Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (5) Ádám Gusztáv (23) Alpár Ignác (2) Andrássy út (26) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (40) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (3) Bedő Pál (2) Békési út (2) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (34) emlékművek (2) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Fürjes (1) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (46) hidak (3) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (10) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (7) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (9) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (12) Kossuth tér (6) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (4) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (4) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (3) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (2) podsztyenás házak (16) polgárházak (21) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (8) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (8) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Polgárházak XIV. – A Damjanich utcától az Aradi utcáig

2021.11.22. 08:33 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek polgárházak

A város polgárházait bemutató sorozatunk 14. részében az egykori Alsó tized csaknem felét kitevő, a Bartók Béla utat a Tessedik utcával összekötő utcákon haladunk végig. A mai Bartók Béla út és a Körös által határolt városrész 1910-ig volt a város Alsó tizede, 1910-ben, Békéscsaba kerületi beosztásának keletkezésekor ez a terület lett a város I. kerülete, amelynek a javaslattevő bizottság a Bánát elnevezést javasolta, ez az elnevezés azonban nem maradt meg. A bejegyzésünkben szereplő utcákban még ma is számos szép parasztház, polgárház található.batthyany_1.jpgBatthyány utcai utcakép 2016 karácsonyán az utca legszebb házaival

Damjanich utca

A mai Damjanich utca első neve Darabos utca volt, eredeti nevét az itt lakó Darabos családról kapta. 1910-ben a kezdőbetűk azonossága alapján nevezték el Damjanich János honvéd tábornokról, az 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő alakjáról.

Damjanich u. 2.

A 2. számú házban működött az 1910-es és 1920-as években Staszenka János kocsigyártó műhelye, aki többféle új s használt úri kocsit hirdetett jutányos áron. Ugyanitt működött Staszenka János gőztisztító vállalata, ahol régi ágytollakat gőzölt, tisztított és fertőtlenített. goztisztito.jpgGőztisztítógép Staszenka János hirdetésében

1925-ben Hajdu Mátyás női divattermet nyitott ezen a címen, ahol a legkényesebb ízlés szerint készített angol és francia munkákat, továbbá a legutolsó divat szerint végzett átalakításokat.

damjanich2.jpgDamjanich u. 2 napjainkban

1929-ben Hajnal György kapott építési engedélyt a Damjanich utca 2. szám alatt, ekkor épülhetett a ma is álló polgárház. A terméskő lábazatú, négytengelyes homlokzat a korábban épült eklektikus és szecessziós polgárházak motívumait leegyszerűsített formában hordozza.

Damjanich u. 4.

A Körösvidék az 1920-as években Gálik Andrást és családját említi a ház tulajdonosaként. A 2+2+1 tengelyes homlokzatú ház építésének idejéről egyelőre sajnos nem találtunk adatot, azonban a szomszédos házzal való nagy fokú formai hasonlóság valószínűsíti, hogy a 2. számú házzal egy időben épülhetett.damjanich4.jpgDamjanich u. 4. napjainkban

Damjanich utca 14.

A Damjanich utca házai közül a 14. számú maradt meg a legnagyobb épségben. A szimmetrikus homlokzatú épület közepén kis kiülésű, vonalazott falsávval határolt rizalit található ikerablakokkal, kétoldalt egy-egy kéttengelyes szárny. Az ablakokat függőleges falsávok hangsúlyozzák, fölöttük tört vonalú szemöldök és virágkosár. Békéscsaba 1935-ös útmutatója szerint ifj. Molnár Pál ács és kőműves lakott itt. damjanich14.jpgDamjanich u. 14. napjaiknkban

Damjanich u. 24.

damjanich24.jpgA Damjanich u. 24. számú ház napjainkbandamjanich24_2.jpgA Damjanich u. 24. számú ház napjainkban

A Damjanich u. 24. számú ház építésére 1925 februárjában kapott engedélyt ifj. Zahorán György, azonban júliusban már – az összes építőanyaggal – sürgősen eladásra hirdették az épületet. Bár a 2+2+1 tengelyes utcai homlokzat tagozatai már nem az eredetiek, megmaradt az oldaltornác szép fűrészelt díszítése.

Damjanich u. 26.

A 26. számú, oromzatos ház homlokzata mára átalakult, azonban Tábori György 1956-ban készült felvételének köszönhetően tudjuk, hogy milyen volt a ház eredeti képe. A profilozott füles kerettel ellátott ablakok fölötti ornamentikát szegmensíves szemöldök zárta. Az udvar felől faoszlopos, faragott deszka díszítésekkel ellátott tornác húzódott végig.

damjanich26.jpgDamjanich u. 26. napjainkbandamjanich26_ajto.jpgA 26. számú ház eredeti formában megmaradt ajtaja

Damjanich utcai 26. Tábori György felvételén 1956-ban. Forrás: a Munkácsy Mihály Múzeum Tengertánc virtuális tárlata

Wesselényi utca

Az utca első ismert neve Villa utca volt, ezt a nevet a szomszédos Damjanich utcával alkotott villaszerű alakról kapta. 1910-ben nevezték el Wesselényi Miklósról, a reformkor egyik kiemelkedő politikusáról.

