Andrássy út–Jókai utca sarka A Reisz és Porjesz-féle Első Csabai Bútorgyár 1893-ban alakult, a cégjegyzékbe 1894. április 7-én vették fel, alapítói Reisz Miksa és Porjesz Mihály voltak. A cég Vasút utcai házában kínálta saját tervezésű és készítésű háló-, ebédlő-, úriszoba- és szalonberendezéseit a…

A csabai polgárházakat bemutató sorozatunk XV. részében három párhuzamos belvárosi utcát mutatunk be: a Kinizsi utcát, a Mednyánszky utcát és a Knézich Károly utcát. Az Andrássy útról nyíló utcákban az egykori polgárházaknak csak töredéke maradt meg, sőt, a Knézich Károly utca mára Andrássy úti…

Andrássy út 56. Az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút első, keskeny vágányú, csak teherfuvarozásra szolgáló vonalát Kovácsháza és Kupapuszta között 1894-ben adták át. A vasút jó eredményeinek hatására néhány évvel később újabb, már közforgalmú…

Békéscsabai népi építészeti emlékeit, podsztyenás házait bemutató sorozatunk újabb részében három, egymáshoz közeli utcát – Szarvasi út, Pöltenberg utca és Vasvári Pál utca – mutatunk be. Bár a fennmaradt házak száma kicsi, közülük több is az egész város legszebb parasztházai közé…

Fürjes 555. A Polner család 1662-ben kapott nemességet I. Lipót királytól. A nemességet szerző Frigyes szépunokája, Polner Lajos (1814–1879) Békés vármegyébe telepedett. 1845-ben ügyvéd, a 40-es években alpénztárnok, tiszti ügyész, királyi tanácsos, a Ferencz József-rend lovagkeresztese, később…

Petőfi liget A lebontott katonai épületek helyén kialakult Petőfi ligetet 1882-ben Sztraka Ernő városi mérnök parkosította. Eredeti területe a mainál jóval nagyobb volt: az L alakú terület egészen a mai általános iskoláig ért. Első elnevezése Katona téri kert volt. 1903-ban a képviselő-testülethez…

Penza ltp. 27. helyén (régi cím szerint Felső-Körös sor 27.) A későbbi Áchim–Ondroviczky malmot Milyó Mátyás építtette 1873-ban saját portáján, Knack Ernő gépésszel. 1907–08-ban Áchim László (Békéscsaba utolsó bírája, ipartestületi alelnök) és Ondroviczky Pál tulajdonosok több síkszitával,…

Szabadság tér A mai Szabadság tér sokáig a városon keresztülhaladó Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1884-ben kapta a Gabona tér nevet, mivel a szomszédos piactér részeként itt volt a gabonapiac. A csabaiak általában Búzapiac térnek hívták a teret. 1910-ben Ferenc Józsefről nevezték el, majd…

Luther utca 7. Békéscsaba első magánóvodáját Harsányi Györgyné létesítette „Fröbel-féle gyermekkert” néven, 1866-ban Czeizler Ilona és Lippert János, 1877-ben ismét Lippert János nyitott magán jellegű Fröbel-féle gyermekkertet, utóbbi működtetéséhez már a város is hozzájárult. Ugyanekkor már a…

Gyulai út 18. Tekintélyes méretű, kúriának is beillő polgárház állt egykor a Reök-kúria mellett, a Gyulai út és a ma már megszűnt Breznyik utca (korábban Serház utca, Szegényápolda utca, Kórház utca, később Hámán Kató utca) sarkán. A földszintes, nyolctengelyes homlokzatú házat Bogár Dániel…

Bartók Béla út 55. A feljegyzések szerint Békéscsabán az első baptista istentiszteletet 1894. november 25-én tartotta a nagyszalontai Vass Sándor a Víg utca (ma Vörösmarty utca) 2351-es számú házban, id. Gyurkovics András házában. A baptisták a csabai gyülekezet megalakításának az első két csabai…

Szabadság tér 1. 1910 körül a Szent István tér páros oldala már szinte már teljesen a mai képét mutatta, és a páratlan oldalon is állt már a városháza, a katolikus templom és a később átépített egykori Laszky-féle ház. A mai Szabadság tér városiasodása azonban csak ekkoriban kezdődött. 1906-ban…

