Az elmúlt hetekben, hónapokban több kiváló, városépítészettel foglalkozó blog is írt a régi épületek lebontott, elpusztult tornyaról, kupoláiról (pl. az Urbanista és a We Love Budapest a főváros, a Szegeder pedig Szeged elveszett tetődíszeit gyűjtötte össze). Bár Békéscsabán érthető módon jóval rövidebb listát lehet összeállítani, városunkban is számos épület található, amely átépítés vagy háborús pusztítás folytán elvesztette tornyát vagy egyéb különleges tetődíszét, esetleg az épület egésze odaveszett. Rendhagyó bejegyzésünkben ezeket az épületeket gyűjtöttük össze. A régi képek jól mutatják, milyen fájó hiányt jelentenek a városképben ezek az eltűnt értékek, azonban – ahogy azt a vasútállomás példája is mutatja – helyreállításuk nem lehetetlen.
1. MÁV-palota
A két részletben, 1925-ben, illetbe 1926-ban épült MÁV osztálymérnökségi palota és lakóház nem csak az Andrássy út és a Temető utcai sarkon álló, látványos tornyát veszítette el: az egykori monumentális, az Andrássy úttól a Vécsey utcáig nyúló épület szinte teljesen elpusztult a város 1944. szeptember 21-i bombázásában, csak a Vécsey utca sarkán maradt meg egy kis részlete leegyszerűsített formában. A régi fényképek jól mutatják, hogy a háború előtt milyen szép, nagyvárosias kép fogadta a városba érkezőket a MÁV-palotával és a vele szemben álló, szintén a bombázás során elpusztult Kakas Szállodával.
A MÁV-palota egykori tornya az épület Andrássy úti sarkán, valamint a Vécsey utcai sarkon megmaradt épületrész
Az 1893-ban Michnay Sándor békéscsabai építőmester tervei szerint, a korábbi zsinagóga helyén épült neológ zsinagóga két nyolcszögletű, hagymakupolás tornyával kiemelkedően fontos szerepet töltött be a városképben. A tornyokat és az oromzatokat az 1960-as években bontották le, később a megmaradt épületrészt beburkolták, így jött létre a ma is látható kockaépület. Ha valamikor lehetőség nyílna az épület helyreállítására, újból a csabai városkép egyik kiemelkedő eleme lehetne.
Az egykori neológ zsinagóga 1900 körül és napjainkban
A Szent István tér első kétemeletes épülete 1909-ben épült szecessziós stílusban. A mai és az eredeti állapotot összevetve ennél az épületnél is igen szembetűnő a különbség: a zárterkélyek egykor látványos toronnyal záródtak, amelyeket sajnos az ötvenes-hatvanas években lebontottak. Ebben az időben ugyanis úgy vélték, hogy a szecessziós épület "nyugtalan tömegével és hivalkodó formáival teljesen idegen a magyar táj és a magyar kisváros képének jellegétől", a magas, díszes épület mellett kevésbé tud érvényesülni a városháza értékes műemlék épülete. Ezért tornyokat és az íves oromfalat lebontották, valamint a teljes tetőszerkezet is leegyszerűsítették. Az épület mai formájában is szép, azonban homlokzata ilyen formában már nem olyan különleges, mint eredetileg volt.
A Weisz Mór-féle palota eredeti és mai állapota
Az előbbieknél kevésbé látványos az 1902-ben épült Andrássy úti palota átváltozása: bár igazán jó fényképünk nincs az eredeti állapotról, jól látható, hogy egykor három tetőablak – középen egy magasabb, kétoldalt egy-egy alacsonyabb – koronázta a házat, amelyek igen látványossá tehették az épületet. További szembetűnő változás, hogy sajnos ma már nincs meg az eredeti, gazdagon díszített faportál, amelyet még a két háború között alakítottak át. A tetőablakok és a kirakat esetleges helyreállításával sokat nyerne az Andrássy úti városkép.
A Weisz Éliás-féle palota egykor és napjainkban
Nagy veszteség az egykori kirakat is
5. Kovács gőzmalom
Kovács Mátyás 1888-ban építette fel gőzmalmát a mai Szabó Dezső utcában. A malmot az alapító unokái, Mihály és Pál építették négyemeletesre 1922 és 1926 között. A malom az 1960-as évek közepéig működött, ekkor először raktárrá alakították, majd a Békés Megyei Vegyesipari Vállalat (1983-tól Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat) működött itt. A malom gabonatároló raktárát és karcsú, magas, manzárdtetős tornyát 1974 őszén robbantották le. 