Wesselényi utca 7.

Az utca legszebb épülete a 7. számú, négytengelyes, téglaburkolatos homlokzatú polgárház. A könyöklőpárkányon ülő ablakok fölötti geometrikus díszítést egyenes szemöldök zárja. A főpárkányban ívsoros díszítés fut végig. A homlokzatot kétoldalt, illetve középen vonalazott falsávok tagolják. A Békésmegyei Közlöny 1927. november 19-i száma arról tudósít, hogy egy nappal korábban Hrabovszky János hentes 7. számú házában, az udvarban elhelyezett húsfüstölőnél tűz ütött ki: egy darab szalonna leesett a parázsra, lángra lobbant és meggyújtotta a füstölő deszkafalát. A kiérkező tűzoltók a tüzet néhány perc alatt eloltották.

wesselenyi7.jpgWesselényi u. 7. napjainkban

wesselenyi7_ablak.jpgA Wesselényi u. 7. számú ház szép homlokzati részlete

Wesselényi utca 21.

A Wesselényi u. 21. számú, eredetileg négytengelyes ház homlokzatát három falsáv tagolja. Az ablakok egyszerű, szecessziós hatást mutató keretelést kaptak. Az épülethez utólag épült bejárati rész is követi az eredeti szárny formáit. A két világháború közti években Boskó János kovácsmesteré volt a ház, aki "luxus- és gazdasági kocsik mindennemű kovácsmunkáját, valamint lóvasalást a legmagasabb igényeknek megfelelően vállalt".

wesselenyi21.jpgWesselényi u. 21. napjainkban

wesselenyi21_2.jpgWesselényi u. 21. napjainkban

Batthyány utca

A mai Batthyány utca első pontosan megjelölt és azonosítható neve 1865-ben Ó Kígyósi utca volt, így feltételezhető, hogy az 1851-es felsorolásban szereplő Kígyósi utca ezt az utcát jelölte. 1910-ben kapta mai nevét Batthyány Lajosról, az első felelős magyar minisztérium elnökéről.

Batthyány utca 1.

A Batthyány utca 1. számú ház homlokzata mára alighanem leegyszerűsödött eredeti képéhez képest. A 2+1+2+2 tengelyes homlokzat kis kiülésű középrizalitján foglal helyet az épület egyik legszebb része, az eredeti állapotban fennmaradt fakapu, valamint tőle jobbra két ablak, aszimmetriát kölcsönözve ezzel a háznak. Az épületnek a kaputól jobbra lévő szakaszán megmaradtak az eredeti ablakok, valamint a főpárkány egyszerű vonala. Az ablakokat ma az eltérő festésből adódó keret szegélyezi, eredetileg alighanem gazdagabban díszítettek voltak.

1913-ban Lepény Mihályné hirdetett ezen a címen házban egy három szobából és a szükséges mellékhelyiségekből álló szép utcai lakást kiadásra. 1924-ben eladásra hirdették az 5 padolt szobából és mellékhelyiségekből álló nagy lakóházat. 1926-ban a kézimunka-kiállltáson nagy feltűnést keltett páratlan szépségével Kájmel Elvirának tüllmunkája. Ez a fiatal lány hosszú évek alatt eltanulta mestereitől a kézimunka művészetet s gyönyörű szép tüllmunkákat készített megrendelésre bárkinek Batthyány utca 1. sz. alatti lakásán. 1943-ban Lipták Györgyné kapott engedélyt roskadozó kamrák bontására ezen a címen.

b1.jpg

Batthyány utca 2.

A csabai polgárházak jellegzetes példája a 2. számú, 2+2+1+2 tengelyes, téglaburkolatos homlokzatú, kiemelkedően szép polgárház. A fejezetes falsávokkal tagolt homlokzat nagyobb része szépen felújított. Külön érték az eredeti állapotban megmaradt, szép fakapu.batthyany2_2008.jpgBatthyány u. 2. 2008-ban

1924-ben Adlerék hirdettek ezen a címen jutányos áron egy kifogástalan állapotban lévő zsakettöltönyt és férfi fűzős új cipőt, 1925-ben pedig Kósa kínált közismert jó bort. 1929-ben Krausz Győzőt említik a hírek a ház lakójaként.batthyany2_2016.jpgBatthyány u. 2. 2016-banbatthyany2_kapu.jpgA Batthyány u. 2. szám alatti polgárház kapuja

Batthyány u. 4.

