Jaminában 1861–62-ben építették az első evangélikus imaházat vályogtéglából Ziegler építész tervei szerint, 1100 forintért. Az imaház mellé harangláb is épült, és orgonát is beszereztek, amelyet később az ambrózfalvi gyülekezetnek adományoztak. Miután a vályogtemplom szűkké vált és állapota is romlani kezdett, lebontották, és a helyére épült 1875–76-ban Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint a ma is álló, 800 férőhelyes templom, 46000 pengő költséggel. A kőművesmunkát Berndt Ferenc gyulai építőmester, az ácsmunkát Ondrovszky Sámuel, az asztalosmunkát Michnay Sándor, a lakatosmunkát id. Adamik M. és Simon György, az üvegmunkát pedig Such Soma végezte. Az alapkövet 1875. május 27-én tették le. A templomot 1876. november 27-én Szeberényi Gusztáv püspök szentelte fel.
A jaminai evangélikus templom a századforduló környékén
A főhomlokzat Sztraka Ernő tervrajzán. A legnagyobb eltérés a végleges formától a torony fedése. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltára
Az oldalhomlokzat Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltára
A templom keresztmetszetének tervrajza. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltára
A templom alaprajza Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltára
A karzat tervrajza. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltára
Az 1915-ben készült kép hátterében, bal oldalon látható a templom. Forrás: Kövendy Katalin / Fortepan
A templom 1944-ben [2]
Az oltár 1944-ben [2]
A templom 1977-ben. Forrás: Evangélikus Élet 42. évf. 4. sz., 1977. jan. 23.
A templom 1982-ben. Forrás: Evangélikus Élet 47. évf. 32. sz., 1982. aug. 8.
Az eklektikus templom homlokzatainak elemei nagyrészt neoromán stílusúak, a toronysisak azonban a kor jellegzetességeit mutatja [5]. A templom előtt előkert látható, így a városképben gyakorlatilag csak a torony játszik szerepet.
A templom főhomlokzata napjainkban
Az előkert fái közt megbújó templom tornya az Orosházi út felől
A templom oldalhomlokzata
A templom belső képe napjainkban
Az oltár napjainkban
A templom oltára a Kistemplomból került át az építést követően. Ezt az oltárt még 1728-ban szerezte be a gyülekezet Besztercebányáról [9]. A rokokó oltár alsó oltárképe Krisztust ábrázolja a kereszten, a felső kép Jézust a szamáriai asszonnyal ábrázoló olajfestmény, Haan Antal alkotása. Különösen értékes az oltár Péter- és Pál-szobra, amelyek az alsó kép két oldalán állnak. Péter a mennyország kulcsaival, Pál a hit kardjával és a Bibliával a kezében látható. A felső oltárkép két oldalán egy-egy harsonát fújó puttó látható. Az oltárt Istenszem-motívum koronázza, két oldalán kővázák állnak. Az egyszerű liturgikus tárgyak, oltári felszerelések, kegyszerek a hívek adományaiból készültek.
A templom első, régi, elhasznált orgonáját 1881-ben váltotta fel a Saskó Márton által épített új orgona, amely 2500 forintba került. Ez volt első orgona, amely minden részletében Csabán készült. A templom mai, kétmanuálos, 20 regiszteres orgonája 1949-ben készült a pécsi Angster orgonaépítő cégnél, Zalánfy Aladár tervei szerint [8].
A templom tornya
A templom tornyában három harang lakik [6]. Az 1876-ban Bochumban készült acél nagyharang 450 kg-os, alsó átmérője 98 cm, alaphangja h1. Felső pártázatán a "BOCHUMER VEREIN. GUSSSTAHLFABRIK.", palástján az "L. P. 1876. CABIANSKO-VINICKI EVANGELICI." felirat látható.
A szintén 1876-ban Bochumban készült gyermekharang 250 kg-os, 79 cm alsó átmérőjű, d2 alaphangú acélharang. Egyik oldalán a
DEN KINDERN MACH' O. GEIST. UNS GLEICH
DEN KINDERN IST DAS HIMMELREICH
felirat, másik oldalán a
VENI CREATOR SPIRITUS
LUC; XVIII. 16.
felirat olvasható. A harang alsó pártázatán búzakalászokból és szőlőfürtökből álló díszítés fut körbe.
A 75 kg-os, kb. 50 cm alsó átmérőjű, f2 alaphangú acél kisharang szintén 1876-ban készült Bochumban, felirata nincsen. A harangokról képek és videó elérhető a Magyar Harangok Honlapján.
A templom oldalhomlokzata napjainkban
1893-ban a tornyon kisebb javításokat végeztek, 1896-ban pedig óra került a toronyba. Az első nagyobb tatarozásra 1929-ben került sor, amikor a templom belsejét újították fel. 1963-ban és 1976-ban a templom külső és belső felújítást kapott.
A jaminai evangélikus templom napjainkban már megérdemelne egy gondos felújítást. A több mint 140 éves épület egyelőre nem áll helyi vagy országos védelem alatt.
Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, 1930.
[2] Kemény Lajos, Gyimesy Károly: Evangélikus templomok, Athaeneum, Budapest, 1944.
[3] Bugár-Mészáros Károly: Evangélikus Nagytemplom, Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 333. szám, TKM Egyesület, 1989.
[4] Táborszky László: Evangélikusok a Körösök vidékén, Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén, Gyulai katalógusok 8., Gyula, 2000.
[5] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[6] Bajkó Ferenc: Magyar Harangok Honlapja – Békéscsaba.
[7] Gécs Béla: Az erzsébethelyi evangélikus templom 140 éves, Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg, XXVI. évf. 24. sz., 2016. december 1.
[8] Bajkó Ferenc: Békéscsaba, erzsébethelyi evangélikus templom, Templom.hu.
[9] Mekis Ádám: A Békéscsaba-Erzsébethelyi templom, Evangélikus Élet 47. évf. 32. sz., 1982. aug. 8.
