Békéscsaba kettős főterén az első emeletes épületet – a régi városházát – 1853-ban emelték. Ezt a házat a XIX. század felében számos másik követte, és az 1920-as évek második felére a tér északi felét, a Szent István teret majdnem végig emeletes épületek szegélyezték, a tér akkori képe már csaknem teljesen megegyezett a maival. A mai Szabadság tér városiasodása egy fél évszázaddal később, az 1910-es években kezdődött, és elsősorban a tér páros oldalát érintette. Ekkor épült fel ezen az oldalon a Békésmegyei Gazdasági Egylet székháza, a Láng-ház és a Fábry-ház által alkotott szecessziós együttes. A világháború okozta törést követően a folyamat az 1920-as évek közepén folytatódott a Stern és Steinberger cég házának, a Szamek-háznak és a Róna-háznak a felépülésével. Meglepő módon azonban a páratlan oldalon az 1920-as évek közepéig mindössze egy emeletes ház, a Zsíros-ház épült, igaz, a földszintes épületek között számos jelentős – a sarki Bartóky-ház, Reisz Miksa orvos háza vagy Holländer Lipót ügyvéd tornyos háza – akadt. A jelentősebb földszintes polgárházak közé tartozott Guttmann Adolfné háza is, ahová 1913-ban dr. Prónai Ernő költöztette ügyvédi irodáját.
Prónai Ernő ügyvéd egykori háza
A Szabadság tér délnyugati sarka az egykori Prónai-házzal 1947-ben
Az egykorú újsághírek alapján Prónai – aki ügyvédi működése mellett az Országos Magyar Izraelita Kultúregylet iskolaszéki elnökeként is tevékenykedett – később az épület tulajdonosa lett, és az ő nevéhez fűződik a ház bővítése is. Prónai Ernő 1926-ban kapott építési engedélyt a ház emeletesre építésére. Az emeletráépítést tervező építész személyéről eddig sajnos nem találtunk adatot (mint ahogy az eredeti földszintes épület tervezőjéről sem).
Az egykori Prónai-ház a pártházzal 1960 körül
A téglaburkolatos homlokzatú polgárház külső képe árulkodik az emeletráépítésről: erre utal az erős övpárkány mellett a földszint és az emelet eltérő ablakkiosztása is. A bal szélső tengelyt (a kapu tengelyét) leszámítva szimmetrikus épület földszinti ablakai hangsúlyos keretelést kaptak, amely gyámkővel, afölött erőteljes szemöldökpárkánnyal zárult. Az emeleti kereteletlen ablakok szigorúságát a fölöttük elhelyezkedő növényi ornamentika oldotta fel. Az emelet középső két tengelyében háromszög alakú timpanonnal koronázott zárterkély épült. Az emeleti ablakokat egyszerű fejezetes pilaszterek is határolták, amelyek a középrizaliton szintén növényi ornamentikát kaptak.
A Szabadság tér páratlan oldalának részlete 1960 körül
Az egykori Prónai-ház a monumentális pártházzal 1960 körül
Békéscsaba 2005-ben született építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya [3] a hasonló jellegű polgárházak közül a legegyedibbnek, Csabára leginkább jellemzőnek nevezi az épületet. A szép épület szomszédai azonban kevésbé jelentős házak voltak: a szocialista városrendezés egymagában nem ítélte elegendően értékesnek, így áldozatául esett az új rendőrség-főkapitányság építésének. Az egykori szép polgárház helyén 1975 óta a városközpont egyik legbarátságtalanabb épülete, a monumentális rendőrség áll. Ha a polgárház épségben megmarad, ma a Szabadság tér egyik jelentős műemlék jellegű épülete lehetne.
Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 1913–1927.
[2] Körösvidék 1922–1927.
[3] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