A tekintélyes méretű, kimagaslóan szép 4. számú ház szintén a Csabára oly jellemző téglaburkolatos homlokzattal épült. A 2+1+2+1+2 tengelyes utcai homlokzatot falsávok tagolják, az egyenes záródású ablakokat konvex és konkáv ívekből álló, összetett timpanon koronázza. A kaput egyenes szemöldökpárkány zárja.batthyany4_2008.jpgA Batthyány u. 4. számú ház 2008-ban, még az eredeti kapuval

A régi újságok 1922-ben Zahorán Sz. Györgyöt, 1929-ben Zahorán Mihály gazdálkodót említik a ház tulajdonosaként.

batthyany4_2016.jpgA Batthyány. u. 4. számú ház 2016-banbatthyany4_ablak.jpg A 4. számú ház ablakai

Batthyány u. 6.

A 6. számú, 2+1+1+2+2 tengelyes homlokzatú épület napjainkra már részben átépült. A háromszobás, két konyhával és két kamrával felszerelt épületet 1894-ben építette Mekis György.  Békéscsaba 1930-ban megjelent történelmi és kulturális monográfiájában a Batthyány utca 6. számú ház fényképével illusztrálták a jellegzetes csabai polgárházakat bemutató bekezdést. A kép egyszerű homlokzatú házat mutat, középen nagy kapuval, a homlokzat egyes szakaszait elválasztó pilaszterekkel, egyszerű keretelésű, egyenes szemöldökű ablakokkal. Egy 1924-ben megjelent hirdetés szerint ezen a címen vállalt Hegyesi Márton gimnáziumba vagy polgáriba járó fiúkat teljes ellátásra. batthyany6_2016.jpg A 6. számú ház 2016-ban batthyany.jpgA Batthyány utca 6. számú ház 1930 körül. Forrás: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, 1930batthyany6_1956_0.jpgA Batthyány utca 6. számú ház 1956-ban Tábori György felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Adattár: 148/1960. sz. 2098batthyany6_1956.jpgA Batthyány utca 6. számú ház udvari tornáca 1956-ban Tábori György felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Adattár: 148/1960. sz. 2096batthyany6_1956_1.jpgA Batthyány utca 6. számú ház udvari tornáca 1956-ban Tábori György felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Adattár: 148/1960. sz. 2097

Batthyányi utca 8.

A 8. számú, tekintélyes méretű ház mára jelentősen átalakult. Békéscsaba legtöbb adót fizető polgárainak névsora szerint 1922-ben Botyánszki György tulajdonában állt a ház.

batthyany8_2018.jpgA Batthyány utca 8. számú ház 2020-banbatthyany8_1956_1.jpgA Batthyány utca 8. számú ház udvari tornáca 1956-ban Tábori György felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Adattár: 148/1960. sz. 2091batthyany8_1956_2.jpgA Batthyány utca 8. számú ház udvari tornáca 1956-ban Tábori György felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Adattár: 148/1960. sz. 2092batthyany8_1956.jpgA Batthyány utca 8. számú ház udvari tornáca 1956-ban Tábori György felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Adattár: 148/1960. sz. 2093

Batthyányi utca 9.

Szintén jelentősen átépült a 9. számú ház, azonban eredeti formában maradt meg az épület gyönyörű fakapuja. Békéscsaba legtöbb adót fizető polgárainak névsora szerint 1922-ben özv. Csicsely Györgyné tulajdonában állt a ház.

batthyany9_1956.jpgA Batthyány  utca 9. számú ház 1956-ban Tábori György felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Adattár: 148/1960. sz. 2094.batthyany9_tornac_1956.jpgA Batthyány  utca 9. számú ház tornáca 1956-ban Tábori György felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Adattár: 148/1960. sz. 2095.

batthyany9_2018.jpg A Batthyány utca 9. számú ház 2020-ban b9.jpgA Batthyány utca 9. számú ház eredeti kapuja

Batthyányi utca 10.

Az öttengelyes homlokzatú, szomszédainál alacsonyabb 10. számú ház csaknem teljesen dísztelen: könyöklőpárkányon ülő, hatosztatú ablakai egyszerű keretelést kaptak – régi fényképek hiányában nem tudjuk, hogy a ház eredetileg is ilyen formában épült, vagy későbbi átalakítás eredményeként alakult ki a homlokzat mai képe. A 10. számú ház Békéscsaba legtöbb adót fizető polgárainak névsora szerint a Botyánszki családé volt.batthyany10_2018.jpgA Batthyány utca 10. számú ház napjainkban

Batthyányi utca 12.

A 12. számú ház szomszédjához hasonlóan egyszerű homlokzatú, az egyenes záródású ablakok egyszerű kereteit csak némi vonalazás, az ablakok fölött három négyzetmotívum díszíti. A homlokzatot fügőleges falsávok osztják 2+2+1 arányban. Békéscsaba 1935-ös útmutatója szerint Opauszki Pál szabó műhelye volt a 12. számú házban.

batthyany_12_2018.jpgA Batthyány utca 12. számú ház 2020-ban

Batthyányi utca 15.