A Kovács malom 1930 körül – és napjainkban, torony nélkül
6. Vasútállomás
A vasútállomás szerencsére kakukktojás a listánkon, a hosszú várakozást követően, 1931–33-ban Goszleth Béla tervei szerint épült felvételi épület ugyanis a nemrég lezajlott felújítás során visszakapta sokáig nélkülözött értékeit, amelyek részben az 1944. szeptember 21-i bombázásban, részben későbbi átépítések során vesztek el. Az állomás város felőli képét meghatározó két torony szerencsésen átvészelte a számos emberéletet követelő és a város több jeles épületét elpusztító bombázást, azonban az északi pavilon manzárdteteje áldozatául esett a bombáknak, akárcsak a déli pavilon előtti oszlopsor. A háború után ezeket nem állították helyre, a déli pavilon manzárdtetejét viszont 1970 körül elbontották és lapos tetőt alakítottak ki. A nemrég befejeződött felújítás során mindkét pavilon visszakapta a manzárdtetőt és a posta felőli pavilon előtti oszlopsort is helyreállították.
Az állomás a háború előtt – az északi pavilon manzárdtető nélkül a felújítás előtt – az északi pavilon a helyreállított manzárdtetővel
A helyreállított állomásépület napjainkban
A régi felvételi épület sorsa némileg hasonló, itt azonban már 1939-ben elvesztette eredeti, bájos homlokzatát az 1858-ban romantikus stílusban, a Tiszavidéki Vasút típustervei alapján készült, később több alkalommal bővített épület. 1939-ben modernizálták a régi állomásépületet, a két szélső szárny alacsony tetőt kapott, a homlokzati tagozatokat eltávolították, az oromzatokat elbontották. A 2013-ban kezdődött felújítás előtti nyomasztó képét azonban csak később, az 1960-as években kapta az épület. A felújítást követően újra az eredeti állapotban látható a jövőre 160 éves épület, amely az "új" felvételi épülettel együtt kétségkívül az ország egyik legszebb állomása. Az épületegyüttes talán sosem volt még olyan szép, mint napjainkban, a két állomás újjászületése biztató példa az átalakított műemlékek felújítására, helyreállítására, amelyet reményeink szerint még további helyreállítások is követnek majd.
A régi állomás átváltozásai
Az egykori Laszky–Biener-palota 1895-ben épült Czigler Győző vagy Wagner József tervei szerint. 1929-ben Kovács Rezső tervei szerint kétemeletesre építették a házat, ekkor a homlokzatot is átalakították. Bár a palota mai formájában is szép és elegáns lezárása az Andrássy útnak, az eredeti épület bájos hangulata hiányzik a főtér képéből.
Az egykori Laszky–Biener-palota eredeti és mai formájában
8. Vonatkísérői laktanya
A vasútállomás és a kisvasúti állomás közé 1925-ben épült fel a ma is álló vonatkísérői laktanya. Az épület – a vasútállomás többi épületéhez hasonlóan – a II. világháborúban szenvedett sérüléseket, ezután nem teljesen az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre. Számos, elsőre talán kevésbé szembetűnő változás történt: az emeleti ikerablakok helyére egy-egy nagy ablak került, az első és második emeleti ablakok közti mezők díszítéseit sem állították helyre, és a rizalit földszintjét tagoló kiugró falsávok tetejéről is eltűntek a kőgömbök. A legnagyobb változás az oromzaton történt: az íves vonalú oromzat egyszerű háromszöggé változott, és nem állították helyre az oromzat csúcsát egykor elfoglaló kis tornyocskát sem. A számos változtatás sokat rontott az épület eredeti képén, amely elvesztette egykori báját. 
A laktanya a II.világháború előtt és napjainkban
9. A Körös-parti ikervillák egyike
Két, egymással szembenéző, egyforma kialakítású villa épült 1910-ben az Árpád soron. A villák hagymakupolás saroktornyukkal fordultak egymás felé – egészen 1924-ig, amikor az akkori tulajdonos lebontatta a bal oldali villa tornyát, így a különleges épületegyüttes sokat vesztett szépségéből. A jobb oldali épület tornya máig megmaradt, azonban mindkét épület számos, kisebb átalakításon, egyszerűsítésen is átesett. 
