Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (20) Alpár Ignác (2) Andrássy út (24) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (36) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (31) emlékművek (1) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (19) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (6) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (7) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Vásártéri malom – Erőkar vasöntöde

2020.01.27. 08:42 - csabaihazak

Vásártér 13–15. – Telep u. 15.

Az egykori vásártéren épült malom első, általunk ismert tulajdonosa Bertók Pál. Bár ő 1897-ben már eladásra hirdette a két pár kőre épített, két szitakoptatóval, Marschall-féle locomobillal berendezett, jó karban levő gőzmalmot, az végül haláláig tulajdonában maradt, majd veje, Dörflinger Béla vette át, aki 1922-ben toldással és ráépítéssel bővítette a malmot.

Az 1922-es átalakítás tervrajza. Forrás: Békéscsabai Dörflinger-malom (Vásártér 13–15), MNL BéML V.82. 1271/1937, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A városi tanács tűzbiztonsági okokból elrendelte, hogy az új malomépületnek a lakóház felőli, és annak folytatását képező külső oldalfalát vakolatos stukatúrral burkolják, a villanyvezetékeket Bergmann-csőbe szigeteljék, a gépház vaskéményét pedig két méterrel magasabbra emeljék és szikrafogóval lássák el. Ezen kívül a földszinten egy vízzel állandóan telített hordó és vödör, az emeleteken pedig egy-egy minimax tűzoltó-berendezés elhelyezését is megkövetelték. A liftet minden emeleten automatikusan záródó ajtókkal látták el. Alig két évvel később, 1924-ben Rubinstein Adolf vette át a malmot, és a kor igényeinek megfelelően alakította át.

A Békésmegyei Általános Takarékpénztár által végzett átalakítások tervrajza. Forrás: Békéscsabai Dörflinger-malom (Vásártér 13–15), MNL BéML V.82. 1271/1937, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Később a Békésmegyei Általános Takarékpénztár kezelésébe került a malom, ekkor újabb korszerűsítések következtek. A malom ekkor villamos meghajtású, nyolcjáratú vámmalomként működött, vagyis olyan malomként, ahol az őrlés díját pénz helyett gabonában számították.

1937-ben a battonyai Tyirityán Áron vásárolta meg a nyolcjáratú, villamosüzemű malmot. A háború után a malmot elvették a tulajdonosoktól. Tyirityán Rudolf egykori malomtulajdonost – aki akkor az István malomban dolgozott – 1950-ben azzal vádolták meg, hogy zsizsikes kukoricát és árpát szállított az István malomba. A Viharsarok Népe által "aljas kártevőnek" nevezett egykori malomtulajdonost azonnal elbocsátották a malomtól, és átadták az ÁVH-nak. Az újság felhívta a figyelmet, hogy az eset legyen intő példa valamennyi dolgozó számára. Őrködjenek éberen, mert az ellenség nem alszik, fokozottabban támad minden vonalon.

Az épületben kapott helyet az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat (Erőkar) vasöntödéje. Az üzem – többek között – szürkevas öntvényekkel látta el az ország áramszolgáltatóit és erőműveit. 

06_1.pngAz Erőkar Vasöntöde az egykori malomépületbenerokar_1974.jpgLakatos Gábor és Baukó Mihály vasöntők a November 7. Erőmű kazánrostélyainak öntőformáit készítik az Erőkar Vasöntödében. Forrás: Békés Megyei Népújság 29. évf. 82. sz., 1974. április 9.

Az Erőkar üzeme a 90-es években szűnt meg, ezt követően az egykori malomépületet lebontották.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 1897–1937.
[2] Molnárok Lapja 1935.
[3] Viharsarok Népe 1950.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr6711812503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.