A hatalmas, 2+1+4 tengelyes 15. számú ház homlokzata is hasonlóan egyszerű. A két bal oldali tengelyben lévő ablak egyszerű szalagkeretet kapott, amelyet a két felső sarok lekerekítése és az íves sarkok közti szélesebb szakasz tesz változatossá. Az egyszerű homlokzattal szemben az eredeti állapotban megmaradt, kétszárnyú fakapu valóságos műalkotás.

batthyan15_2018.jpgA Batthyány utca 15. számú ház 2020-ban

batthyany15_kapu.jpgA Batthyány utca 15. számú ház kapuja

Batthyányi utca 16.

A 16. számú ház mára erősen átépült. 1926-ban Zahorán Györgyné Áchim Judit és Áchim János eladták Batthyány u. 16. sz. házukat Krisztóf Jánosnak 600 q búzáért. 1927-ben kiskorú Gálik Ilona sopronyi 11 hold földjét hirdették haszonbérbe kiadásra ezen a címen.
batthyany16_2018.jpgBatthyány u. 16. napjainkban

Batthyányi utca 18.

A 18. számú ház ma már csak tömegében is részleteiben őrzi eredeti formáját. Itt is megmaradt aonban eredeti állapotában a gyönyörű fakapu. 1921-ben ezen a címen hirdetett Kocziszky Mátyás kovácsmester eladásra egy eredeti kéthengeres, 9 éves magánjárót, valamint egy önállóan dolgozó kovácssegédet is keresett, 1924-ben pedig kötőgép kezeléséhez értő komoly leányt kerestek ezen a címen Miskolczinál, Nagyváradra.

batthyany18_2018.jpgBatthyány u. 18. 2020-ban

batthyan18_kapu.jpgA 18. számú ház kapuja

Batthyányi utca 21.

A Batthyány utca felől 2+1+1+2 tengelyes homlokzatú saroképület homlokzata mára részben leegyszerűsödött. A jobb oldali két tengely ablakai máig őrzik keretüket, mely az ablakok fölött konvex és konkáv ívekből komponált motívumban csúcsosodik ki, az íves részek által közrefogott mezőben körbe fogott, sarkára állított négyzet motívummal. A homlokzatot függőleges falsávok tagolják, melyeket geometrikus motívumok díszítenek. Az ablakok fölött ívsor fut végig a homlokzat teljes szélességében, fölöttük téglalapok sora, azok fölött pedig, a tengelyekben sarkára állított négyzet. 1922-ben Kocziszky Mátyás újsághirdetésben tudatta, hogy a Batthyányi utca 21. sz. alatti kovácsműhelyt ismét három évre bérbe vette, és továbbra is csak jó és pontos, lelkiismeretes munkát végez, többek között új igás kocsik a legolcsóbb árban készültek nála. Ugyanott egy jó, szorgalmas fiút kerestek kovácsinasnak. 1924-ben Kocziszky Mátyás a Lehel u. 1. szám alá helyezte át műhelyét. 1927-ben eladásra hirdették a házat.

batthyany21_2017.jpgBatthyány u. 21. 2020-banbatthyany21_reszlet.jpgA 21. számú eredeti tagozatokat őrző ablakai

Klapka utca

A Klapka utca eredeti neve Kovács utca volt, amely mesterségnévre és személynévre is visszavezethető, Czeglédi Imre [1] az utóbbit valószínűsíti. Az utcát 1910-ben nevezték el Klapka György honvéd tábornokról.

Klapka utca 1.

Az 1. számú ház 2+2+2 tengelyes homlokzatát egyszerű falsávok tagolják. Az egyenes záródású ablakok keretezését geometriai formákból komponálták. Szaszák Pál 1925-ben kapott engedélyt üzlet és lakóház építésére a Klapka utca 1. szám alatt, egy évvel később azonban a házat eladta Mengyán Jánosnak 190 millió koronáért. 

klapka1.jpgA Klapka u. 1. számú ház 2015-ben

Klapka utca 2.

A 2. számú ház mára erősen átépült, ám mai formájában is jól illeszkedik a polgárházak sorába.

klapka2.jpg

Klapka utca 3.

A 3. számú ház négytengelyes homlokzata mára alighanem leegyszerűsödött eredeti képéhez képest. Megmaradt azonban a főpárkány, a tengelyekben rombuszmotívumokkal.

1921-ben ifj. Lipták János békéscsabai építész tervező és vállalati irodát nyitott a Klapka utca 3. szám alatt. A legjutányosabb feltételek mellett vállalt el minden, az építészet körébe tartozó tervezési és kiviteli munkálatot, különös szakértelemmel vasbeton munkálatokat is. Ugyanebben az évben  Bagyinka Béláné Klapka- . 3. sz. alatti lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 142 koronát tartalmazó pénztárcáját kilopta a zsebéből. 1922-ben eladásra hirdették a házat.  