Gyulai út 12. A XIX. század közepén a város legszebb épületei a Gyulai út elején álltak: ebben az időben több jómódú család is itt építette fel kúriáját. Ekkoriban épült az Ursziny család kúriája (később Beliczey-kúria), a Steiner család kúriája (később Omaszta-kúria, ma Munkácsy Mihály Emlékház),…

Kossuth tér 6. A katolikus egyház második központi (belső) iskolája 1884-ben épült fel a Kossuth tér 6. szám alatt. Az iskolát 1936-ban építették emeletesre Domanek Pál esperes-plébános javaslatát követően. A munkálatok már a nyár elején megkezdődtek, augusztus elején pedig már a bokrétaünnepélyt…

Bessenyei utca A mai Bessenyei utca évszázadokon át a Jaminai szőlők keleti határa volt, 1882-ben ez volt a szőlő 'E' jelű dűlője. Nevét 1910-ben kapta Bessenyei Györgyről, a magyar felvilágosodás irodalmának kiemelkedő alakjáról. A hosszú utcában mára csak néhány podsztyenás ház maradt fenn,…

A podsztyenás házakat bemutató sorozatunk 15. bejegyzésében egy nagyobb városrészt, a Jókai utcától a Nagy Antal utcáig terjedő területet mutatjuk be. Napjainkra ennek a városrésznek az utcáiban alig egy-két parasztház maradt meg eredeti formájában. Sokat közülük jelentősen átalakítottak, így csak a…

Új vásártér (Kazinczy utca és Tábor utca sarka) 1845-ben az örökváltság alkalmával a földesúrtól vásárolt, a Gyulai út és a Békési út között elterülő, mintegy 50 holdnyi terület lett a külső vagy állatvásártér. A vásárteret már 1890 körül át akarták helyezni a vasútállomás előtti térre, a…

Hunyadi tér A mai Hunyadi tér helyén a XIX. század második felében még csak egy kis tér létezett az egyházi magtár mögött. A teret 1865-ben a szomszédos központi iskoláról Nagy iskola térnek neveztek el. A mai térnek az Irányi utca felőli oldalán keskeny utca húzódott, a Kalapos utca. A tér többi…

Kastély utca – Corvin utca A középkori Csaba legjelentősebb épülete az Ábránfy család által emelt kastély volt. Az építés pontos idejét nem ismerjük, azonban valószínű, hogy 1521-ben már állt a várkastély, mivel Ábránfy Péter – a kastély feltételezett építője – egyik levelét Csabáról keltezi. Ez a…

Munkácsy utca 4. A mozgókép feltalálása után néhány évvel Békéscsabán is megkezdődtek a filmvetítések. A források sajnos ebben a tekintetben hiányosak, de feltehető, hogy elsőként Csabára is vándormutatványosok hozták el a filmeket. Az első híreket a Békésmegyei Közlöny 1899. január 16-i számában…

Ógerlai-erdő Gerla 1984 óta Békéscsaba része, a település azonban valójában Csabánál is régebbi múltra tekint vissza. Pontosabban, az első ismert okleveles említése korábbi, mint Csabáé: 1257-ben a gerlai monostor apátja a Szilágysomlyó melletti Keresteleken birtokos. Hol volt "Julamonustora" és…

Gyulai út Az 1777-ben ásott csabai Körösön eleinte csak jármos fahidak épültek: a Gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti körgáti zsilip helyén. A városban elsőként a legforgalmasabb Gyulai úti híd helyén épült szilárdabb anyagú, téglaboltozatos híd 1875-ben Sztraka Ernő…

Békéscsaba nevének első okleveles említése a XIV. század első feléből származik: az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben Pál pap 6 garas, 1337-ben Miklós pap 4 garas pápai adót fizetett. Ebből azonban nem következik, hogy Csabát a XIV. században alapították volna: mivel az 1332-37-es…

Szabadság tér 21. Békéscsaba kettős főterén az első emeletes épületet – a régi városházát – 1853-ban emelték. Ezt a házat a XIX. század felében számos másik követte, és az 1920-as évek második felére a tér északi felét, a Szent István teret majdnem végig  emeletes épületek szegélyezték, a tér…

Andrássy út 23. 1885-ben építtette Michnay Miklós emeletes házat épített a Vasút utcán, a Köteles és a Benkő utca (a mai Kinizsi, ill. Mednyánszky utca) között. Az épületben működött Michnay fűszer-, gyarmat- és rövidáru-kereskedése, és ide költözött Petrányi Gyula üzlete is, akinek árui között…