A két villa eredeti formájában – és napjainkban, átalakítva
10. Zöldfa vendéglő
Az egykori Zöldfa vedéglő épülete a Baross utca végén áll. A vendéglő 1901-ben épült Áchim Gusztáv városi mérnök tervei szerint. A tekintélyes méretű, gazdagon díszített homlokzatú épület kiemelkedik környezetéből – ehhez eredetileg az épület sarkán álló kis torony is hozzájárult. A tornyot látványos kovácsoltvas díszítés is ékesítette.
A Zöldfa vendéglő Szarvasi úti homlokzatának tervrajza 1901-ből. Forrás: Bcs. "Zöldfa vendéglő" átalakítási terve, MNL BéML V. 76 a. 13/1914. III. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A sarki homlokzat Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. "Zöldfa vendéglő" átalakítási terve, MNL BéML V. 76 a. 13/1914. III. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Az egykori Zöldfa vendéglő napjainkban
Az ortodox zsinagóga 1894-ben épült a neológ zsinagógával szemben, szintén Michnay Sándor tervei alapján. Bár az épület régóta műemléki védelem alatt áll, és már 1964-ben elkészültek a műemléki felújítás tervei, az épület homlokzata ma sajnos eredeti tagozataitól és a négy sarkon álló tornyocskáktól megfosztva látható.
Az ortodox zsinagóga eredeti és mai homlokzattal. A fenti kép forrása: Magyar Zsidó Levéltár
A fent felsorolt szép épületek némelyike jelentősen átalakult, mások csak kisebb károkat szenvedtek. A jövőben talán lehetőség nyílik arra, hogy – a vasútállomás épületeihez hasonlóan – más épületek is visszanyerjék eredeti formájukat, gazdagítva ezzel Békéscsaba városképét.
12. Árpád fürdő
A fentieknél kevésbé látványos az Árpád fürdő tornyának eltűnése: az utca felől nem, csak az udvar felől tűnhet fel az ovális medence fölött egykor emelkedő kis torony hiánya.
Az Árpád fürdő egykori és mai képe
13. Jézus Szíve római katolikus templom
Mindössze 14 évig állt a Gyöngyösi és a Rózsa utca sarkán ez a szép kis templom, amely az 1944. szeptember 21-i bombázásban sérült meg úgy, hogy helyreállítása lehetetlenné vált. A 250 személy befogadására alkalmas, 22 méter hosszú és 8 méter széles, egytornyú, neoromán stílusú templomot 1930. november 16-án szentelték fel, a tervezőről egyelőre sajnos nem találtunk adatot. 1937-ben kolostor is épült a templom mellé, amely szintén a bombázás áldozatává vált.
A jaminai katolikus templom
A háború után kevéssel elkezdődött az új templom tervezése, építése. Az Árpádházi Szent Erzsébet plébániatemplom azonban a politikai változások miatt már nem épülhetett fel, így ez a torony is hiányzik a csabai városképből.
Az új templom tervezett képe – az építkezés nem fejeződhetett be
A templomnak indult épület mai képe
14. Kakas Szálloda
A jaminai templomhoz hasonlóan az Andrássy út végén, a MÁV osztálymérnökségi palotával szemben épült Kakas Szálloda is az 1944. szeptemberi bombázások áldozatává vált. Az 1883-ban Sztraka Ernő tervei szerint épült Arany Kakas fogadó 1926-ban, Bányai András tervei szerint épült emeletesre, így a képünkön is látható látványos formában mindössze 18 évig ékesíthette a város főutcáját. A homlokzat hangsúlyos eleme volt a középrizalitot koronázó íves záródású oromzat. A háborúban elpusztult épület helye ma üresen áll.
A Kakas (Vasúti) szálloda a világháború előtt
A Kiss Ernő utca és a Teleki utca sarkán álló volt Broszmann-féle házat, amely finánckaszárnyaként is szolgált, 1893-ban alakította át Francsek István gőz- és kádfürdővé Hőgye Antal építőmester tervei szerint. Bár a fürdő közel sem elégítette ki a legmagasabb igényeket, a város egyetlen fürdőjeként szolgált egészen 1917-es bezárásáig, amelyet követően hosszú ideig fürdő nélkül maradt a város. Az épület átalakítva ugyan, de ma is áll. Sarkán ma is apró torony emelkedik, amely azonban elmarad a régi fényképeken látható látványos, toronyablakokkal díszített, magas toronytól.
Az egykori gőzfürdő régen és napjainkban