1922-ben Lipták György csabai fiatalember, aki tanulmányait a késmárki textilipari iskolában és a budapesti keleti kereskedelmi akadémián végezte, majd több évig nagyobb gyáraknál folytatta kiképzését, majd az egyik nagyobb csabai gyár műszaki vezetésében segédkezett, édesapjának házában egy külön épületet építtetett textilgyár céljaira. Azonnal hozzáfogott a gyár felszereléséhez és berendezéséhez, és nagy nehézségek leküzdése után sikerült annyira vinnie, hogy 20 legmodernebb kötőgépet szerelt fel. Rövid idő alatt befejezést nyertek a felszerelési munkálatok, megindult az üzem és hamar Békéscsaba egyik virágzó iparvállalata lett. A fiatal gyáros főtörekvése az volt, hogy gyárát minél tökéletesebbé és naggyá tegye, ezért a következő tavaszra nagy kibővítési munkálatokat vett tervbe.  A gyár készítményei közül első helyen kell megemlíteni a gyermek patent harisnyát, a kötött gyapjú és karlsbadi kesztyűt, azonkívül gyártottak még kamásnit, sapkát és sálakat. A blúzok, kabátok és más efféle cikkek gyártását csak a következő szezonban kezdték meg. A gyár 1922-ben átlagosan 30–50 munkással dolgozott, főképpen 15 éven aluli leányokkal, a tulajdonos személyes vezetése alatt. Gyártmányainak havi átlaga meghaladta 160–200 tucat árut. Az áruit esetleg helyben és vidéken értékesítette, de majdnem mindet budapesti altruista beszerzési csoportoknál helyezte el.  Két, keleti szőnyegek előállítására szolgáló szőnyegcsomózó széket is felszereltek. A Lipták György Kötszövőgyár Részvénytársaság az 1923. június 14. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. keletkezett. Célja: kötött- és szövött- s egyáltalában a textilipar körébe tartozó mindennemű áruk gyártása, gyárak létesítése, már üzemben levő gyári vállalatokban való részvétel s a gyártmányok forgalomba hozatala és mindennemű textilcikkekkel való kereskedés. Az alakuló közgyűlésen Lipták György szövőtechnikus, Kitka Mihály magántisztviselő, Filipinyi Sándor bankigazgató, Dr. Kocsis József segédtitkár, Ruttkay Albert Hangya-igazgató és Lipták János építőmester igazgatósági tagokul megválasztattak.

1925-ben Lipták P. János, ifj. Lipták P. János, Lipták Mihály, György és Ilona eladták a házuk 1/2 részét Lipták Györgynek 350 q búzáért, majd egy év múlva Lipták György eladta Klapka utca 3. sz. házát Lipták Jánosnak 75.000.000 koronáért. 1927-től a céget felszámolták.

Úgy tűnik, a ház lakói különösen gyakran váltak zsebtolvajlás áldozatává: 1928-ban a ház lakója volt Blattner Lipótné, akit a Békésmegyei Közlöny tudósítása szerint az év decemberében megloptak a kirakodóvásárban: kabátja zsebéből kicsente valaki szürke posztóból készült pénztárcáját, amelyben 20 pengő volt. 1929-ben egy két- és egy háromszobás lakást hirdettek kiadásra.

klapka3.jpgKlapka u. 3. 2015-ben

Klapka utca 11.

Az egész városrész egyik legszebb háza a Klapka utca 11. számú téglaburkolatos homlokzatú, szecessziós stílusú polgárház. Az 1+2+2 ritmusú homlokzat bal oldalán helyezkedik el a díszes rácsbetétes ajtó, fölötte színes üvegű ablakkal.Az egyenes záródású ablakok és az ajtó fölött egyforma, szegmensíves szemöldök, az alattuk lévő mezőben ívekből komponált díszítés. A Békésmegyei Közlöny 1934-es cikkében ír Farkas János Klapka utca 11. szám alatti lakosról, akitől egy sötétbarnára fényezett kerékpárt loptak el. 

klapka11.jpgKlapka u. 11. 2015-benklapka_11_ajto.jpgA Klapka utca 11. számú ház ajtajaklapka11_ablak.jpgA Klapka utca 11. számú ház ablakai

Klapka utca 15.

A 15. számú ház homlokzati díszei is részben szecessziós ihletésűek. Az ablakok keretezését ívekből és egyenes vonalakból komponált mező koronázza, benne füzérdísszel és köt alakú mezőben növényi ornamentikával. klapka15.jpg

Szemere utca

Az utca korábbi neve Szekeres utca volt, ezt a nevet valószínűleg az egykor itt lakó Szekeres családról kapta, akiknek háza a saroktól a második ház volt. 1910-ben Szemere Bertalanról, a szabadságharc miniszterelnökéről nevezték el az utcát.

