végén a malom mintegy harminc munkást foglalkoztatott, belföldre és a szomszédos államokba szállított. 1927-ben özv. Flamm Mihályné a társtagok közül kilépett, helyébe Flamm Jenő mérnök jegyeztetett be a közkereseti társaság beltagjaként.
A malom a háború után is Erzsébet malom néven működött az 1960-as évek elejéig, az üzem ekkor rizshántolással is foglalkozott. Ezt követően a Kőbányai Sörgyár békéscsabai kirendeltsége költözött az épületbe. A sörgyár kirendeltsége 1949 óta működött Békéscsabán, 1963-ig a Szigligeti utcában, igen szűkös körülmények között. Az új telephelyen egymillió 800 ezer forintos költséggel alakították át az Erzsébet malom régi helyiségeit, majd a következő év elejétől kezdve itt kapott helyet a higiénikus, csempézett falú, neonvilágítású fejtőhelyiség, ahol óránként kétezer 0,45 és 0,65 literes üveget töltött meg a hordókból fejtett sörrel az automata. Az üvegmosás idejét jelentősen lecsökkentette a korszerű mosógép. A malomépületben rendezték be az irodákat, a szociális létesítményeket: fürdőt, mosdót, öltözőt, ebédlőt, kultúrtermet. A raktárakban zsúfoltság nélkül tudták tárolni a hordókat, a palackokkal telt ládákat. Az épületet központi fűtéssel látták el, az udvart lebetonozták. A szállítókocsikat mélyített rakodón pakolták meg. A sörraktár ünnepélyes felavatására 1964. február 24-én került sor, ez alkalomból nagyszabású sörfejtőversenyt rendeztek. A volt malom helyiségében lévő lisztcseretelepet is 1964-ben szüntették meg. Az egykori malomban működött a Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat békéscsabai kosárfonóüzeme is.
Az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat Békés megyei gyárait bemutató képeslap jobb felső sarkában látható az egykori Erzsébet malom épülete. Forrás: antikfoto.hu
Az épület 2001-ben. Forrás: Békés Megyei Hírlap 56. évf. 133. sz., 2001. jún. 9.
Az épület 2002-ben. Forrás: Békés Megyei Hírlap 57. évf. 133. sz., 2002. jún. 10.
Az egykori Erzsébet malom néhány évvel ezelőtt
Az 1990-es évektől kezdve üveg-, porcelán- és műanyag-szaknagykereskedés, kenőanyagokkal, csapágyakkal, valamint gépjárműalkatrészekkel foglalkozó nagy- és kiskereskedelmi vállalat, munkavédelmi eszközök, munkaruházat, csavar- és kötőelemek, valamint szerszámok forgalmazását végző cég működik. A nagy múltra visszatekintő, jó állapotú malomépületek, amelyek ma is nagyrészt eredeti formájukat őrzik, jelenleg nem állnak védelem alatt.
Az egykori Erzsébet malom néhány évvel ezelőtt
Az egykori Erzsébet malom néhány évvel ezelőtt
Az egykori Erzsébet malom néhány évvel ezelőtt
Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, Körösvidék, Békéscsaba, 1923.
[2] Egyenlőség 35. évf. 46. sz., 1916. nov. 18.
[3] Központi Értesítő, 1910–1930.
[4] Békéscsabai Erzsébet-gőzmalom, Molnárok Lapja, 17. évf. 13. szám, 1910. márc. 26.
[5] Molnárok Lapja 18. évf. 16. sz., 1911. ápr. 22.
[6] Molnárok Lapja 23. évf. 46. sz., 1916. nov. 11.
[7] Molnárok Lapja 25. évf. 52. sz., 1918. dec. 28.
[8] Békéscsabai malmok köréből, Molnárok Lapja, 27. évf. 37. sz., 1920. szept. 11.
[9] Molnárok Lapja 30. évf. 24. sz., 1923. jún. 16.
[10] Molnárok Lapja 34. évf. 40. sz., 1927. okt. 1.
[11] Pesti Hírlap 40. évf. 13. sz., 1918. jan. 15.
[12] Korszerű raktárt kap a Kőbányai Sörgyár békéscsabai kirendeltsége, Békés Megyei Népújság 18. évf. 255. sz., 1963. okt. 30.
[13] Elkészült az új békéscsabai sörraktár, Békés Megyei Népújság 19. évf. 29. sz., 1964. febr. 5.