Szemere utca 14.

Az utca legszebb épülete a Szemere és a Tessedik utca sarkán álló tekintélyes méretű polgárház, amelynek hosszabbik homlokzata a Tessedik utca felé néz, ám a bejárat a Szemere utca felőli homlokzatra esik. A Körösvidék 1926-os cikkéből megtudhatjuk, hogy akkor Botyánszky János tulajdonában állt a ház.

szemere.jpgSzemere utca 14. 2016-ban

Vozárik utca

A Vozárik utca első neve (amely már az 1851-es felsorolásban is szerepelt), a patinás hangzású Oskola utca volt. Ezt a nevet az utca végén lévő egykori evangélikus iskoláról kapta. Az alsóvégi szülők már 1818-tól fenntartottak egy ideiglenes iskolát, mivel az egyházi iskolák távol estek az Alvégtől. Az egyház hamarosan átvette ezt az iskolát, és 1823-ban új iskolát épített az utca Tessedik utcai sarkán. Erről az iskoláról kapta nevét az utca. 1893-ban ezen a helyen új iskola épült, míg a szomszédos iskola 1871-ben épült. Az utca mai nevét 1910-ben kapta, ekkor Vozárik Pál evangélikus tanítóról nevezték el, aki 1825 és 1875 között tanított Békéscsabán, először a Tessedik utca sarkán álló alsóvégi iskolában, később a központi iskolában.

Vozárik u. 9.

A városrész egyik legtekintélyesebb polgárháza a Vozárik utca 9. számú épület. A 2+1+1+1+2 tengelyes, eklektikus homlokzatú épület egyik legnagyobb értéke a középső tengelyben lévő, eredeti állapotában megmaradt kétszárnyú fakapu. Az 1920-as évek újsághírei Machlik Györgyöt említik a ház tulajdonosaként.vozarik9.jpgVozárik u. 9. 2015-ben

Vozárik u. 11.

A szomszédos, 11. számú ház homlokzatának ma már csak egy része őrzi eredeti formáját. A homlokzat eredeti állapotban megmaradt részén lévő négy ablak egyenes záródású, egyszerű szalagkerettel, amely az ablakok fölött háromosztatú, timpanonszerű koronázást kapott. Az 1920-as évek újsághírei, hirdetései alapján a ház Farkas Mátyás tulajdona volt. 1941-ben Fischlovits Józsefné kapott építési engedélyt Mitykó Mihály kőművesmester és Vantara Mátyás ácsmester terve alapján. vozarik11.jpgA Vozárik u. 11. sz. ház néhány évvel ezelőtt

Erkel utca

Az Erkel utca első nevét – Malom utca – az utca végében, valamint azzal szemközt a Tessedik utcában álló malmokról kapta. Egy egyes és egy kettős malom állt itt hosszú időn át. Bár az elnevezésből nem derül ki egyértelműen, hogy az Erkel család melyik tagjáról kapta nevét az utca, valószínűleg Erkel Ferenc fiáról, Erkel Sándor zeneszerzőről, karmesterről, az Operaház igazgatójáról nevezték el az utcát, aki a Tessedik utcai sarokházban halt meg 1900. október 14-én.

Erkel utca 10.

Az utca és az egész városrész egyik legszebb polgárháza az Erkel utca 10. számú ház. A 2+2+1 tengelyes, téglaburkolatos homlokzatú, szecessziós stílusú ház 1924-ben Lipták L. Jánosé volt aki az evangélikus egyház tizedese volt az I. kerületben. Az ablakok fölött ívelt szemöldök, amely alatti mezőben szecessziós ihletésű motívumok helyezkednek el. A homlokzatot függőleges, felső harmadukban kannelúrás falsávok tagolják, amelyek stilizált ión fejezetben végződnek. Igen szép a rendkívül összetett főpárkány: a párkányt tojásléc zárja, alatta fogsor, az ez alatti mezőben pedig két fűrészfogsor fogja közre a Z alakú motívumok sorát. A lizénák tengelyében stilizált, virágdíszes gyámkövek.20200117_133358_erkel_10.jpgAz Erkel utca 10. számú ház 2020-ban

Erkel utca 11.

A négytengelyes, szabadon álló ház homlokzata mára leegyszerűsödött, épségben megmaradt viszont a házhoz bal oldalon csatlakozó, fából készült, fűrészelt díszekkel gazdagon ékesített tornác, amelyre a szintén eredeti állapotban megmaradt szép faajtó nyílik. A ház egykori tulajdonosa volt Vandlik Mátyás, az evangélikus egyház presbitere.

20200117_133321_erkel_11.jpgAz Erkel utca 11. számú ház 2020-ban

Erkel utca 16.

Az Erkel utca és a Tessedik utca sarkán álló 16. számú ház Erkel utcai homlokzata héttengelyes, a Tessedik utca felőli homlokzat 3+1+4 tengelyes, balról a negyedik tengelyben található az eredeti állapotban megmaradt, szép faajtó, a sarki homlokzat egytengelyes. Az egyenes záródású ablakok egyszerű szalagkeretet kaptak, amely a sarkon és a Tessedik utca felől különálló szemöldökpárkánnyal egészül ki.

E házban hunyt el 1900. október 14-én Erkel Sándor, a Magyar Királyi Operaház főzeneigazgatója, valamint 1922. december 9-én felesége, Szabó Róza, a Magyar Királyi Operaház tagja. 1922-ben eladásra hirdették a 7 szobából, 3 konyhából, 4 kamarából, nagy istállóból és színből álló sarokházat. 1927-ben Povázsay Györgyné Hrabovszki Zsófia I., Erkel utca. 16. sz. ház 1/12 részét eladta Özv. Kovács Pálné Vrbovszki Máriának, Kovács Pál és neje Szaszák Zsófiának 75 q búzáért.

20200117_133207.jpgAz Erkel utca 16. számú ház 2020-ban

Gálik János utca

Az utca első neve Székfű utca volt, amely talán onnan eredt, hogy a városszélre vezető utca végén szabad legelő volt, amelyen valószínűleg termett a székfű, vagyis a kamilla. Az utcanevet 1865-ben Szegfű utcára változtatták – elképzelhető, hogy a hasonló hangzás alapján, tévedésből történt a névváltoztatás. 1910-ben Tessedik Sámuelről, majd 1938-ban Gálik János földbirtokosról nevezték el az utcát, aki az Urszinyi árvaház alapítványának 300 részvényt adományozott. Gálik János háza az utca 9. számú épülete volt, ezért nevezték el róla ezt az utcát, Tessedikről pedig a korábbi Újkígyósi utcát nevezték el. 1962-ben Gagarinról nevezték el az utcát. 1992-ben újabb átnevezés következett, ám nem az eredeti, hangulatos Székfű utca nevet kapta vissza az utca, hanem újra Gálik Jánosról nevezték el.

Gálik János utca 2.

A 2. számú ház jellegzetes téglaburkolatos csabai ház, gazdagon díszített főpárkánnyal. Sajnos az ablakok feletti mező díszítő tagozatai mára eltűntek. Pfaff István 1921-ben szíjgyártó 1921-ben helyezte át szíjgyártóműhelyét a Tessedik u. 2. szám alá. Szerszámjavítást és tisztítást vállalt, és ajánlotta saját készítésű fehér ostorait. Kész lószerszám állandóan raktáron volt. 

20200117_131457_galik_2.jpgA Gálik János u. 2. sz. ház 2020-ban20200117_131520_galik_2.jpgA 2. számú ház eredeti állapotban fennmaradt, szép ajtaja

Gálik János utca 6.

A városrész sok polgárházához hasonlóan a tekintélyes méretű 6. számú ház homlokzata is csaknem teljesen átépült napjainkra. Itt is megmaradt azonban eredeti formájában a nagy értéket képviselő fakapu. A 6. számú házban az 1920-as években Berán Józsefné hirdetett elsőrendű ebédkosztot.

20200117_131633_galik_6.jpgGálik János u. 6. 2020-ban

20200117_131619_galik_6.jpgA 6. számú ház kapuja

Gálik János utca 9.

Az utca nevét adó Gálik János és családja háza a 9. szám alatt áll. Gálik János 1896-ban kapott engedélyt négyszobás háza felépítésére. Részben ez az épület is átalakult, ám az épségben megmaradt részek elegáns, eklektikus homlokzatról tanúskodnak. A profilozott keretes ablakokat egyenes vonalú szemöldökpárkány koronázza, a homlokzatot toszkán fejezetes pilaszterek tagolták. A régi újságok Gálik János, az evangélikus egyház presbitere mellett Gálik György gazdát is az épület lakójaként említik.

20200117_131645_galik_9.jpgGálik János u. 9. 2020-ban

Gálik János utca 10.

A 10. számú ház is kétségkívül a legszebbek közé tartozik a városrészben. Téglaburkolatos homlokzatával jellegzetes csabai polgárház. A 2+2+1 tengelyes, falsávokkal tagolt homlokzat egyenes záródású ablakai fölött szegmensíves szemöldök látható. Nagyon szép a tornác fűrészelt díszítése is.

20200117_131717_galik_10.jpgGálik János u. 10. 2020-ban20200117_131656_galik_10.jpgGálik János u. 10. 2020-ban

Október 6. utca

Eredeti nevét – Cél utca – az utca végében lévő katonai lőtérről kapta. 1938-ban Korosy László főjegyzőről nevezték el az utcát. Mai nevét 1962-ben kapta.

Október 6. utca 1.

Az egykori Cél utca 1. számú háza Bohus M. Márton, a békéscsabai Mezőgazdasági Bizottság tagjának tulajdonában állt. A ház a városszerte igen elterjed téglaburkolatos házak közé tartozik, ám a homlokzatról hiányoznak a díszítő tagozatok. Ez lehet utólagos egyszerűsítés eredménye is, de az is elképzelhető, hogy a ház későbbi építésű, ezért épült kevésbé díszes, modern formában.20200117_132135_oktober_6_1.jpgOktóber 6. u. 1. 2020-ban

Október 6. utca 1.

Az 1. számú háznak szinte ikertestvére az Október 6. u. 5. számú ház, amely szintén egyszerű téglaburkolatos homlokzatú épület.

20200117_132105_oktober_6_5.jpgOktóber 6. u. 5. 2020-ban

Aradi utca

Az Aradi utca a város egyik legrégebbi, folyamatosan használt utcaneve. Az elnevezés valószínűleg irányt jelöl: az utca az aradi országútba torkollott.

Aradi utca 1.

A bejegyzésünkben bemutatott legtöbb házzal ellentétben az Aradi u. 1. szám alatti ház oromzatos homlokzattal épült. Mind az ablakokat és az ajtót díszítő tagozatok, mind az oromzat díszítései szecessziós hatásokat mutató, ám a szecesszióéinál egyszerűbb, geometrikus formákból építkeznek. A régi újságokban elsőként 1922-ben találkozunk a házzal, ekkor Flender Mihály hirdetett ezen a címen 6 okta eladő földet a Nagyrétben. A házat 1924-ben eladásra hirdették. Egy 1925-ös hirdetés szerint Toman György asztalosmester keresett ügyes fiút asztalossegédnek ezen a címen. Ugyanebben az évben nyílt meg Máté és Flender vas-, réz-, esztergályos- és gépműhelye, amely  vállalt mindenféle esztergályos tömegmunkát, mindennemű hengerfúrást, autó-generáljavítást, ipari- és mezőgazdasági gépek szakszerű javítását, valamint a legkomplikáltabb autogénhegesztést.

200117_aradi_1.jpgAradi u. 1. 2020-ban20200117_132419aradi_1.jpgAradi u. 1. 2020-ban

Aradi utca 6.

Bár már jelentős mértékben átalakult a homlokzata, az utca 6. számú épülete felújított formában máig őrzi egykori értékeinek egy részét.20200117_132504_aradi_6.jpgAradi u. 6. 2020-ban

Aradi utca 12.

A 12. számú ház utcai homlokzatán a két széles, egytengelyes rizalit keskenyebb, kéttengelyes középső szakaszt fog közre. Az egyenes záródású ablakok egyenes vonalú szemöldökei már eltűntek a homlokzatról, azonban maguk az ablakok és a terméskő lábazat ma is eredeti formájában láthatók. 1928-ban Gubicza hirdette a három padozott szobával rendelkező házat eladásra 12 ezer pengőért. A Munkácsy Mihály Múzeumban őrzött Szekerka-hagyaték jegyzéke szerint itt volt az 1930-as években a magyar kémelhárítás csabai központja, erről azonban további adatot nem találtunk.

hd_90_1_843_jpg.pngAradi u. 12. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény, Szekerka-hagyaték. Leltári szám: 90.1.843

Bejegyzésünk jól mutatja, hogy az egykori Alsó tizednek a Damjanich utcától az Aradi utcáig terjedő szakaszán ma is sok szép polgárház áll, köztük számos olyan, amely a város teljes polgárházállományát tekintve is kiemelkedően szép. Szerencsére sok ház jó állapotú, több olyan is van köztük, amely az elmúlt néhány évben esett át felújításon, mások azonban sajnos rossz állapotban vannak és felújításra szorulnak. A városrész polgárházai közül egyelőre sajnos egy sem áll védelem alatt, bár úgy véljük – és ezt a bejegyzésünkben látható képek is alátámasztják –, hogy több itteni polgárház megérdemelné a védelmet. Reméljük, hogy a jövőben további szép polgárházak újulhatnak meg és nyerhetik vissza eredeti külsejüket, hosszú évekig gazdagítva Békéscsaba városképét.

Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Békésmegyei Közlöny, 1900–1938.
[3] Körösvidék, 1920–1927.
[4] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia,  Békéscsaba, Körösvidék, 1930.
[5] Kovácsik Jánok (szerk.): Békéscsaba megyei város útmutatója és közérdekű címtára, Városfejlesztő És Értékforgalmi R.-t Békéscsaba, 1935.
[6] Lipták György Kötszövőgyár Részvénytársaság Békéscsaba. Békéscsaba, Központi Értesítő, 48. évf., 46. sz. 1923. nov. 15.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr5612076029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása